Evangélikusok

Is­ten­tisz­te­let-köz­ve­tí­tés a rá­di­ó­ban

Hozzászólás a cikkhez

A tö­rök hó­dolt­ság ide­jén tel­je­sen el­nép­te­le­ne­dett te­rü­let be­né­pe­sí­té­se 1715-től kez­dő­dött. Ti­zen­egy vár­me­gyé­ből ér­kez­tek a mai Bé­kés­csa­ba ala­pí­tói. A te­le­pes­ként ér­ke­zett evan­gé­li­kus tót ősök el­ső dol­ga volt, hogy ma­guk­nak temp­lo­mot, is­ko­lát épít­se­nek, pa­pot és ta­ní­tót hív­ja­nak. Az itt élők szor­gal­ma, ál­do­zat­vál­la­lá­sa és pu­ri­tán éle­te csak­ha­mar szer­ve­zett kö­zös­sé­gi éle­tet te­rem­tett. A Har­ru­c­kern-bir­to­kon élő la­kos­ság sza­bad val­lás­gya­kor­lást él­ve­zett, de elő­de­ink­nek a sem­mi­ből kel­lett meg­te­rem­te­ni­ük mind­azt, ami az or­szág más me­gyé­i­ben ek­kor már adott volt, a vá­ro­si­a­so­dást, az is­ko­lá­zott­sá­got, a kul­tú­rát.

1717-től vessző­ből font, kí­vül-be­lül sár­ral ki­ta­pasz­tott falú temp­lo­mocs­ká­juk volt, ezt egy már vá­lyog­ból épí­tett, tég­lá­val ki­ra­kott temp­lom kö­vet­te 1723-tól. A mai evan­gé­li­kus Kis­temp­lom 1745-ben épült id. Tes­se­dik Sá­mu­el lel­kész oda­adó szol­gá­la­ta ide­jén. 1783-ban kap­ták meg az en­ge­délyt ar­ra, hogy a temp­lom­hoz tor­nyot emel­je­nek; ek­kor bő­ví­tet­ték a hí­vők te­rét ke­reszt­szárnnyal.

A gyü­le­ke­zet nö­ve­ke­dé­sé­vel a Kis­temp­lom a ma­ga több mint hat­száz ülő­he­lyé­vel ki­csi­nek bi­zo­nyult, ezért Mi­lecz Mi­hály lel­kész ja­vas­la­tá­ra a ré­gi épü­let­tel szem­ben új épí­té­sét ha­tá­roz­ták el a hí­vők, vál­lal­va an­nak je­len­tős anya­gi ter­hét.

1824-ben fel­szen­tel­ték a Nagy­temp­lo­mot, amely­ben mint­egy négy­ezer ülő­he­lyet si­ke­rült ki­ala­kí­ta­ni. A Nagy­temp­lom ter­ve­zé­se­kor a ké­ső ba­rokk stí­lus már in­kább a fa­lu­si épí­té­szet­re volt jel­lem­ző, ugyan­ak­kor a re­form­kor­ban vi­rág­zó klasszi­ciz­mus még alig je­lent meg Ma­gyar­or­szá­gon. Át­me­ne­tet az itá­li­ai ih­le­té­sű em­pire je­len­tett, s ez érez­he­tő a Czig­ler An­tal ál­tal ki­ala­kí­tott hom­lok­za­to­kon.

Lin­der Ká­roly mun­kás­sá­gá­nak ered­mé­nye­kép­pen 1876-ban az er­zsé­bet­he­lyi (ja­mi­nai) vá­ros­rész­ben is temp­lo­mot épí­tet­tek, amely úgy­ne­ve­zett vá­lo­ga­tó stí­lus­ban épült Sztra­ka Er­nő vá­ro­si fő­épí­tész ter­vei alap­ján.

Nap­ja­ink­ban a gyü­le­ke­zet össze­sen ki­lenc is­ten­tisz­te­le­ti he­lyén vég­zi szol­gá­la­tát hét lel­ki­pász­tor, pa­ró­kus, he­lyet­tes, kór­ház- és is­ko­la­lel­ké­szi mun­ka­kör­ben. A ha­gyo­má­nyos bib­lia­órák, va­sár­na­pi is­ko­lai cso­por­tok, if­jú­sá­gi al­kal­mak mel­lett ének­kar, misszi­ói és dia­kó­ni­ai kör mű­kö­dik a gyü­le­ke­zet­ben. Sok ön­kén­tes mun­ka­társ se­gí­ti a gyü­le­ke­zet lel­ké­szi és vi­lá­gi ve­ze­tő­i­nek szol­gá­la­tát, ren­dez­vé­nyek, kon­cer­tek szer­ve­zé­sét.

In­téz­mé­nye­ink, a Bé­kés­csa­bai Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um, Mű­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­la, Kol­lé­gi­um és Alap­fo­kú Mű­vé­szet­ok­ta­tá­si In­téz­mény, az Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­ott­hon, a Tá­mo­ga­tó Szol­gá­lat, va­la­mint egy­ház­köz­sé­günk tag­jai, az elő­dök nyom­do­kán jár­va, ma is meg­ha­tá­ro­zó, for­má­ló sze­re­pet vál­lal­nak Bé­kés­csa­ba vá­ros éle­té­ben, fej­lő­dé­sé­ben.

::Nyomtatható változat::