A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Az izraeli Turisztikai Minisztérium tavasszal jelezte, hogy a 2008. évre prognosztizált turistaforgalom az év közepére eléri az egész évre tervezettet. A derűlátó előrejelzés hátterében bizonyára az Izraeli Állam megalakulásának hatvanadik évfordulójára „hazalátogató” izraeliták jelentős száma húzódott meg, de valószínűleg növeli a Szentföldre utazók létszámát a Magyarországon zajló Biblia-év is.

Az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) egyik áldásos tevékenysége – dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök, elnök vezetésével, immáron tizenkilencedik esztendeje – a szentföldi tanulmány-, zarándokutak szervezése. Idén az első ilyen szentföldi út Jézus nyomában címmel, Bibliával a kézben május 15–22. között zajlott le.

A sok jelentkező miatt szeptember második felében (18-tól 25-ig) újabb csoportot visz az ÖTK, továbbá szervezés alatt áll az idei harmadik út, amelyre október 23. és november 2. között Az égő csipkebokortól a Nebó hegyéig címmel kerül sor; ez kibővül a jordániai és egyiptomi szent helyek felkeresésével is.

A tanulmány-, zarándokutak szervezése és lebonyolítása Gimesi Zsuzsanna református lelkésznő nevéhez fűződik, aki többéves tapasztalattal a háta mögött igazi lelki vezetőként, szakavatottan kalauzolta a májusi csoportot is, amelyben e sorok írójának is alkalma volt részt venni.

A lelkésznő az út kezdetén a bibliai helyek történelmét feldolgozó – csaknem húszoldalas – úti anyagot, térképeket adott át a résztvevőknek. Ez igen fontos, mert a bibliai helyek történelmével nemcsak a helyszínen, hanem előtte és utána is ismerkedhet a zarándok. Az ÖTK a Biblia éve alkalmából Bibliát adományozott a csoport tagjainak.

Itthonról figyelve az izraeli, jordániai, gázai övezetbeli eseményeket, megnyugtatott bennünket az a fohász, amellyel a reptéri kápolnában utunkat az Úr kezébe tettük le. S valóban, amikor kirándulásunk során a „halál árnyékának völgyében”, a pusztában jártunk is, nem féltünk. Autóbusz-vezetőnk, az arab Mohamed briliánsan vezetett. Az izraeli utazási irodák modern, jól felszerelt, biztonságos és légkondicionált buszokkal szállítják a zarándokokat. Az út során európai szintű szállodákban egészséges svédasztalos étkezési lehetőséget biztosítottak számunkra.

Helyi idegenvezetőnk Páll Tibor történész, hivatásos izraeli idegenvezető volt, aki Erdélyből (Gyergyó) települt ki huszonegy éve. Ő átlagon felüli ismeretanyaggal és magyar vonatkoztatásokkal kápráztatta el a résztvevőket. A három történelmi keresztény egyházból verbuválódott csoport fémjelezte az ökumenizmus létjogosultságát. Mi ott megéltük a testvéri közösséget. Idén is, mint minden évben, szép számmal vettek részt az úton evangélikusok is.

A terjedelmi korlátok sem a látottak tételes felsorolását, sem a történelmi tudnivalók részletes ismertetését nem teszik lehetővé. Igaz, a bibliai helyeknek szinte rendre azonos történelmi múltjuk van. Példának okáért álljon itt a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika története. Jézus keresztre feszítésének és sírjának helyére a 2. században Hadrianus római császár pogány templomot építtetett, de ezzel nem eltörölte, hanem megjelölte az események helyét. Nagy Konstantin a 4. században a kereszténységet a Római Birodalom hivatalos vallásává tette, így a pogány templomot lebontatta, és keresztényt emeltetett föléje. Mivel Izraelben az idegen hódítók sűrűn váltogatták egymást, mindenki a maga szentélyét építette fel az elfoglalt és lerombolt szentély helyett. A Szent Sír-templomot többször is lerombolták, a mait a keresztes lovagok építették a 12. században.

Mivel az ásatások egész Izrael területén folytatódnak, a feltárások módosíthatják az egyes helyszínekre vonatkozó korábbi elképzeléseket – de nem kerülhetik meg a Szentírást.

