Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Norvégia alighanem legszebb, titokzatos fjordokkal és nyáron is hósipkás hegyekkel övezett nyugati vidékén rendhagyó módon élik meg hitüket az evangélikusok. A Molde központú mørei egyházkerület mintegy nyolcvan lelkésze hatalmas szárazföldi és óceáni területen végzi szolgálatát. Egyikük így fogalmaz: „A Biblia mellett a kompmenetrend a legfontosabb könyvecskénk, hiszen minden egyházi alkalmat és gyülekezeti látogatást a hajók és a kompok közlekedéséhez kell igazítanunk.” Másikuk pedig derûsen és hálával emlékezik a magyar Terray Lászlóra, aki az egyházkerület lelkésze volt, és akinek gyermeke – közlése szerint – a kompon született, miközben a lelkész házaspár a kórházba igyekezett.

A régi és az új ad kézfogót egymásnak ezen a vidéken. A középkor kezdetén itt csaptak össze a pogányság és a kereszténység képviselõi, amelynek eredményeképpen aztán krisztianizálódott az ország. A 9. században az Atlanti-óceánon keresztül Angliából jutott ide az új hit. A Kuli-kövek eredetileg még a pogány vallás jelképei voltak, ám hamarosan kedvelt keresztelõhellyé váltak. Az egyik szépséges fjord mellett terül el Veøy szigete, ahol az ezeregyszáz éves templom mellett keresztény temetõt is találtak. Ez a vidék ugyanakkor a norvég evangélikus egyház legfiatalabb része is abban az értelemben, hogy a mørei egyházkerület csak 1983-ban szervezõdött.

Ez év szeptember 17. és 21. között bensõséges ünnepség keretében emlékeztek meg a negyedszázados évfordulóról. Mi, magyarok azért kaptunk meghívást az alkalomra, mert egyházunk északi kerülete 2000-ben testvéregyházi szerzõdést kötött a mørei egyházkerülettel. Az elmúlt években kölcsönös látogatások, gyülekezeti, népfõiskolai és ifjúsági kapcsolatok töltötték ki a megállapodás kereteit. A budaörsi után idén tavasszal a nyírteleki gyülekezet is talált magának norvég testvérgyülekezetet.

A jubileumi ünnepséghez csatlakozva került sor a mørei egyházkerület új püspökének beiktatására is. A fiatal kerület sorrendben második fõpásztorának, Odd Bondeviknek a nyugalomba vonulásával megürült püspöki székbe egy háromgyermekes édesanya, Ingeborg Synøve Midttømme került. Jellemzõ az államegyházi helyzetre, hogy a kerület által állított több jelölt közül mindig a vallásügyi miniszter választ. Az õ döntése nyomán ebben a kerületben a norvég evangélikus egyház lelkészegyesületének vezetõje lett az új püspök. Így a tizenegy egyházkerületbõl négynek az élén áll nõi vezetõ.

Tucatnyi norvég és külföldi püspök jelenlétében a moldei katedrálisban iktattuk be szolgálatába Ingeborg Synøve Midttømmét. A felemelõ ünnepségen részt vett V. Harald király is.

Az ekkor megjelent egyik helyi újság hatalmas méretû fényképet közölt a püspöknõrõl – amint éppen vasal. „Úgy szeretném végezni püspöki szolgálatomat, hogy természetes módon édesanya maradhassak közben. Sokat segít a férjem is, aki amúgy a városmisszióban drogosokkal foglalkozik” – vallott errõl az új püspök. A családi kapcsolatok fontossága pedig abban is kifejezõdött, hogy az iktatási liturgiában egyik leánya imádsággal szolgált. Az új püspök így folytatta: „Lelkészegyesületi elnökként a papság érdekeit képviseltem, sokszor bizony a püspökökkel szemben is. Most látszólag a másik oldalra kerültem, de szeretnék ugyanaz maradni, mint aki eddig voltam.”

Természetes kedvességével a püspöknõ hamar a moldeiek szívébe zárta magát. Amíg a beiktatási istentisztelet elõtt a templomba érkezõ Harald királyra várt, jókedvûen beszélgetett el az uralkodót kicsiny zászlók lengetésével köszönteni kívánó gyermekekkel és fiatalokkal. Amikor aztán felcsattant nyílt színi tapsuk, a vidám köszöntés legalább annyira szólt a fiatal püspöknõnek, mint az idõs királynak. Bent a templomban pedig azzal lepte meg a híveket, hogy igehirdetését ugyan a Norvégiában általános használatúnak számító úgynevezett bokmål nyelvjárásban tartotta, ám a liturgiában az ezen a vidéken inkább elterjedt nynorsk dialektust használta.

Kérdésemre az új püspöknõ elmondta azt is, hogy még nem járt Magyarországon, éppen ezért nagyon szívesen ellátogatna hazánkba. Örült annak, hogy fõpásztori tevékenységének legelsõ jogi aktusaként – az ünnepi gyülekezet jelenlétében – azt a két szerzõdést írhatta alá, amely megújítja a mørei egyházkerület két testvéregyházi kapcsolatát az anglikán egyház newcastle-i püspökségével, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületével.

Vendéglátóink – a hatalmas méretû norvég egyházban családias hangulatúnak számító püspöki hivatal munkatársai – végtelen szeretettel törõdtek velünk, távoli látogatókkal. A hivatalos tárgyalások és ünnepi, istentiszteleti alkalmak között szépséges helyekre kalauzoltak bennünket, és szívesen láttak minket otthonukban is. Egy reggelen pedig – kedves figyelmességgel – norvégnyelv-órát is tartottak nekünk. Ennek köszönhetõen ezekkel a szavakkal köszönhettünk el tõlük: „Tusen takk for gjestfrihet! På gjensyn!” – „Köszönjük a vendéglátást, Isten veletek!”

Fabiny Tamás

::Nyomtatható változat::