Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Hordozható Európa címmel Cs. Szabó László-emlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot az író születésének századik évfordulóján, november 11-én nyitotta meg pályatársa, Sárközi Mátyás. A kiállítás folyamatosan vetít képeket Cs. Szabó László életéből. Idézetekkel mutatja be ironikus stílusát, kiforrott írói szemléletét.

Cs. Szabó a Nyugat második nemzedékének tagja volt; 1935-től a Magyar Rádió irodalmi vezetőjeként dolgozott, 1936-ban Baumgarten-díjat kapott. 1944-ben a német megszállás elleni tiltakozásképpen lemondott állásáról. 1945-től elsőként oktatott általános művelődéstörténetet a Képzőművészeti Főiskolán; ő lett az intézmény újonnan alapított művelődéstörténeti tanszékének vezetője. 1949-ben egy római tanulmányútjáról már nem tért haza; a fokozódó önkényuralom miatt az emigráció mellett döntött. Hátrahagyta gazdag könyvtárát, lakását, állását, egész addigi életét. 1951-től 1972-ig a BBC magyar osztályának munkatársaként működött.

Bejárta Európát; gerinces jelleme legendássá vált a külföldi magyarság számára. Csaknem harminc magyar nyelvű könyve jelent meg; írt verset, novellát, útirajzot, esszét és önéletrajzot. Kiterjedt levelezésével „Csé” – ahogyan barátai emlegették – a magyar értelmiség központi alakja lett. Külföldön szinte valamennyi magyar nyelvű folyóiratban közölt tanulmányokat, itthon viszont agyonhallgatták.

Az írót széles körű műveltsége, fölényes kultúrtörténeti ismeretei, szellemi gazdagsága miatt barátai szójátékkal „Csédekker”-nek nevezték. Az elnevezés alapja a lipcsei Baedeker könyvkiadó híres útikalauz-sorozata: a német tulajdonnév a magyarban bedekker alakúra módosult, és „útikönyv” jelentésben használatos. Mivel az író többet tudott, mint egy bedekker, adódott a „Csédekker” név…

Miután a Nagyvilág című folyóirat csonkítatlanul és politikai megjegyzések nélkül közölte 1979-ben Dickens-naplóját, úgy látta, hazatelepülhet. 1980-ban visszatért Magyarországra, és ismét előadásokat tartott a Képzőművészeti Főiskolán.

1985-ben bekövetkezett halálakor külföldön összegyűjtött tizenötezer kötetes könyvtárát Sárospatakra, kéziratait a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta. Kívánságának megfelelően Sárospatakon temették el.

A múzeum dolgozói a kívülállókat kizárva most kezdtek a gazdag hagyaték feldolgozásához. Az évforduló kapcsán hamarosan sor kerül Cs. Szabó László két színművének a bemutatójára, és emlékező estet is rendeznek egykori ismerősei részvételével.

B. Zs. Á.

::Nyomtatható változat::