Napról napra

Új nap – új kegyelem

Élő víz

Csapatmunka
Max DePree, egy igen sikeres bútorgyártó cég alapítója és számos, az üzleti életről szóló könyv szerzője az alábbi megállapítást teszi: „Fontos felismerni, hogy akár formálisan, akár informálisan teszünk valamit, minden csapatmunka eredménye. Nem vagyunk egyedül. Mindnyájan számos társadalmi kötelékben dolgozunk – családban, gyülekezetben, üzletben.” >>

Heti útravaló
Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé. (2Kor 5,10) >>

Egyházunk egy-két hete

Egyházkerületi közgyűlés nyugaton
A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület küldöttei az elmúlt hét szombatján tartották meg őszi egyházkerületi közgyűlésüket Győrben, az egyházkerület székházában. A tárgysorozatban beszámolók és tájékoztatók szerepeltek, továbbá gyülekezeti kérvényekről is dönteniük kellett a közgyűlési tagoknak. >>

Egyházkerületi közgyűlés délen
A Déli Egyházkerület elnöksége a Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség alagsori gyülekezeti termében rendezte meg a kerület idei őszi közgyűlését november 9-én. A jelentések és a tárgysorozati pontok megtárgyalása és elfogadása után a közgyűlés jóváhagyta az egyházkerület 2008. évi munkatervét, illetőleg határozott egy teológiai és egy fotópályázat kiírásáról. >>

Lelkésziktatás Budahegyvidéken
Luther Márton születésének 524. évfordulóján, november 10-én iktatta be Keczkó Pált a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalába Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese. A liturgiai szolgálatot az esperes mellett Bencéné Szabó Márta, a budahegyvidéki gyülekezet helyettes lelkésze és dr. Bácskai Károly, az egyházközség korábbi lelkipásztora végezte. >>

Megújult a majosi templomtorony
„A kétszázhuszonnegyedik »tanévben« kezdjük el tanulni mindazt, amire ez a templomtorony akar megtanítani minket!” – javasolta Gáncs Péter püspök november 11-én azon az ünnepi istentiszteleten, amelyen a Majos–Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközség adott hálát kétszázhuszonhárom éve felszentelt temploma tornyának teljes felújításáért. Az egyházkerület püspöke ez alkalommal újraszentelte a barokk stílusú majosi templom díszét. >>

Egy építkező gyülekezet hármas ünnepe
A hetvenegy évvel ezelőtt felépült templomért, a hatvan évvel ezelőtt történt önállósulásért, valamint a közelmúltban befejezett templomrenoválásért adott hálát a csurgói evangélikus gyülekezet november 11-én, vasárnap délután. >>

Látogatás Isten nógrádi hajlékaiban
A nógrádi táj nyugalmat sugároz, az ott élő emberek ízes beszéde és vendégszeretete felüdíti a lelket. November 11-én, Márton napján megtapasztalhatta ezt dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke is, aki – Szabó Andrásnak, az egyházmegye esperesének társaságában – Bátonyterenye, Szúpatak és Legénd evangélikus gyülekezetét kereste fel. >>

Módszertani központ a diakóniai szolgáltatások fejlesztése érdekében
„Ahogy az adott körülmények közt lehetett, úgy végezte szolgálatát a diktatúrában, aki a diakónia területén dolgozott. Napjainkban már megtehetjük, hogy úgy cselekedjünk, ahogyan kell. Azaz hogy Isten tetszését keresve, az ő szeretetét közvetítve forduljunk a rászorulók felé” – egyebek mellett e mondatokkal adta meg a Magyarországi Evangélikus Egyház módszertani központja helyszínének kijelölése alkalmából november 7-én rendezett diakóniai ünnepség igei alaphangját nyitóáhítatában Ittzés János elnök-püspök. >>

