Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 13
- Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1495–1497/98)
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1495–1497/98)
Az itáliai művész, Leonardo da Vinci Cenacolo című, 40 négyzetméteres festményét, mely Jézust ábrázolja tanítványaival az utolsó vacsorán, Milánóban, az egykori Santa Maria delle Grazie kolostor számára festette. Megbízója Ludovico Sforza, a város hercege volt, aki a kolostort családja temetkezési helyéül építtette. Leonardo, aki 1483-tól művészként és mérnökként a herceg szolgálatában állt, az utolsó vacsorát ábrázoló képén a józan, szigorú reneszánszra jellemző perspektivikus mélységet az asztal körül zajló, különösen élénk jelenet ábrázolásával kombinálta.
A tanítványok Leonardo képén
Mivel a Biblia olyan szűkszavúan jellemzi a tanítványok reakcióit, Leonardo a fantáziáját megmozgatva ábrázolta a jelenetet. Az emberek kendőzetlen érzelmeit állította a középpontba. Az asztal bal szélén Bertalan, az ifjabb Jakab és András hitetlenkedve ugranak fel helyükről. A jobb szélen Máté és Tádé Zelóta Simont győzködik, mintha magyarázatot tudna nekik adni a jelzett árulásra. Középen jobbra Tamás, az idősebb Jakab és Fülöp magát Jézust unszolják. Ugyanakkor János, a Jézustól balra ülő kedvenc tanítvány az ájulás szélén áll. Mellette a haragos Péter figyelmét teljes egészében Jézusra irányítja. Nem veszi észre, hogy a leleplezett áruló, Júdás Iskariotes a kenyér után nyúlva megmerevedik.
::Nyomtatható változat::
|