Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

„A Budapesti Tavaszi Fesztivál immár évszak az évszakban, a naptárunk s az életünk mindig visszatérő része. A budapestiek már több mint két évtizede fagyos januárok és böjtös februárok során várják a bőséget, amely koncertek, előadások és kiállítások sokaságát, a legnevesebb külföldi és világszínvonalú magyar művészek játékát ígéri. Évről évre megőrizvén azt, ami ennek a fesztiválnak örök erénye, a nagyvonalúságot, a változatosságot, a hétköznap ünneppé tételét. S minden évben adva valami újat, sosem voltat.”

Mádl Ferenc köztársasági elnök ünnepi szavaihoz csatlakozva, a „sosem volt” rendezvények között örömmel fedeztük fel az idei programban a Fasori Evangélikus Gimnázium egykori diákja, Neumann János születése 100. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban. Magyarország – Neumann Jánosnak is köszönhetően – különleges helyet foglal el a modern számítástechnika és informatika történetében. (A magyar számítástechnikai szakemberek mindig is Neumann szellemi örököseinek tekintették magukat, és vállalták ennek a számítástechnikai világörökségnek a magyarországi gondozását.) A március 27-től szeptember 30-ig látogatható kiállítás megismerteti a kiváló tudósnak a modern számítógépek kifejlesztésével kapcsolatos tevékenységét, illetve bemutatja a magyar informatika fejlődésének 234 éves történetét.

Visszatérve a fesztivál sokszínű és sokoldalú rendezvényeire – természetesen csak néhányat említhetünk a sok száz közül. A Magyar Nemzeti Galéria „Európa fejedelmi udvaraiban – Mányoki Ádám” című reprezentatív kiállítása a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb – s talán legközismertebb – alakját állítja középpontba a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára is emlékezve. Bár Mányokit II. Rákóczi Ferenc udvari festőjeként tartjuk számon, pályakezdése valójában a berlini udvarhoz kapcsolódik. Udvari festője lett a szász uralkodóknak, majd négy évtizeden át a drezdai és varsói királyi udvarban tevékenykedett.

A Szépművészeti Múzeum kamarakiállítás keretében mutatja be Andrea del Verrocchio „Fájdalmas Krisztus” című szobrát, amely még a régi szoborgyűjteményből, a Pulszky Ferenc-féle kollekcióból származik. Ugyancsak most mutatják be Krisztus ikonikus ábrázolásainak változatos táblaképeit is.

„7 év 77 művész”-ének legszebb kárpitmunkája látható a Magyar Kultúra Alapítvány Házában (I., Szentháromság tér 6.), a Budavári Kárpitműhely bemutatótermében.

A Magyar Néprajzi Múzeum ismét sok feledésbe merült értékre hívja fel látogatói figyelmét, mindenekelőtt a hagyományteremtő „néprajzi múzeumi napok” programjaival. A magyar nép hagyományos kultúrája, művészete várja az érdeklődőket, matinékkal, színes előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetőleg a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség közösen rendezett programjai – „Élő hadtörténelem Közép-Európa szívében” címmel – jó kiegészítői lehetnek történelemtanításunknak, miként a Magyar Levéltárosok Egyesülete és a Hadtörténeti Levéltár könyv- és forráskiadványainak bemutatója is. Újszerű elem a tavaszi fesztiválon a hazai és külföldi városok köszöntése.

Mint mindig, most is csodálatosan gazdag a zenei kínálat, a sokszínű zeneakadémiai, operai, templomi koncert, színházi bemutató. A 2003. évi tavaszi fesztivál megrendezésére ezúttal – a főváros mellett – Békéscsaba, Gyula, Békés, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szentendre, Szolnok és Szombathely is tartalmas programokkal vállalkozott.

Természetesen sok újdonságról, eseményről, évfordulóról lehetne és kellene beszámolnom, amellyel a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezői kulturális, zenei, művészeti és tudományos értékeink megismertetését segítették, de az írásnál többet mondanak március 14. és 31. között maguk a koncert- és kiállítótermek. Kedves Olvasóinkat is szeretettel várják.

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::