Misszió a nagyvárosban
Az elmúlt néhány esztendő jelentősen átalakította fővárosunk mindennapjait. Némi túlzással azt mondhatjuk, sokan már a plázákban nevelkednek fel, életformájukat meghatározza a bevásárlóközpontok világa. Türelmetlenek lettünk egymás iránt, törtetők. Bár sokan várták e szép új világot, mintha egyre rosszabb hangulatban élnénk benne. A tudásalapú társadalom fogalmának hangoztatása pusztán szólam, valójában mindenütt a globalizmus haszonelvűsége érvényesül. A globalizmus nem gyülekezeteink épülését szolgálja, viszont számtalan új lehetőség is megnyílhat előttünk az evangélium hirdetésére. A „hogyan” nehéz kérdésére kereste a választ november 10-én Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő és dr. Léránt István egyházmegyei felügyelő vezetésével a Pesti Egyházmegye tizenhét gyülekezetének felügyelője, másodfelügyelője. >>

Kiskunhalasi haladás
A halasi evangélikusok 1941-re annyira megerősödtek, hogy kérésükre az egyházmegye 1942-ben engedélyezte az önálló egyházközséggé válást. A háború után újra megfogalmazódott a templomépítés szándéka, de a terv végül is az imaházban realizálódott. ... >>

Többszáz imádság értékelése után
Egyházunk országos irodájának ifjúsági és gyermekosztálya műsorral kedveskedett múlt szombaton az év elején meghirdetett gyermek-imádságpályázat résztvevőinek az Üllői úti székházban. >>

Keresztutak

Elhunyt Csiha Kálmán
Életének 79. évében elhunyt Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. >>

Multikulturális ökumené
Pár hónappal ezelőtt „szemrehányást” kaptam püspökömtől, Fabiny Tamástól, amikor külkapcsolataimról, külmissziói munkámról beszélgettünk, s megkérdezte, hogy miért nem írok ezekről az Evangélikus Életben. A kérdésre nemigen tudtam válaszolni, viszont ígéretet tettem rá, hogy a jövőben rendszeresen megteszem. >>

A protestáns helytállás vizsgálata
Mint arról rövidhírben már lapunk múlt heti számában tudósítottunk, Reformátusok a totalitárius rendszerekben a 20. században címmel konferenciát rendezett október végén a Magyarországi Református Egyház (MRE) Doktorok Kollégiuma és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. Mivel a téma az egyházi embereknek a megpróbáltatások idején való viselkedése volt, nagy érdeklődés előzte meg a tanácskozást; megjelentek rajta többek között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői, dr. Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv is. >>

Evangélikusok

Honnan számolunk?
Lapunk hivatalos megjelenésének napján, november 18-án – Deo volente – Amerikában élő magyar hittestvéreink között szolgálhatok a clevelandi gyülekezetben. A tengerentúli magyar evangélikusság lapja, az Erős Vár igazi magyaros vendégszeretettel harangozta be az óhazából érkezők látogatását. Az előzetes híradásból többek között az is kiderül, hogy az istentiszteletet követően csirkepaprikás-ebéden lehetünk együtt a gyülekezettel. Szép példája ez – divatos kifejezéssel – a holisztikus gyülekezetépítésnek, amikor egyaránt igyekeznek gondoskodni az éhező lélek és test táplálásáról… >>

Még többet tenni az emberekért
Miután elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociális munkás szakát, több szakterület kipróbálása után az idősgondozás mellett köteleződött el. Több évet töltött a közigazgatásban, ma pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Egyházi Irodája Diakóniai Osztályának vezetője. Jeszenszky Zitát arra kértük, röviden mutatkozzon be olvasóinknak, és szóljon néhány szót a diakóniai bizottság és az osztály működéséről, valamint az új diakóniai módszertani központról. >>

„Sziklából vágott ember”
Miért jelentős még ma is egy hatvan évvel ezelőtt elhunyt püspök? Hogyan vált a ceglédi iparoscsaládból származó Raffay Sándor – 1918 és 1945 között a bányai egyházkerület élén állva – a 20. század egyik legjelentősebb evangélikus püspökévé? >>

