A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

„Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, / És pattog a bomba, és röpked a gránát; / Minden tüzes ördög népet, falat ont: / Töri Drégel sziklai várát” – írja Arany János Szondi két apródja című költeményében.

A 444 méter magas vulkáni kúp tetején fekvő Drégelyvárhoz üdítő erdei sétával juthatunk fel. Kiindulópontunk a Drégelypalánk külterületén fekvő Schaffer-kút melletti, könnyen megközelíthető gépkocsiparkoló. Az itt futó kis patakban a szerencsések akár gőtét is láthatnak. A vár közelében kettéválik az ösvény: a rövidebb utat a nagyobb fizikai megterhelést bírók, a némileg hosszabb szakaszt az idősebbek és a kisgyermekesek választhatják.

Az oklevelekben első alkalommal 1285-ben említett várat a Hont–Pázmán nemzetség Bozóki ága építette. Később a Csáki família bírta, majd királyi birtok, utóbb érseki várkastély. Az 1400-as évek elején megerősítették, de a török időkre állapota erősen leromlott, főképp egy 1549-es villámcsapás következtében.

Ilyen körülmények között vívta 1552-ben Szondi György várkapitány hősies harcát a török ellen. Százötven katonájával négy napig tudott ellenállni a tizenkétezres oszmán túlerőnek. Sebesülten, fél térdre rogyva is harcolt. Bátorságát ellenfele, Ali pasa is elismerte, és megadta számára a katonához méltó végtisztességet. Drégelyvár az ostrom következtében romhalmazzá vált, csak kisebb őrség állomásozott leomlott falai között.

A törökök a közelben favárat emeltek, a Drégelypalánk településnév máig erre emlékeztet. A kővár maradványait a magyarok 1593-ban ugyan visszavívták, de már sohasem épült újjá.

Helyreállítása közel fél évezred (!) múltán, 1989-ben indult meg – történelmi pillanat, hiszen ekkor falazták vissza első kövét. Az érdemi lökést a Drégelyvár Alapítvány életre hívása jelentette. Az állami és önkormányzati szervek és intézmények, valamint vállalkozások és az ügy mellett elkötelezett magánszemélyek támogatása révén napjainkban is folynak a régészeti és műemlékvédelmi szakemberek felügyeletével zajló munkálatok. Szondira és várvédő katonáira szoborkompozíció, kőszarkofág, emléktábla, kopjafa és több információs tábla emlékezteti Drégelyvár kirándulóit.

Re­zsa­bek Nán­dor

::Nyomtatható változat::