A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Egyházunkban – amint a vonatkozó törvényi paragrafus fogalmaz – „az egyházközségek egymást kölcsönösen segítő szeretetmunkáját a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat végzi, ezzel is kifejezve az egyházközségek és intézmények egységét és összetartozását”.

Gyakorlatilag ez elsősorban az egyházközségek évenkénti vasárnapi adakozásában nyilvánul meg. Ekkor az építkező, renováló, újonnan alakuló és szórványközösségek támogatására gyűjtést rendezünk az egész országban, minden gyülekezetünkben. Imádsággal tesszük, hogy az adományokat megfelelően, bölcsen oszthassuk el, és a támogatás a legszükségesebb helyekre jusson.

A GAS-gyűjtés szép formája sok helyen a „szószékcsere”, amikor lelkipásztorok egymás gyülekezetét fölkeresve hirdetik az igét, és fölhívják a figyelmet erre a fontos ügyre. Tavaly a Pesti Egyházmegye gyülekezetei is elkezdték ezt a formát bevezetni, és a sikerén fölbuzdulva idén március 27-én (vagy más vasárnapon) az összes pesti gyülekezet részt vesz benne. Külön haszna ennek más gyülekezetek és lelkipásztorok megismerése, a személyes találkozások sora is.

Azzal a mottóval adakozunk, hogy hálásak lehetünk, hogy nem mi vagyunk a legnagyobb szükségben; nem minket ért a baj, és hogy nem minket sújt valamilyen katasztrófa. Az sokkal több kiadást (és szenvedést) jelentene, mint amit most erre a célra adakozni fogunk. Hálaadomány is az, amit adunk – minden jóért, amelyet fölülről kaptunk.

Kérjük a testvéreket, hogy imádsággal adakozzanak. Hogy valóban jó helyre kerüljenek adományaink, és segítséget jelenthessenek a külső dolgok rendezésében, de a lelki előmenetelben is. Imádkozzunk hazánkért, ébredésért és Urunk áldásáért!

„Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik. Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában örök kőszálunk van.” (Ézs 26,3–4; Károli-fordítás)

Széll Bulcsú

::Nyomtatható változat::