Raffay Sándor püspök emlékezete
Amint lapunk múlt heti számának 1. oldalán már hírül adtuk, Raffay Sándor püspök (1866–1947) halálának hatvanadik évfordulója alkalmából konferenciát rendezett a Déli Egyházkerület, az Evangélikus Országos Levéltár és az Evangélikus Országos Múzeum. A november 7-i tanácskozáson tizenkét előadó – közöttük a Déli Egyházkerület által két évvel ezelőtt a püspök életművének feldolgozására kiírt pályázat résztvevői – szólt Raffay életpályájáról, teológiai, püspöki, politikai tevékenységéről, illetve egy-egy kortársáról. Az egész napos konferenciát Gáncs Péter püspök nyitotta meg, levezető elnökei pedig Balogh Margit történész, az MTA Társadalomkutató Központjának igazgatója, illetve Fabiny Tibor nyugalmazott egyháztörténész-professzor voltak. Az elhangzott előadások írott változata a szervezők tervei szerint kötetben lát majd napvilágot. Az előadókat arra kértük, hogy néhány mondatban fogalmazzák meg, kutatásaik közben milyen „Raffay-kép” rajzolódott ki bennük, milyen hatással volt rájuk az egykori püspök munkássága. >>

e-világ

Evangélikus portálok Amerikában
E heti honlapkritikánk határainkon kívülre, sőt Európánál is távolabbra tekint: az Amerikai Egyesült Államokban működő evangélikus-lutheránus egyházak internetes megjelenését vesszük górcső alá. >>

Keresztény szemmel

Hó…
Ha csupán rövid időre is, múlt vasárnap viszonylag jelentős hótakaró borította be hazánk nagy részét. Mivel az Ítélet vasárnapjának eseményeiről küldött tudósításokhoz mellékelt fotók egyikén sem sikerült felfedeznünk erre utaló „foltokat”, szerkesztőségünk az evangélikus internetes levelezőlista – a Fraternet – közösségéhez fordult, remélve, hogy talán akadt, aki istentiszteletre menet-jövet késztetést érzett fehérbe öltözött templomának megörökítésére. >>

Hová mégy, világ?
November 7-én délután jelzett a telefonom, sms-em érkezett. Idemásolom az üzenetet úgy, ahogy én kaptam: „Yrjö, szörnyü dolog történt egy iskolaban nalunk Tuusulaban, ahol mi elünk. 8 embert lelötte puskaval egy gimnazista. Gondolom magyar hirekben is van. jr” Az Yrjö én vagyok, így hangzik a György név finnül. Az aláíró „jr” pedig finn barátom, Jussi Rytkönen lelkész és újságíró; hittudományi egyetemünkön volt ösztöndíjas. >>

A felügyelők országos konferenciája elé
November 30. és december 2. között immáron harmadik alkalommal kerül sor a felügyelők országos konferenciájára. Frenkl Róbert kiváló ötlete lassan hagyománnyá válik, ám ami talán ennél is fontosabb: a visszajelzések alapján azt tapasztalom, hogy a jó hangulatú, testvéri együttlét olyan hasznos információkkal is szolgál, melyeknek az egyházközségi mindennapokban is hasznát látjuk. >>

A hét témája

Huszonöt éves az Evangélikus énekeskönyv
Az Evangélikus Élet 1982. december 5-i száma adott hírt arról, hogy elhagyták az Egyetemi Nyomdát az Evangélikus énekeskönyv első példányai. Azóta tizenöt kiadást ért meg. >>

Énekeskönyvek és évszázadok
Régente Bibliával és énekeskönyvvel a kezükben indultak a hívek az istentiszteletre. Csakhogy a különböző kiadású könyvekben egy-egy énekszám olykor egészen más éneket jelölt. Énekeskönyvet ma már számos templom bejáratánál magához vehet az Isten házába lépő. S ha az elhasználódott gyülekezeti példányok idővel cserére szorulnak, ma már pótlásuk sem okoz gondot. A Magyarországi Evangélikus Egyházban huszonöt éve – szerkezetében és tartalmában – változatlan könyv van használatban. Az egységes Evangélikus énekeskönyv megjelenésének jubileumára emlékezve rendeztek konferenciát november 8-án a magyar tudomány ünnepe alkalmából az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Énekeskönyvek és évszázadok címmel, majd – ennek folytatásaként – korálünnepet a zuglói evangélikus templomban. Az eseményről Gazdag Zsuzsanna tudósított. >>

