Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Dr. Simon Crisp készségesen, örömmel fogadta lapunk megkeresését. A beszélgetés elején elárulta, hogy most jár először Magyarországon, és nagyon tetszik neki Budapest. Munkája révén igen sokat utazik: Európa és a kontinensen átnyúló mediterrán térség is „hozzá tartozik”. A bibliafordítást az egyik legizgalmasabb munkának tartja; egyrészt azért, mert hivatásszerűen, naponta foglalkozhat a Szentírással, másrészt mert emberekkel való foglalkozást is jelent: kapcsolatot a Biblia olvasóival.

– Ön bibliafordításra specializálódott szakember. Mióta végzi ezt a munkát a világszövetségben?

– Mindenekelőtt hadd fejezzem ki örömömet és elismerésemet azért, hogy harminc évvel ezelőtt jelent meg az új fordítású, és tizenöt évvel ezelőtt a revideált magyar protestáns bibliafordítás.

Jómagam huszonöt éve foglalkozom bibliafordítással. Különböző nyelveken, különböző országokban folyó projekteken dolgoztam, öt éve pedig a fordítási programnak az Európáért, illetve a mediterrán térségért felelős koordinátora vagyok.

– Melyek azok a főbb projektek, amelyekkel a világszövetség jelenleg foglalkozik?

– Az UBS (United Bible Societies) a bibliafordítások szempontjából négy nagy területre osztotta a világot: Afrika, Ázsia, Amerika és a többi kontinens. A mi területünkön számtalan különböző program folyik párhuzamosan.

Egyrészt vannak nagy nemzeti nyelvek, amelyeken számos fordítás és revízió készült. Ilyen az angol, a német, de tulajdonképpen a magyar is. Másrészt vannak úgynevezett kisebbségek által beszélt nyelvek. Így például Oroszországban és a Közel-Keleten azok a nyelvek és nyelvjárások, amelyeken még egyáltalán nincs semmilyen fordítás.

A világon körülbelül 6500 nyelv van, ebből mintegy 2500-on olvasható a Biblia egésze vagy valamely része. Ez kevésnek tűnik, de ha a világ népességét tekintjük, a kép egészen más. A 2500 nyelv hatalmas hányadot fed le. Az a 4000 nyelv, amelyen még nincs fordítás, zömmel kis nyelv vagy nyelvjárás. De kétségtelen, hogy vannak még nagy „hézagok”, főként Ázsiában és Afrikában.

Külön hangsúlyt kap a roma nyelvre történő bibliafordítás; ebben Magyarország is érdekelt, s ma már egyre több ilyen készül ebben a régióban. Projektek készülnek a Biblia hangos és képes feldolgozására. Fontos, új terület a „Biblia az interneten”, de foglalkozunk a vakok Braille-írására és a siketnémák jelnyelvére történő fordítással is. Nagy kihívás egy ország jelnyelvére lefordítani a Bibliát, hiszen ahány nyelv, annyi jelnyelv.

– Véleménye szerint miért van szükségük az új generációknak újabb fordításokra, valamint revíziókra? Szükséges-e egyáltalán külön katolikus és protestáns fordítás készítése? Hiszen a szent szöveg, Isten igéje nem felekezetfüggő…

– Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a nyelvek változnak, napjainkban meglehetősen gyorsan. Új szavak, kifejezések veszik át a régiek helyét. A 16–18. században nem volt olyan nagy a társadalmi mobilitás, és a kommunikáció sem volt olyan gyors és kiterjedt, mint korunkban – a számítógép, a mobiltelefon, az internet világában. Ez rányomja a bélyegét a nyelvre is.

Másrészt fejlődik a bibliai szövegek, kifejezések értelmezése is. Többet tudunk ma, mint száz évvel ezelőtt: a régészeti kutatások, az újabban megtalált bibliai kéziratok további adalékokkal szolgálnak a kortörténethez. Tehát „jobb” fordítások készülnek. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy mi – ma élők – „jobb” emberek lennénk, csupán több a lehetőségünk a Szentírás megértéséhez.

A harmadik ok az, hogy a fordítás sohasem szóról szóra történik, noha az eredetihez való hűség evidens követelmény. De nem elég csupán fordítani! A szöveget érthetővé, nyelvileg is helyessé és széppé is kell tenni. A fordító e kettő között egyensúlyoz: hűnek kell maradnia Isten igéjéhez, ahogyan azt az eredetiben olvassa, de át kell emelnie érthetően az adott nyelvre.

