Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Van-e olyan ember, aki még soha nem félt semmitől? Kisebb-nagyobb félelmeink végigkísérik életünket.

Félünk a betegségtől, a haláltól, a szegénységtől, az öregségtől, félünk az ismeretlentől s minden előttünk tornyosuló akadálytól, a ránk leselkedő veszélyektől – sokszor feleslegesen. Gyökössy Endre lelkész-pszichológus egyik barátja naplót vezetett gondjairól, félelmeiről, majd később kiderült, hogy aggodalmainak csak 20 %-a bizonyult valósnak.

Jézus is gyakran korholta tanítványait félelmeik, kishitűségük miatt. A háborgó tengeren is azt kérdezte tőlük: „Hol van a ti hitetek?” (Lk 8,25) Jézus ott volt velük, mégis féltek és megrettentek Mesterük hatalmától, aki lecsendesítette a viharos tengert. Más alkalommal Jairus lányát támasztotta fel a halálból, s mielőtt elindult volna, csak ennyit mondott a zsinagóga fejének: „Ne félj, csak higgy!” (Mk 5,36) Milyen egyszerűen leküzdhetjük félelmeinket, ha hinni tudunk Jézusban!

Mostanában több alkalommal érdekes „félelmeknek” lehettem tanúja. Arra kértek, ajánljak könyvet valakinek, aki nem hívő, nem vallásos, de szeretnék őt Istenhez elvezetni. De hogyan? Melyik könyv legyen a „vezető”? „Félek, hogy a fejemhez vágják!” – mondta az egyik ajándékozni vágyó. Azt hiszem, azt szerette volna, hogy az írás nevén is nevezze a dolgokat, meg ne is, mint ahogy a népmesében az okos lány tette.

Vajon miért rettegünk Istenről, Jézusról, vallásról, Istenben való hitről szóló könyveket ajándékozni, szándékunkat nem titkolva? Valószínűleg attól félünk, hogy elriasztjuk, haragosunkká tesszük a megaján- dékozottat. Előfordulhat, de alakulhat másképp is. Ha ajánlatainknak akár csak 20 százaléka is sikeres, akkor ez már többet jelent, mint az aggódó barát aggodalmainak be nem következett 80 százaléka.

Az év igéje oldja fel mindannyiunk félelmét: „Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek.” (Ézs 12,2a)

Csaba Piroska

::Nyomtatható változat::