Dallamról dallamra
„Hogyan »öröklődik« egy gyülekezeti ének évszázadról évszázadra?” – e kérdéssel vezette fel dr. Finta Gergely egyetemi adjunktus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője az ünnepi tudományos ülés egyik előadójának, dr. Ecsedi Zsuzsanna zenetanár-egyházzenésznek az előadását. >>

GyLK – az énekeskönyv-kiegészítő
Délelőtt előadást tartott a teológián, délután vezényelt és zenélt a zuglói evangélikus templomban, ezután pedig Gyülekezeti liturgikus könyvvel (GyLK) a kezében ült le interjút adni az Evangélikus Életnek. Persze nem véletlenül, hiszen dr. Bence Gábor egyházzenész, a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet igazgatója, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium énektanára délelőtt a teológián Az Evangélikus énekeskönyv és a Gyülekezeti liturgikus könyv kapcsolódási pontjai címmel tartotta meg referátumát. >>

evél&levél

Nem Szegedi Gergely volt az első fordító
A Négyszáznyolcvan éves az „Erős várunk” című cikk (Evangélikus Élet, 2007/44. szám) Luther-énekünk első magyar fordítójaként azt a református Szegedi Gergelyt nevezi meg, akinek énekeskönyve először 1569-ben jelent meg. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Krisztus az Ő halálával megfojtotta a mi halálunkat és bűnünket. Ezért a feltámadásban és életben is Vele leszünk. Se bűn, se halál nem árthat tehát többé, mint ahogy Néki sem. Nyomorult testünk bátortalanságára ez a mi vigasztalásunk. Mert testünk még fél a haláltól. De ha keresztyén vagyok, tudnom kell, hogy Krisztus feltámadt halottaiból s tehetetlen Vele szemben a halál. Ezért tehetetlen velem szemben is.” >>

Kultúrkörök

Prúsz-hétvége
Pompásabb az aranynál és üdítőbb a fénynél – a beszélgetésnek ezzel a goethei „meghatározásával” köszöntötte a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) – áhítatokkal keretezett – szakmai hétvégéjének résztvevőit Novotny Zoltán, a szervezet elnöke. A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Misszió Otthonban november 9. és 11. között megrendezett alkalmon valóban sok lehetőség adódott a beszélgetésre – vélemények ütköztetésére éppúgy, mint egymás jobb megismerésére. >>

Ritka könyvtári kezdeményezés
Reformáció ünnepéhez kapcsolódva különleges szakköri foglalkozásra hívta olvasóit a soltvadkerti városi könyvtár. Az 1590-ben lefordított és kinyomtatott Károli-Biblia története, jelentősége, valamint olvasása volt témája annak az egy órának, melyet két helyi történész – ifj. Káposzta Lajos és Légrády Andor – tartott. >>

Hitvalló színész
A Celebrity című folyóiratnak adott interjúból kiderül, hogy a hollywoodi sztár, Russell Crowe – aki a Gladiátor című filmben nyújtott alakításáért 2000-ben Oscar-díjat nyert – keresztény lett. Fiával, Tennysonnal együtt meg akar keresztelkedni. >>

Mesterduett
Van egy csodaszép villa az Andrássy úton. Az egykor tűrt avantgárdot, rendszerellenes dekadenciát és rengeteg füstöt látott, elhasználódott falak ma ragyognak, s köztük nagyszerű tárlatok, sőt ígéretes étlapok és igényes rendezvények találhatók. A hajdan a Fiatal Művészek Klubjának otthont adó épület a ma nagyon jól csengő Kogart Ház nevet viseli. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány – többek között – a kortárs művészetet támogatja, igen bőkezűen. Ebben a házban rendezték meg Patay László születésének 75. évfordulója alkalmából a Mesterem, Szőnyi című kiállítást. >>

