Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

A meg­pró­bál­ta­tá­sok sok­szor a le­he­tő leg­rosszab­bat hoz­zák ki az em­be­rek­ből. A je­len­le­gi glo­bá­lis gaz­da­sá­gi ki­hí­vá­sok kü­lö­nö­sen meg­mu­tat­ják, mennyi­re rom­lot­tak va­gyunk. Több olyan eset­ről hal­lot­tunk és ol­vas­tunk, ami­kor a sú­lyos anya­gi vesz­te­séget eti­kát­lan és tisz­tes­ség­te­len vi­sel­ke­dés követte. Ami­kor a pi­a­cok össze­om­la­nak, az em­be­rek ért­he­tő mó­don ag­gód­nak, és mi­nél ha­ma­rabb vissza akar­ják sze­rez­ni el­vesz­tett pén­zü­ket. De ez nem szol­gál­hat ment­sé­gül a csa­lás­ra és az ál­nok vi­sel­ke­dés­re – a cél nem szen­te­sí­ti az esz­közt.

A gaz­da­sá­gi re­cesszi­ó­ra meg­ol­dást ke­res­ve a kor­mány­fők azt ja­va­sol­ták – és né­hol az in­téz­mé­nyi ke­re­te­ket is meg­ad­ták hoz­zá –, hogy az ál­lam pénz­ügyi men­tő­öv­ként ha­tal­mas össze­ge­ket biz­to­sít­son a kü­lön­bö­ző ipar­ágak fenn­tar­tá­sá­ra. Meg­győ­ző­dé­sem ugyan­ak­kor, hogy az anya­gi se­gít­ség he­lyett sok­kal in­kább er­köl­csi támogatásra van szük­sé­günk.

Ami­kor a hi­tel­vál­ság vagy a meg­vá­lasz­tott tiszt­vi­se­lők po­li­ti­kai rész­re­haj­lá­sa bot­rányt okoz, vagy egy nem­zet­kö­zi­leg el­is­mert pénz­ügyi ta­nács­adó be­csap­ja a vi­lág leg­gaz­da­gabb em­be­re­it egy ala­po­san ki­dol­go­zott be­fek­te­té­si terv által, az alap­ve­tő oka mind­nek ugyan­az: az in­teg­ri­tás kró­ni­kus hi­á­nya.

Lé­nye­gé­ben az, amit te­szünk – és ahogy tesszük –, azt tük­rö­zi, akik va­ló­já­ban a ben­sőnk­ben va­gyunk. Saj­nos az erős jel­le­met nem le­het tan­anyag­ból el­sa­já­tí­ta­ni egy ran­gos üz­le­ti is­ko­lá­ban foly­ta­tott mes­ter­kép­zés so­rán. Nem ta­lál­juk a csúcs­ve­ze­tők ön­élet­raj­zá­ban fel­so­rolt sze­mé­lyes kész­sé­gek kö­zött sem. Ez olyan tu­laj­don­ság, ame­lyért meg kell dol­goz­nunk.

Ugyan­ak­kor bi­zo­nyos té­nye­zők elő­se­gít­he­tik a va­ló­di in­teg­ri­tás ki­fej­lesz­té­sét és fenn­tar­tá­sát. Ezek egyi­ke az egész­sé­ges mér­té­kű fé­le­lem. Saj­nos leg­ki­emel­ke­dőbb üz­le­ti és szak­mai ve­ze­tő­ink nagy ré­sze már nem fél a tör­vény­től, sem az ügy­fe­le­i­től, sem sa­ját lel­ki­is­me­re­té­től. Ér­zé­ket­len­né vál­tak, meg­ke­mé­nyed­tek az olyan tisz­te­let­re mél­tó és időt­ál­ló ér­té­kek­kel szem­ben, mint az őszin­te­ség, meg­bíz­ha­tó­ság, mi­nő­ség és ki­vá­ló­ság. Ne­kik csak sa­ját ön­ző cél­ja­ik szá­mí­ta­nak.

A 21. szá­za­di pi­a­con mi biz­to­sít­ja er­köl­csös ma­ga­tar­tá­sun­kat, a ma­gas eti­kai nor­mák vissza­ál­lí­tá­sát? Azt ja­vas­lom, hogy ta­nul­má­nyoz­zunk egy ősi és örök ér­vé­nyű for­rást – a Bib­li­át. Eb­ben vég­te­le­nül sok böl­cses­sé­get és ta­ná­csot ta­lál­ha­tunk, ho­gyan dol­goz­zunk és él­jünk kö­vet­ke­ze­te­sen, őszin­tén, min­den­ki ér­de­két szem előtt tart­va.

A Pél­da­be­szé­dek köny­ve 16,6 jó ki­in­du­lá­si alap. „Sze­re­tet­tel és hű­ség­gel jó­vá le­het ten­ni a bűnt; az Úr­nak fé­lel­me tá­vol tart a rossz­tól.” Töb­ben el­ve­szí­tet­tük „is­ten­fé­lel­mün­ket”, azt a meg­győ­ző­dé­sün­ket, hogy Is­ten el­szá­mol­tat, fe­le­lős­ség­re von min­ket cse­le­ke­de­te­in­kért.

Van még egy fon­tos né­ző­pont, amely se­gít­het a mun­ka­he­lyi szi­lárd er­köl­csi kör­nye­zet hely­re­ál­lí­tá­sá­ban. A Péld 1,7-ben ol­vas­hat­juk: „Az Úr­nak fé­lel­me az is­me­ret kez­de­te, a böl­cses­sé­get és in­tést csak a bo­lon­dok ve­tik meg.” A nö­vek­vő bi­zony­ta­lan­ság és ki­szá­mít­ha­tat­lan­ság vi­lá­gá­ban ki ne él­het­ne több böl­cses­ség­gel és tu­dás­sal? Ez egyi­ke azon nagy ígé­re­tek­nek, amellyel Is­ten biz­tat­ja az őt kö­ve­tő­ket.

Látsz-e a mun­ka­he­lye­den olyan em­be­re­ket, akik lel­ki­leg és er­köl­csi­leg ér­zé­ket­len­né vál­tak? Imád­kozz ér­tük, hogy fe­dez­zék fel Is­ten iga­zi fé­lel­mét, és őben­ne meg­bé­kél­ve hagy­ják el a tisz­tes­ség­te­len éle­tet! Csak Is­ten ad­hat er­köl­csi meg­úju­lást.

Rick Boxx (For­rás: Mon­day Man­na)

::Nyomtatható változat::