Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 49
- Madarat tolláról, reformátort nyelvéről
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Madarat tolláról, reformátort nyelvéről
Csepregi Zoltán megvédte akadémiai doktori értekezését
A magyar tudományosság megalapítói a 18. század második felétől művelt protestáns lelkészek, tudós jezsuiták és szorgos arisztokraták voltak. 1948 után a teológusok és lelkészek nagy része kirekesztetett a tudományos életből.
Így az egyházi tudományosság emancipálását is jelenti, hogy a rendszerváltás után több mint húsz évvel dr. Csepregi Zoltán egyetemi tanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének vezetője akadémiai doktori címet kaphatott. Az akadémia doktorai tudományterületük elitjét alkotják.
Csepregi professzor november 22-i akadémiai doktori védése egy szigorú tudományos eljárás nyilvánosság számára is nyitott eseménye volt. Jó volt látni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kisebbik tanácstermét a tudóstársak mellett egyházunk tagjai töltötték meg: gyülekezeti tagok, teológushallgatók, lelkész- és tanárkollégák, a gyűjtemények munkatársai, püspökök.
A doktori védések többféle lehetséges forgatókönyvéből a legelőnyösebb valósult meg: a kijelölt bírálók alapos munkát végeztek, a dicséretek és a bírálatok mellett továbbgondolták a dolgozat állításait, így megkezdődhetett a még nem is publikált tudományos munka eredményeinek megvitatása, hasznosítása.
Csepregi Zoltán A reformáció nyelve: a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján címmel benyújtott doktori értekezése a hazai reformáció első évtizedeinek történetét tette vizsgálata tárgyává. Úgy vélhetnénk, hogy a források hiánya miatt újat már nemigen tudhatunk meg erről a korszakról. Csepregi Zoltán disszertációja bizonyította, hogy ez nem így van: ismeretlen források feltárásával, a meglévő források nyelvi elemzésével, a nemzetközi szakirodalom eredményeinek felhasználásával és hazai viszonyainkra való átültetésével alkotott újat.
Nyelvhasználatuk elemzésével nagy biztonsággal megállapította, hogy az egyes reformátorok a reformáció mely irányzatához sorolhatók. Tisztázta a városi reformáció szerepét, eddig kevéssé ismert reformátoraink életútját, a Magyarországgal szomszédos területekkel (Szilézia, Csehország, Morvaország) való szoros és kölcsönös kapcsolatát. Egyik bírálójának a véleménye szerint értekezése a hazai reformáció kutatását egyenesen új alapokra helyezheti. Ennek természetesen az az egyik feltétele, hogy a disszertációt mielőbb kiadják könyv alakban.
Az ülés evangélikus résztvevőit büszkeséggel tölthette el, hogy a bizottság maximális pontszámmal értékelte Csepregi Zoltán munkáját. Talán még fontosabb volt, hogy a majdnem három órán át tartó vita során sok mindent megtudhattunk elődeink hitéről és egyházunk gyökereiről.
Kertész Botond
::Nyomtatható változat::
|