Valójában mechanikusan, szóról szóra fordítani volna az egyszerűbb. Az emberek évszázadokon át azt gondolták, hogy így történik a bibliafordítás. Ám a „tökéletes” fordítást, a tökéletes egyensúlyt sohasem érhetjük el, ezért minden generáció megpróbálja megalkotni a magáét. A világnyelvek esetében, amelyeken sok fordítás készül, és amelyeken sokan olvasnak, gyakoriak a viták arról, hogy melyik a leghelyesebb verzió. Nos, nincs „végső változat”, amelyet ha egyszer elérünk, nem lesz szükség újabb fordításra…

– Lehet ok az is, hogy új etikai, társadalmi kérdések jelennek meg, új kihívásoknak kell megfelelni az új évszázadban?

– Természetesen a társadalmi változások, a tudomány fejlődése miatt ma más kérdések foglalkoztatják az embereket, mint ötven vagy akár csak húsz éve! De a Biblia üzenete csodálatosan tud kommunikálni minden generációval, minden kor emberével. A fenti okok miatt is szükségesek lehetnek a revíziók, bár a Biblia mondanivalója nem változik…

– Milyen a „jó bibliafordító”? Úgy értem, melyek a legfontosabb tulajdonságok, amelyekre szüksége lehet egy bibliafordítónak?

– Azt szokták mondani: jó bibliafordítónak születni kell. Mégis, mi szükséges? Képzettség, gyakorlat, a Bibliában, illetve a fordításban való jártasság, kiváló nyelvérzék, a héber és görög nyelv ismerete. Ezek azonban megtanulható dolgok. Az ideális bibliafordítónak ezen felül értenie kell egy más „nyelven” is – a különböző generációk nyelvén. És alapvetően szükséges, hogy legyen erős személyes hite!

Van továbbá egy követelmény, amelyről gyakran megfeledkeznek: tudjon a bibliafordító csapatban dolgozni! A bibliafordítás ugyanis nem „egyemberes”, hanem csapatmunka, amelynek során több álláspont megfogalmazódhat egy-egy kérdésben. Ez esetenként nehézséget okozhat, ám a vita, a kritika, egymás meggyőzése része a munkafolyamatnak. A korrekciókat csak így lehet végrehajtani.

– Ha nem „hivatalból” forgatja a Bibliát, akkor melyik az Ön kedvenc fordítása?

– Hű, de nehéz kérdés! (Nevet) Hivatásomból adódóan számos fordítással és az eredeti szöveggel is naponta találkozom. Jómagam az igényes irodalmi nyelven megszólaló fordításokat szeretem. Ilyen például a revideált angol bibliafordítás (Revised English Bible). De közel áll hozzám az amerikai kortárs angol fordítás is (Contemporary English Version), amely fesztelenül, társalgási nyelven szól.

A sokak által beszélt nyelveken szükséges választékot kínálni különböző fordításokból. Többé nem mondhatjuk, hogy „egy fordítás mindenkinek tökéletesen megfelel”. A Szentírás egy, de az olvasók sokfélék. Isten üzenete a jó fordítások által kommunikál az emberrel.

– Milyen a rálátása a magyar bibliafordításokra? Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?

– Amint e rövid látogatás alkalmával megállapíthattam, a magyar bibliafordító munka nagyon komolyan halad. Nem sok ország van, ahol bibliakiállítás látható; lenyűgözők a dokumentumokkal teli tárlók. Önök lefordították a bibliafordítás alapelveit ismertető szakkönyvet is. (Jan de Waard – Eugene A. Nida Egyik nyelvről a másikra című munkája a Kálvin János Kiadónál jelent meg 2002-ben. – A szerk.) Tudomásom szerint eddig ez a kötet csak franciául, oroszul és magyarul jelent meg.

– Végül kérem, üzenjen az Evangélikus Élet olvasóinak!

– Örömmel! Olvassák mindennap a Bibliát, hiszen ez hitünk alapja. Arra kérem őket, ne éljenek túl hamar a kritikával, ha egy új fordítás kerül a kezükbe. Mi, keresztények, egyháztagok általában kicsit konzervatívak vagyunk. „Hozzászoktunk”, hogy a Biblia „így és így hangzik”. Gyanakvóan, bizalmatlanul fogadunk új kifejezéseket. Adjanak esélyt, hogy új szavakkal is megszólaljon Isten örök üzenete! Ugyanakkor reflektáljanak bátran, ezáltal is segítve munkánkat. Írjanak levelet az UBS-nek, illetve a Magyar Bibliatársulatnak, tegyék meg észrevételeiket!

Mi azon fáradozunk, hogy jobbá tegyük a fordításokat, hogy Isten igéje minél tökéletesebb nyelvi köntösben jusson el a magyar olvasókhoz is. Ebben számítunk az Önök együttműködésére is.

Kőháti Dorottya

::Nyomtatható változat::