Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 32
- Az evangelikálok szerepe az amerikai elnökválasztáson
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Az evangelikálok szerepe az amerikai elnökválasztáson
Magyarországgal és számos európai állammal
ellentétben az Egyesült Államokban
igen meghatározó szerepet játszik
a vallás, a hit, a felekezeti hovatartozás,
illetve ezen kérdések megítélése,
amikor választási kampány zajlik. Amerikában
komoly erőfeszítéseket kell tenniük
az elnökjelölteknek, hogy a maguk
oldalára állítsák a különböző vallási felekezeteket.
Közülük a legbefolyásosabbnak
mindenképpen az úgynevezett evangelikál
közösség tekinthető, hiszen minden
negyedik amerikai szavazópolgár
ehhez tartozónak vallja magát.
Az elsősorban konzervatív értékeket
képviselő, a Biblia szerepére különleges
hangsúlyt fektető, protestáns keresztény
irányzat szavazásra jogosult tagjainak
79 százaléka 2004-ben George W. Bush elnökre
adta voksát, míg első számú riválisát,
a demokrata párti John Kerryt jóval
kevesebben támogatták. Bush népszerűségét
az evangelikálok körében nem
csupán „személyes vonzerejének” köszönhette,
hanem annak a ténynek is,
hogy többségük rendre a konzervatív elveket
valló Republikánus Pártra szavaz,
szemben az inkább liberális politikát
folytató Demokrata Párttal.
Ám míg a republikánusok egykoron
biztosan számíthattak az evangelikálok
támogatására, a Bush-kormányzat politikájában
csalódott keresztény mozgalom
vezetői tavaly ősszel még azt is elképzelhetőnek
tartották, hogy arra buzdítják
híveiket, a Republikánus Párt
egyik jelöltjére se szavazzanak a januárban
kezdődött előválasztásokon. Az
evangelikálok úgy vélték, a „Grand Old
Party” (régi nagy párt) George W. Bush
elnöksége alatt eltávolodott hagyományos
konzervativizmusától, többek között
azzal, hogy az elnök két háborúba
sodorta az Egyesült Államokat. A télen
indult republikánus versengés akkori jelöltjei
közül Rudy Giuliani, New York volt
polgármestere volt a legkevésbé szimpatikus
az evengelikalizmus képviselői
számára, hiszen nyíltan támogatta az
abortuszt, és háromszor nősült. Mitt
Romneyt sem kedvelték az evangelikálok,
ő ugyanis a mormon felekezet tagja, s
egykor szintén abortuszpártinak vallotta
magát. John McCainnek – aki végül tavasszal
megnyerte a republikánus elnökjelöltségért
folyó versengést – pedig
azt rótták fel, hogy „az intolerancia ügynökeinek”
nevezte a konzervatív keresztény
mozgalmakat.
Az evangelikálok a mai napig nem
bíznak az egykori vietnami háborús veteránban,
hiszen a kezdetektől fogva támogatta
az iraki háborút – amelyben
több ezer amerikai katona vesztette életét
–, kiáll az amerikaiak fegyverviselési
joga mellett, és a szenátus tagjaként támogatja
a Bush-kormányzat azon erőfeszítéseit,
hogy az Egyesült Államokba illegálisan
bevándorolt személyek egy része
letelepedési engedélyt kapjon. Az
evangelikál vezetők a napokban Denverben
rendezett országos gyűlésükön
arra a következtetésre jutottak, hogy a
jelenlegi körülmények között mégis
John McCain megválasztására buzdítják
híveiket, mivel vetélytársa, Barack Obama
„nem opció”. McCain, mondják, legalább
ellenzi az abortuszt és a homoszexuálisok
házasságkötését.
Demokratapártisága mellett Barack
Obama egykori lelkipásztora miatt sem
vált közkedveltté az evangelikál szavazópolgárok
körében. Jeremiah Wright
egyik – videokamerával rögzített és az
internetre is felkerült –, sokak által botrányosnak
minősített prédikációja ugyanis
heteken át beszédtéma volt Amerikában.
Wright, a chicagói feketéket tömörítő
Krisztus Egyesült Szentháromság
Egyházának nemrégiben nyugdíjba vonult
pásztora, aki összeadta Obamát feleségével,
Michelle-lel, az említett prédikációban
arról beszélt, hogy az AIDS-et
a kormány találta ki a színes bőrűek
meggyilkolására, és Jézus egy szegény
fekete volt, aki a gazdag fehérek által
uralt világba született. A szertartás során
többször is felkiáltott: „Isten verje Amerikát!”
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról
azt mondta, hogy korábbi
politikája ütött vissza az Egyesült Államokra.
Obama természetesen kénytelen
volt azonnal elhatárolódni Wright tiszteletestől.
Az Obama-ellenes konzervatív hadjárat
fontos részévé váltak egyébként azok
az interneten elterjedt híresztelések,
amelyek szerint Obama tulajdonképpen
nem keresztény, hanem mozlim hívő,
aki a Biblia helyett a Koránra esküdött
fel a szenátusban, mi több, gyerekkorában
radikális iszlamista iskolába járt Indonéziában.
A New Yorker című amerikai
hetilap éppen a lejárató kampány kigúnyolása
céljából jelentetett meg július
21-i számának címlapján olyan karikatúrát,
amely Obamát hagyományos mozlim
öltözékben, feleségét pedig terroristaként
ábrázolja, amint a pár összeüti
öklét a Fehér Ház ovális irodájában. A
háttérben amerikai zászló ég a kandallóban,
egy falra akasztott kép pedig Oszama
bin Ladent, az al-Kaida állítólagos vezetőjét
ábrázolja.
Magának John McCainnek is hasonló
gondokkal kellett szembenéznie. Történt
ugyanis, hogy egy texasi evangelikál
egyház vezetője, John Hagee tiszteletes,
aki támogatásáról biztosította a hetvenegy
éves arizonai szenátort, egy ószövetségi
idézetről azt állította: Adolf Hitler eljövetelét
jósolják meg benne, aki fellépésével
a hazájukba való visszatérésre sarkallja
a zsidókat. Egy McCaint támogató
másik tiszteletes, Rod Parsley is kínos
helyzetbe hozta a republikánusok elnökjelöltjét,
amikor azt találta mondani,
hogy az iszlám „erőszakkal tör a világ
meghódítására”.
Barack Obama, Illinois állam kenyai
származású szenátora számára azonban
minden bizonnyal sokkal nagyobb
falatnak fog bizonyulni a konzervatív
keresztény közösségek megnyerése. Ehhez
nem csupán a mérsékeltebb irányzatok
híveit igyekszik majd meggyőzni,
de hatni próbál azokra a keresztény szavazókra
is, akik az utóbbi években kiábrándultak
a Republikánus Pártból, jobban
aggódnak a környezetükért, a szegényekért
vagy éppen az AIDS elterjedése
miatt, emellett teljes mértékben ellenzik
az Amerika által vívott háborúkat.
Elemzők úgy vélik, ha Obama legalább
egy töredéknyit elnyer a Bushra
2004-ben leadott evangelikál szavazatokból,
az a néhány voks könnyen a
mérleg nyelvének bizonyulhat.
A CNN hírtelevízió nemrég közölt
felméréséből az derül ki, hogy az evengelikálok
64 százaléka McCainre, 30
százaléka Obamára szavaz a novemberi
elnökválasztáson. Ha addigra megmaradnak
az arányok, lesz oka a mosolyra
Barack Obamának.
Kottász Zoltán
::Nyomtatható változat::
|