Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A fenti címmel tartotta konferenciáját szeptember 19-20-21-én a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT).

Jó alaphangot adott a konferenciának Ittzés János püspök nyitó áhítata. Az 1Kor 13 alapján hirdette, hogy ez az agapé-szeretetről szóló, sokszor hallott igeszakasz valójában

– Krisztus-himnusz, az Ő egész valója, értünk adott élete, halála van benne;

– Szentlélek-himnusz, hisz a Lélek teszi számunkra személyessé ezt a szeretetet, és ajándékozhat meg vele, ha törekszünk rá;

– Reménység-himnusz is, mert a töredékes ismeretünk ellenére részesülhetünk ebből a szeretetből, amely a színről színre látáskor is megmarad.

A reggeli áhítatot pénteken Brückner Ákos katolikus, szombaton Czövek Olivér református lelkész tartotta.

Ebben a rövid, gyors beszámolóban nincs lehetőség arra, hogy az elhangzott előadásokat akár csak kivonatosan is ismertessük, csupán a témák felsorolására, esetleg az érdeklődés felkeltésére szorítkozhatunk.

Előadásában dr. Hafenscher Károly evangélikus, Puskás Attila katolikus szemszögből mutatta be a vegyes-házasságok problémáit, és ismertette az ökumenikus házasságkötési liturgiákat. Szarka Miklós vezette azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyben négy vegyes pár (katolikus-református, evangélikus-katolikus) számolt be arról, hogyan, mennyiben vált valósággá családjukban az ökumené. Kalota József ortodox esperes egyházának a vegyesházasságokra vonatkozó szabályait és gyakorlatát ismertette. Harrach Péter volt szociális és családügyi miniszterrel a családok erkölcsi és anyagi támogatásának lehetőségeiről, gondjairól és örömeiről beszélgettünk.

Három iskolaigazgató, Csere István, Nagy Gábor és Tyukász Tamás számolt be az általuk vezetett ökumenikus, illetve egyházi iskola alapításáról és mai életéről. Az ökumenikus (katolikus-protestáns) bibliafordítás lehetőségéről, feltételeiről, nehézségeiről tartott előadást Márkus Mihály református püspök, Nemeshegyi Péter és Székely János katolikus teológus.

Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára előadásában ismertette egyházunk tanítását a szentek tiszteletéről.

Brückner Ákos (katolikus) és Ladányi Sándor (református) a XX. század keresztény vértanúiról és üldözötteiről emlékezett meg.

Érdekes és tanulságos volt a három történelmi egyház egy-egy képviselőjének – Gáncs Péter evangélikus, Gárdonyi Máté katolikus, Szűcs Ferenc református – előadása (víziója?), amely az Egyházképek az ezredfordulón címet viselte.

Nagy Péter budafoki református lelkész előadásának címe így hangzott: Evangélizáció szekularizációs ellenszélben.

A szegénységről és szociális kérdésekről (erkölcsi, társadalmi vonatkozások, a hajléktalanok, cigányok közötti munka) Aszalós János, Gergely Dezső és Szentgáli Judit tartott életszerű előadást. A záró előadás Solt Pálé volt, Társadalmi szerepünk, feladatunk megosztott társadalmunkban címmel.

Úgy éreztük, érdemes volt részt venni a konferencián. A felsorolt előadók nevei alapján méltán számíthattunk jó előadásokra, és nem is kellett csalódnunk. Őszinte szóval, de nem bántó hangon beszélhettünk a különbségekről is. Az ökumenének nem lehet célja a felszínes uniformizálás.

Dr. Győri József

::Nyomtatható változat::