Egykori diákok nevét kapják az osztálytermek
A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium vezetői elhatározták, hogy az intézmény híressé vált egykori diákjairól neveznek el egy-egy tantermet. Az első névadás idén november 6-án történt, a magyar tudomány ünnepe keretében; a terem ezentúl Lotz Jánosnak, a világhírű nyelvészprofesszornak a nevét viseli. >>

Raffay-kiállítás a Deák téren
„A néhai bányakerületi püspök életét felidézve elmondhatjuk, hogy kapcsolatrendszerét és egyházi munkáját tekintve Raffay Sándorban kora egyik legtekintélyesebb személyét tisztelhetjük. Képviseletében az egyház része volt a nemzet életének, és a nemzet élete elképzelhetetlen volt az evangélikus egyház élete nélkül” – fogalmazott Gergely Jenő történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető professzora kiállításmegnyitó beszédében az Evangélikus Országos Múzeumban. >>

Német evangélikusokat keresve a Szovjetunióban
Ha valaki rövidnadrágban, szandállal a lábán, hátizsákkal a vállán és fényképezőgéppel a nyakában útnak indul, hogy szabadsága heteit külföldön töltse, abban semmi különös nincs. Ám ha mindezt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években teszi a Német Demokratikus Köztársaság állampolgáraként, úti célja pedig a Szovjetunió, ráadásul kerékpárral vagy gyalog akarja az országhatárt átlépni, az bizony már felettébb gyanús – legalább is az Állambiztonsági Minisztérium számára. Nem véletlen hát, hogy miközben a jénai Gernot Friedrich evangélikus lelkész Szibériától Grúziáig bejárta az egykori Szovjetunió turisták elől elzárt területeit, a Stasi-iratokban olyan kémként szerepelt, aki „katonai objektumokat regisztrál, fényképez, és mindezt Nyugaton jelenti”. Holott a lelkész utazásainak az volt a céljuk, hogy megtalálja az evangélikus gyülekezeteket. Ezek – a legtöbbször német származású – közösségek akkor fenyegető illegalitásban és teljesen izoláltan éltek. >>

A reménység alapelve
Jurij elvitt San Francisco nevezetességeihez. Elértünk végül a Golden Gate hídhoz, kiszálltunk, néztünk az elhúzódó dombokról oda át az óriási építmény egyik tartópillérére. Jurij fölszólított, hogy szálljak be megint az autóba, mert új hazájának ezt az attrakcióját közelebbről is meg akarja mutatni. Én csak gúnyolódni tudtam: „De hát, Jurij, mit akarsz nekem abból mutatni? Az egész hidat eltakarja a köd. Csak a mi oldalunkon álló támasztópillért lehet látni. Milyen vakmerő vállalkozásba akarsz belemenni, amikor anélkül, hogy látnál valamit, a tátongó mélység fölött vezetsz, vajon azt hiszed, odaát is van egy támasztópillér? És mit akarsz odaát ilyen rossz időben?” Nevetett a viccen. Aztán elkomolyodva mondta: „Éppen ez számomra a »reménység alapelve«, semmit sem látni, mégis lelkesen továbbmenni. Természetesen nekem is azt mondja a tapasztalatom, hogy odaát sem fog sütni a nap, és tudom, hogy ott is lennie kell egy tartóoszlopnak. Bár nem látom, mégis reménnyel telve vágok neki a ködnek.” Beszálltam, Jurij pedig elgondolkodva folytatta: „Tudod, amikor Oroszországból elutaztam, nagy családomon és a koffereken kívül semmi nem volt a kezemben. A ködbe indultunk el anélkül, hogy előre láthattuk volna, hogy számunkra vajon süt-e a nap az Amerikai Egyesült Államokban, vajon lesz-e ott számunkra egy hordozó támpillér. Mégis elutaztunk – ezzel az »alapelvvel« a szívünkben. Vallásos emberként nevezhetem ezt az »Istenbe vetett bizalomnak«. Erre újra és újra szükségem van ahhoz, hogy az előttem lévő napok bizonytalanságába mindenek ellenére lelkesen belemenjek!” >>