Az ÖTK Jézus nyomában elnevezésű túracsomagja négy területre viszi el a szentföldi zarándokokat (zárójelben a bibliai vonatkozások).

1. A Földközi-tenger partvidéke: Cezárea (Nagy Heródes, Péter apostol stb.), Kármel hegy (Illés, Elizeus); Tel Aviv–Jaffa, Haifa és Akkó, ahol szintén számos nevezetesség látható.
2. Galilea Jézus működésének jelentős területe, kivált a Genezáreti- (Kinneret-) tó környéke. Pár jelentősebb hely: Kapernaum (Péter háza, ősi zsinagóga, kőtár stb.); a boldogmondások hegye; Ginassar (múzeum, Szent István felesége által hímzett miseruha…); Tábór hegy (Jézus megdicsőülésének helye; a Tábór hegy visszafoglalásában II. András királyunk is részt vett az ötödik keresztes hadjárat során…); Kána (Jézus első csodatétele); Tibériás (Hieronymus – Jeromos – itt tanult hébert Bar Anina rabbitól, majd 404-ben Jeruzsálemben az eredeti Szentírást latinra fordította, ez az úgynevezett Vulgata); Tabgha (kenyércsoda, illetve a Feltámadott itt vendégelte meg tanítványait); Jardanit (Jordán – itt folyik ki a Jordán a Genezáreti-tóból; a világ minden részéről ide járnak keresztelkedni, vagy innen visznek haza „keresztvizet”).
3. Júdea – Betlehem (a születés templomának barlangja és a pásztorok mezeje); Jeruzsálem: Jézus passiójának, feltámadásának és mennybemenetelének a helye, így rengeteg emlékhelyet jár be a zarándok, kezdve a tizennégy stációs „fájdalmak útján”, haladva a Golgotáig (Via Dolorosa). Jeruzsálemben felkereshető az utolsó vacsora terme (a 14. században építettek templomot ide a ferencesek, de itt van Dávid sírja is).

Olajfák hegye: az Ószövetség idején engesztelő áldozati hely. A hegy lábánál, a Gecsemáné-kerti imádkozás helyén Antonio Barluzzi felépítette a Nemzetek templomát. A neves építész templomot épített a boldogmondások hegyén és a Tábór hegyen is. De van temploma a Miatyánknak is, ahol a hagyomány szerint Jézus tanította az imádságot tanítványainak. A templomban nyolcvan nyelven olvasható – magyarul is – a Miatyánk… Árulás barlangja (Jézus imádkozásának és utolsó csodatételének helye).

1. A júdeai pusztaság északi részén található Kumrán a Holt-tenger partján. A Kr. e. 2. században esszénusok itt alapították kolostorszerű telepüket. 1947-ben egy barlangban kerültek elő a „holt-tengeri tekercsek”. A maszadai sziklaerőd Heródes korából származó fellegvár. Jeruzsálem eleste után (Kr. u. 70) még három évig tartotta magát. Az erőd maradék zélóta védői, hogy elkerüljék a római fogságot, 976-an öngyilkosságot követtek el.

Természetesen lehetne még szólni Jerikóról, a jeruzsálemi Dávid-torony múzeumról, az Izrael Múzeumról, a menóráról (hétágú gyertyatartó), a knesszetről (parlament), a siratófalról, a Holt-tengerről és így tovább. Legalább három dolog azonban megrendíti a hívő zarándokot: a siratófaltól imádkozás után háttal távozó rabbi látványa, aki Isten jelenlétét véli átélni a lerombolt templom falmaradványánál… Aki a domboktól övezett Genezáreti-tavon szélcsendes időben egy hajón ül, az Jézus korában érzi magát… Jardanitnál (Jordán) a világ minden részéről érkező keresztelkedők látványától az ember valóban azt érzi, hogy az egyházon a pokol kapui sem vesznek erőt.

A bibliai emlékhelyeken az ismertetés után elhangzottak a vonatkozó igeszakaszok. Gimesi Zsuzsanna lelki vezető munkáját könnyítendő Szirmai Árpád, Fogarasi Gábor református lelkész és e sorok írója – nyugalmazott evangélikus lelkész – áhítatokkal, imádsággal, mások felolvasásokkal, énekekkel szolgáltak.

Kalácska Béla

::Nyomtatható változat::