Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 42
- Könyvtárosok az interneten
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Könyvtárosok az interneten
A legtöbb embernek a könyvtárakról nagy, csendes terek és a sok könyv jutnak eszébe, de rögtön hozzáteszik, hogy hamarosan úgyis az interneten lehet majd elérni mindent, és feleslegesek lesznek ezek az intézmények. A valóságban azonban a „virtuális világkönyvtár” létrejötte nagyban függ a könyvtári hálózatok digitalizálási tevékenységétől. Egy szó, mint száz, a könyvtárak éppen abban a cipőben járnak, mint az egyházak: be kell bizonyítaniuk létjogosultságukat az internet világában.
Sok könyvtárban tartanak internettanfolyamokat fiataloknak és idősebbeknek. Ingyenesen elérhetőek helyben különböző fizetős adatbázisok, amelyek a Google keresőjétől eltérően nem a web felszínén kutatják az információkat, hanem a mélyebb rétegekben. Egyes könyvtári honlapokon már nemcsak a hagyományos e-mail elérhetőség van feltüntetve, hanem chatablakokban is tehetnek fel kérdéseket – munkaidőben – az érdeklődők. Mégis, miért nincsenek tisztában az emberek az újító szándékokkal?
Az ok valószínűleg a hagyományokban keresendő: a könyvtáros nem a digitális korban kialakult szakma képviselője, és több évszázadon keresztül egészen más közegben kellett működnie. Mindez nem azt jelenti, hogy az ezzel foglalkozók ne haladnának a korral: az informatikuskönyvtáros-képzés több számítástechnikai érdeklődésű fiatalt vonz az egyetemre, akiknek a szakmabeliek komoly szemléletbeli változást köszönhetnek.
Néhány könyvtáros már korábban is használt blogokat gyors információközlő felületként, akár egy intézmény képviseletében, akár lelkes magánszemélyként. Két fiatal könyvtáros, Takács Dániel és Paszternák Ádám úgy döntött 2006 októberében, hogy közös keretet biztosítanak a könyvtári blogoknak, így jött létre a Klog-család. Példamutatásképpen átköltöztették saját blogjaikat, ebből alakult ki az Élet és könyvtár (http://ek.klog.hu) és a Fiatalos könyvtárszemlélet (http://fiksz.klog.hu), ez utóbbinak jelenleg az archivált verziója érhető el, hamarosan újraindítják A jövő könyvtára címmel. A két szervező megpróbált felkeresni minden korábbi könyvtáros bloggert, akik addig ingyenes blogszolgáltatót használtak, továbbá várták a blogolást tervező kollégákat is, hogy nekik is tárhelyet biztosíthassanak.
Ma már mintegy ötven kezdeményezésnek ad helyet a Klog, köztük hagyományos „énblogoknak” (például Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató blogja a http://hsd.klog.hu/ címen), speciális területeknek (például északi könyvtárügy a http://nemethmarton.klog.hu/ oldalon) és intézményeknek (például az ELTE Egyetemi Könyvtárának – http://egyetemi.klog.hu/). Tartalmukat tekintve megtalálhatóak angolból fordított szakcikkek, magyar írások, illetve program- és könyvajánlók is.
A Klog egyszerűen használható, így gyorsan közölhetők és beszerezhetők az információk, könnyű a hírek kommentelése is. Ezen túlmenően még remek közösséget is jelent, ahol bátran lehet technikai vagy szakmai tanácsot kérni a hasonló érdeklődésűektől. Részben ez a társaság hozta létre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének fejlett információs technológiák és társadalom szekcióját, ahol immár hivatalos keretek között működhet.
Tőlük indult az Országos Széchényi Könyvtár – Könyvtári Intézet keretein belül működő Könyvtárportál ötlete, amely elérhető a http://konyvtar.hu oldalról. A regisztrált felhasználók a főoldalon láthatják, milyen nagyobb könyvtárak vannak a közelükben; a rendszer az adatbázisban lévő könyvtárakban egyszerre keres a könyvekre, a lejáró könyvekről pedig sms-értesítést tud küldeni a Google Calendar-integráció révén.
A könyvtárosszakma egyre inkább ráébred az internet és a web2.0 használatának szükségességére, erről tanfolyamokat is tartanak az alkalmazottaknak. Továbbá rajta vannak a közösségi portálokon (például iWiW, Facebook), de a Twitteren és a Ningen is, és ezeket az eszközöket tanítják is az egyetemeken.
A változás természetesen nem egyszerű és pillanatok alatt bekövetkező folyamat, de nyitni kell a világ felé, ha nem szeretnénk, hogy az túllépjen rajtunk. A mai gyerekek már az interneten nőnek fel, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük a könyvtárakra, ezért kell felhívni a figyelmüket a létezésükre. A Klog létrehozása és működtetése jó példa lehet bárkinek, aki úgy gondolja, hogy a hagyományok megőrzése mellett élni kell az újdonságok kínálta lehetőségekkel is.
Habók Lilla
::Nyomtatható változat::
|