|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2011
- 12
- Magos Déva vára
A közelmúlt krónikája
Hozzászólás a cikkhez
Magos Déva vára
A székely népballada szerint Kőműves Kelemenné négy pej ló által hajtott kocsival tette meg végzetes útját „magos Déva vára” felé. Manapság már korszerű eszközzel, egy jelentős turisztikai beruházás részeként néhány esztendeje elkészült, fémpályán futó siklóval juthatunk fel Déva erődítményébe, amely a mai Románia legfontosabb középkori várai közé tartozik. Stratégia jelentőségét az adja, hogy magas, nehezen megközelíthető és bevehető vulkáni kúpon épült. Ennek következtében alakult ki kulcsszerepe: Erdély egyik kapujaként az Európa szívébe és nyugati felébe futó kereskedelmi utak védelme.
Történelme összefonódott a magyarság sorsával, élő szemtanúja volt királyok, fejedelmek, vajdák és főpapok felemelkedésének és bukásának. Az erődítmény – mint majdnem minden magyarországi kővár – IV. Béla király uralkodása alatt, 1250–1260 között épült. A vegyes házi királyok időszakában a várban raboskodott a Károly Róberttel és Vencellel trónharcot folytató Ottó királyunk.
1385-től az erdélyi vajdák mindenkori székhelyévé avanzsált, de igazi katonai erősségé 1500 környéki átépítésekor vált, amely nemcsak hadászati célokat szolgált, hanem művészi értelemben is szép építészeti megoldásokat eredményezett. V. László ötvenhat környező faluval egyetemben a törökverő Hunyadi Jánosnak adományozta – ezzel is tovább növelve a Hunyad megyei família birtokait.
A török korban az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom hűbérese volt. Ily módon Déva is érintett volt különböző katonai akciókban, de ellenséges erők sohasem ostromolták.
A reformáció hazai történetéhez is szorosan kötődik. Föld alatti börtön-kazamatájában halt meg 1579-ben az unitárius egyház létrehozója, első püspöke, a Szentháromság-tagadó Dávid Ferenc.
1613-tól a vár az erdélyi fejedelmek örökös tulajdonába került. A török kiűzése után a fejedelemség önálló Habsburg-tartományként csak névleg létezett, de Déva védelmi szerepe továbbra is megmaradt. 1817-ben az erre utazó I. Ferenc osztrák császárnak, magyar királynak megtetszett a pusztulásában is fenséges erődítmény, és megparancsolta újjáépítését. Így az osztrákok újabb jelentős átalakításokat és további hadászati fejlesztéséket eszközöltek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepe volt – és végzete is ekkor érte el. 1849. augusztus 13-án a lőporraktár hatalmas robbanása a levegőbe repítette a várat, és magában a városban is komoly károkat okozott.
A detonáció oka máig tisztázatlan. A legenda szerint egy magyar oldalra átállt császári katona volt a szörnyű tett végrehajtója. Feleségét elszerette egy honvéd, és bosszúból követte el az erődítmény pusztulását okozó, később talán mélyen megbánt cselekedetét.
Déva vára romjaiban is fenséges, állagmegóvása és felújítása jelenleg is zajlik. A Dél-Erdélyben járók ne mulasszák el felkeresni!
Rezsabek Nándor
::Nyomtatható változat::
| 
