Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Szerkesztõségünkhöz is eljutott nyáron az az örvendetes hír, hogy Karosi Bálint Lipcsében, a Bachversenyen az orgona kategória elsõ díját nyerte. Kiderült az is, hogy Bach hatására kezdett orgonálni. Érdeklõdésünket tovább fokozta, hogy a fiatal orgona-, klarinétmûvész és zeneszerzõ jelenleg a bostoni elsõ evangélikus templom zeneigazgatója.

– Melyik evangélikus szervezethez tartozik a templom? Mekkora a látogatottsága, milyenek a körülményei?

– A The First Lutheran Church of Boston az amerikai Missouri Synod nevû evangélikus egyházhoz tartozik. Ez az egyik legtradicionálisabb amerikai egyház, a „fundamentalista” egyházak egyike, tanítása kizárólag lutheri és bibliai alapokon áll. A gyülekezet tagjainak száma ezerötszáz körüli, az istentiszteletek látogatottsága százötven–háromszáz fõ között mozog. A templom Boston belvárosának egyik legszebb helyén, a Back Bay nevû kerületben áll. Kitûnõ akusztikájú modern épületünket koncertteremként is sokan használják. Orgonánk kétmanuálos, huszonhét regiszteres barokk kópia hangszer, kategóriájában az egyik legjobb.

– Ön a templom teljes zenei életéért felel, liturgikus és zenei értelemben egyaránt. Feladatai közé tartozik a templomban zajló barokk zenei programok összeállítása is. Milyen muzsikusokat alkalmaz a feladatok ellátására?

– Én vagyok a templom orgonistája, ez az elsõdleges feladatom. A nagyobb egyházi ünnepeken azonban fõleg a vezénylés, a zene és a liturgia megszervezése a nehéz, ezért ilyenkor átadom az orgonálást másoknak, de persze a be- és kivonulást, az énekek elõjátékait és kíséreteit ilyenkor is én játszom. A kórusom amatõr, de már olyan szintre jutott, hogy hangszeresek és szólóénekesek közremûködésével Bach kantátáit is elõadjuk, historikus hangszereken.

– Hogyan kapta meg ezt az állást? Pályáznia kellett, vagy meghívás érkezett? Mi volt benne a vonzó?

– Érdekes „véletlennek” köszönhetõ ez. Nyertem egy ösztöndíjat, amely lehetõséget adott arra, hogy Amerika legjobb orgonáin koncertezzem, többek között itt, Bostonban is. Itt hallottak elõször orgonálni, és mivel akkor éppen állást kerestem, meghívtak egy interjúra. Összesen hatvan jelentkezõ volt, ami elég soknak számít amerikai viszonylatban is.

– Véletlen, hogy ez éppen egy lutheránus templom, vagy Ön is evangélikus? Ha nem, okozott-e ez lelkiismereti problémát? Vagy annyira a zenén keresztül történik minden, hogy nem a dogmatikus kérdések az elsõdlegesek?

– Az, hogy épp ebbe a közösségbe kerültem, az isteni gondviselésen – van, aki véletlennek hívja – múlt. Gyerekkoromtól nagyon vallásos családban éltem, katolikus neveltetésben részesültem, ezt a hitet gyakoroltam egészen mostanáig. Itt, Bostonban azonban egy csodálatos evangélikus közösségre találtam; nagyon megtetszett a hozzáállás és az emberi tényezõ. Vannak pontok, ahol a katolikus múltam még ellenáll – például a Biblia adatszerû fundamentális interpretálása a Missouri Synod egyház hivatalos álláspontja szerint, illetve a háború jogszerûsítése –, de úgy érzem, vannak olyan fontos kérdések, amelyekben a lutheránusoknak igazuk van. A Biblia és a krisztusi megváltás középpontba állítása a leglényegesebb tanításuk.

Nagyon fontos még a zene szerepe az evangélikus liturgiában; sokkal inkább a középpontban van, mint a katolikus egyházban. A lutheri tanítás szerint a zene az evangéliumi örömhírt közvetíti, gyülekezeti énekekben vagy kantátákban tanítja, ugyanúgy, mint a lelkész, mikor prédikál. Amikor evangélikus templomban zenélünk vagy énekelünk, Istent dicsõítjük azért, mert egyszülött Fiát adta bûneinkért. Bach így lett az „ötödik evangélista”, Isten szava a zenében. A katolikusoknál a liturgia és a zene kapcsolata sokkal kiszolgálóbb jellegû.

Úgy érzem, hogy az egyházi zene – itthon és külföldön egyaránt – általában nagyon rossz úton jár, inkább a népszerûség keresését részesíti elõnyben a hagyománnyal szemben, az újszerûséget a tartalommal szemben. Itt elsõsorban a gitáros egyházi zenére és az úgynevezett gospeléneklésre gondolok. A katolikus egyházba is begyûrûzött ez az irányzat. Vannak azért pozitív példák: Amerikában a washingtoni Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conceptiont – a Szeplõtelen Fogantatás-bazilikát –, Rómában a Vatikánt, itthon a Mátyás-templomot emelném ki.

– Virágzó zenei alkalmaik közül a legfontosabb a „music outreach”, vagyis „zenével megérinteni”. Kérem, mutassa be ezt a programot!

– Isten szavát a zenén keresztül szeretnénk közvetíteni. Szakrális koncerteket és zenés istentiszteleteket szervezünk. Ezek célja az ige hirdetése, nem pedig a zene öncélú középpontba állítása. Arra is figyelünk, hogy a bostoni zenei élet színvonalának megfelelõ nemzetközi zenei eseményeket szponzoráljunk, amelyeknek a híre nem keresztény emberekhez is eljut. Ez évben Sietze de Vries improvizációs koncertje ilyen kiemelt esemény, valamint a reformáció ünnepe és az adventi orgonakoncertek. Jövõre Bach születésnapján, március 21-én gyerekeknek tartunk orgonabemutatót, és gyakorlatilag egész napos Bach-program lesz.

– Úgy tudom, egyelõre azt tervezi, hogy három évig marad, és ezalatt doktori képzésben is szeretne részt venni. Hol végezné ezeket a tanulmányokat és milyen témában?

– Bostonban szerencsére van választék kiváló egyetemekbõl, zenében a Harvard és a Boston University nyújt doktori képzést. Engem elsõsorban a zeneszerzés vagy a régi zene érdekel.

– Milyen egyházzenei mûveket alkotott eddig?

– Kórusra és orgonára írott mûveim közül kiemelném a 2004-ben született Veni Creator Spiritus címû, hatszólamú kórusra, orgonára, oboára és kéziharangokra írt mûvemet. Idén bemutattuk frissen komponált misém két tételét, a Kyriét és a Gloriát, valamint a bibliai szövegre, Simeon imájának szövegére írt The Lord Bless You and Keep You – Az Úr megáld és megtart – címû kompozíciót. Általában orgona a kíséretük, de szeretek más, éppen kéznél levõ hangszereket is alkalmazni a szerzeményeimben. Három megtalálható közülük a www.youtube.comon, sok orgona- és Bach-kantáta-felvételünkkel együtt.

Ecsedi Zsuzsa

::Nyomtatható változat::