A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

„Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere” – az ünnepelttől kölcsönözték a mottót azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Nyíregyházán rendeztek szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére.

A város és az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium ünnepsége délelőtt az evangélikus nagytemplomban hálaadó istentisztelettel kezdődött.

1. Szebik Imre elnök-püspök méltatta a szószékről a múlhatatlan érdemeket szerzett nagy hazafit, a példát, melyet Kossuth élete a mának üzen.

„Pénzért vehetünk ágyat, de álmokat sohasem, pénzért vásárolhatunk élelmiszert, de étvágyat sohasem, pénzért vehetünk zászlót, de hazát sohasem… Pénzért vásárolhatunk luxuskényelmet, de elégedettséget sohasem, pénzért építhetünk templomot, de Isten országát sohasem, pénzért vásárolhatunk keresztet, de a Megfeszítettet csak a hit fogadhatja el... Az igazi értékek láthatatlan értékek – hirdette igehirdetésében Szebik Imre.

Az istentisztelet után a város főterére vonult az ünneplő gyülekezet. A Kossuth téren, a városháza előtt állított színpadon – szemben az 1912-ben emelt Kossuth szoborral – előbb Csabai Lászlóné, a város polgármestere mondott ünnepi beszédet. Meghagyva a történelmi elemzést a szakembereknek, arra mutatott rá a páratlanul hosszú – hat évtizedes – politikusi pálya kapcsán, hogy Kossuth szilárdan hitt a haladás ügyében, s noha már kortársait erősen megosztotta, nem ismert megalkuvást, és erős hitét nem-csak szavakkal, de tettekkel is kifejezte. Nem volt tévedhetetlen, de minden szavát, cselekedetét az vezérelte, hogy az ország és az itt élők sorsát jobbá tegye.

Az ünnepi megemlékezés az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak műsorával folytatódott. Tapolcai Zoltán és Császár Zoltán olyan látványos és hatásos térjátékot rendezett az alkalomra, mely az események részesévé avatott minden jelenlévőt a téren. Az evangélikus gimnázium iskolaközösségén kívül közreműködtek a Művészeti Szakközépiskola tánctagozatának növendékei, Martinovszky István tárogatóművész, valamint a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar. A Kossuth beszédeiből, vallomásaiból szerkesztett műsor zárásaként az ünneplők virágot helyeztek el a szobor talapzatán: egyik oldalról a város vezetői, másikról az evangélikus gyülekezet elöljárói, jeles tagjai léptek Kossuth Lajos szobra elé, kezükben egy-egy szál sárga rózsával, s míg a diákság a Szózatot énekelte, lassan megteltek sárga rózsával a lépcsőfokok.

Délután tudományos konferenciával folytatódott a rendezvénysorozat a gimnázium dísztermében. Tar Jánosné, az iskola igazgatója köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a tállyai templomban megkeresztelt Kossuth egész életében őrizte evangélikus identitását. 1889-90-ben személyes kapcsolat alakult ki közte és az iskola vezetése között, s így Kossuth még életében engedélyezte a névhasználatot. A nyíregyházi evangélikus gimnázium 1921 óta viseli a reformkor és a polgárosodó Magyarország nagy alakjának nevét.

A tudományos konferencián előbb dr. Takács Péter történész, egyetemi docens a reformkorba ágyazva elemezte Kossuth munkásságát. Mint mondta, Kossuth kitörölhetetlen a magyar történelemből, mert múlhatatlan érdemei vannak a polgári nemzet jogi kereteinek megteremtésében. Az 1848-as szabadságharc Kossuth nevével forrt össze, s minden zsellérház falára odakerült olajnyomatos portréja. Dr. Kedves Gyula alezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese a honvéd hadsereg szervezéséről szóló előadásában először legendaoszlatóként lépett fel: nem a Kossuth gyújtó hangú beszédeinek hatására hadrendbe állt önkéntes népfelkelők nyerték meg a tavaszi hadjáratot, s vitték dicsőségre a szabadságharcot. Mégis igaz, hogy Kossuth hadseregszervező volt, s az ő hívó szavára jöttek vagy szöktek a monarchia területén szétszórt huszárok. Pénzügyminiszterként Kossuth intézett-szervezett mindent a hadsereg körül, részt vett a stratégiai tervezésben is. Mindez azért fontos, mert a szabadságharc megmutatta, a magyarság képes fegyveres erővel érvényt szerezni a nemzet politikai akaratának.

Dr. Fabiny Tibor egyháztörténész, nyugalmazott egyetemi tanár tovább árnyalta a konferencia résztvevőinek Kossuth Lajosról formálódó képét. Kossuth egyházi és közéleti tevékenységéről szólva kiemelte az evangélikus egyházhoz való ragaszkodását, hogy örömmel vállalta Luther tanítását, ugyanakkor szabadgondolkodó volt, aki lelkiismeretére és a természettudományos eredményekre támaszkodott. Őszinte, spontán hitbeli megnyilvánulásaival sok hívet szerzett Amerikában is.

A konferencia zárásaként átadták az országos Kossuth-pályázat díjait is. Történelemből első lett Kenéz Anikó (Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium), második Tálas Erzsébet, harmadik Szabó Emese (mindketten a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanulói). Magyar irodalomból második helyezést ért el Véland Lilla, a győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola tanulója. Rajzból Bugyi Csilla, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója és Kovács Balázs, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium diákja lett.

A harmadik helyezéssel járó elismerést Major Hajnalka, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium és Nyári Judit, a nyírbátori Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója kapta.

Veszprémi Erzsébet

::Nyomtatható változat::