Béres Csepp – Az év természetfotósa 2007
A magyar természetfotósok idén tizenötödször mérhették össze tudásukat Az év természetfotósa pályázaton. A rendező, a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége ez évben a Béres Csepp támogatásával hirdette meg a versenyt. 121 pályázó tizenkét kategóriában összesen 2915 pályaművet küldött be. Ezek közül választotta ki a zsűri azt a 109 fotográfiát, amelyet kiállításon is láthat a természetszerető nagyközönség. A falra került fotókból az Alexandra Könyvkiadó albumot jelentetett meg a kiállítás október 30-i megnyitójára. >>

Mákos-almás pite
Hozzávalók a tésztához: 3 tojássárgája, 20 dkg vaj, 2 dl tejföl, 4 evőkanál cukor, 50 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, egy csipet só; a töltelékhez: 6 db közepes nagyságú savanyú alma, 1 kávéskanál fahéj, 1 evőkanál zsemlemorzsa, 20 dkg cukor; a bevonathoz: 3 tojásfehérje, 3 evőkanál darált mák, 3 evőkanál porcukor. >>

A vasárnap igéje

A cél vonzásában
Nincs ember, aki a világ vége vagy még inkább a saját életének vége körül forgó gondolatokkal ne szembesült volna. A közfelfogás elsősorban az utolsó ítélettel való fenyegetést kapcsolja össze a kereszténységgel. Valójában azonban hitünk igazi üzenete nem a halál és az ítélet rettenete, hanem Isten ígéreteinek beteljesedése. A keresztény élet nem a borzalmaktól való kétségbeesett menekülés, nem is elvárások ostorpattogásában való kényszerű szolgaság, hanem a cél állandó vonzásában, erőterében való szabad lét. A hívő ember nem taszigált, hanem megragadott ember. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Istenünk! Szeretnénk most csöndben eléd lépni. Te jól látod, milyen utakon jöttünk ma hozzád, milyen gondolatok, gondok, örömök, milyen kérdések lakoznak szívünkben. Hozzád fordulunk most, aki útitársunkká szegődtél, és azt ígérted, velünk maradsz minden napon a világ végezetéig. Kérünk, hadd érezzük meg jelenléted erejét ma és a hétköznapi pillanatokban egyaránt! >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
Utolsó előtti részéhez érkeztünk mostani sorozatunknak, melyben Albert és Pongrác lovaggal kelhettetek útra. Ezúttal is a Tudás erdejében található várhoz kellett menniük, azonban most a várat megszálló hétfejű sárkányt kell legyőzniük. A két nemes lovag minden alkalommal úgy próbálja meg teljesíteni ezt a feladatot, hogy egy-egy, valamiképpen a Bibliához kapcsolódó feladványt ad a sárkánynak. Ezeket a rejtvényeket ti is megoldhatjátok, a helyes megfejtéseket pedig – akár a hetedik rész végén összegyűjtve – küldjétek el a szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A végén jutalmul a sorozathoz kapcsolódó játékot kaphattok. >>

Ige+hirdető

Személyes hang?!
Igehirdetésről igehirdetőknek és -hallgatóknak szóló sorozatunk sokféle, információt kínáló, ismeretterjesztő cikke után személyes vallomások következnek. Mielőtt azonban erre sor kerülne, nem hagyhatunk figyelmen kívül egy olyan kérdést, amely kimondatlanul állandóan jelen van mindazok gondolkodásában, akik tudatosan élik meg a prédikációt. A kérdés így hangzik: mennyire lehet szubjektív a prédikáció, vagy mennyire kell objektívnek maradnia? Azaz kezdődhet-e mondat a szószéken azzal: „Én úgy gondolom…”, „Nekem az a véleményem…”, „Énszerintem…” Ne keressen és ne várjon az olvasó kategorikus választ. Kutassuk az igehirdetés lényegéből fakadó igazi megoldást! >>