A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Vizsoly mai lelkipásztora, Sipos-Vizaknai Gergely

Észak-Magyarországon, a Hernád völgyében fekszik a kis, ezer fõt számláló település, Vizsoly. Az Árpád- kori eredetû falu nevét a reformáció korának talán legjelentõsebb magyarországi szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az elsõ magyar nyelvû teljes Biblia kinyomtatása tette híressé. A község 12. századból származó református templomának is féltve õrzött kincse a Károli Gáspár fordította Szentírás egyik eredeti példánya. Egy napsütéses októberi délutánon Sipos-Vizaknai Gergellyel, a gyülekezet egyik lelkipásztorával beszélgettünk.

– A középkori freskókkal teli, nyugalmat árasztó templomba belépve felmerül az emberben a kérdés: vajon milyen érzés lehet e történelmi falak között szolgálni, miközben az év minden szakában hívõ és nem hívõ látogatók serege fordul meg az épületben?

– Nagy megtiszteltetést jelent a számomra, ugyanakkor nagy felelõsséggel jár. Az is különlegessé teszi az itteni szolgálatot – nyolcadik éve végzem –, hogy bár maga a gyülekezet mindössze negyvenhárom egyházfenntartót számlál, valóban több tízezernyire tehetõ évente az idelátogatók száma. Idén például már majdnem elérte a harmincezret – nyilván ebben szerepet játszik az is, hogy a Biblia évében az átlagosnál többen szeretnének a magyar nyelvû Szentírásnak a „bölcsõjéhez” eljutni. Az érdeklõdõket naponta nem tudnánk fogadni ketten a hitvesemmel – egyben lelkésztársammal –, így nagyon sokat jelent számunkra két idegenvezetõ munkatárs segítsége, amelyet részben az önkormányzat támogatása tesz lehetõvé.

– Hogyan lehet elérni, hogy a kirándulóként idelátogatók ne csak turisztikai látványosságnak tekintsék a templomot?

– Sokak számára valóban nagy a kísértés, hogy csupán építészeti vagy irodalomtörténeti kuriózumot lássanak a templomba belépve vagy a kiállított Bibliát megnézve. Õket és minket, mindannyiunkat figyelmeztet a szószékkel szembeni falon olvasható, az 1400-as évekbõl származó latin felirat: „Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras”, azaz „Ki itt állsz, és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!”

– Volt-e már példa arra, hogy valakit a hely rendkívülisége úgy megérintett, hogy közelebbi kapcsolatba került a gyülekezettel vagy a református egyházzal?

– Hála Istennek, nem is egyszer fordult már elõ ilyen. Hadd említsek két példát. Egy debreceni házaspárnak a környéken van nyaralója; évente egyszer-kétszer voltak itt istentiszteleten is. A feleség katolikus, a férj pedig reformátusnak ugyan megkeresztelt, de amúgy vallását nem gyakorló volt. Ám az idõ elteltével egyre sûrûbben jöttek az alkalmakra, egyre jobban beépültek a gyülekezet életébe, mígnem huszonötödik házassági évfordulójukon itt kértek templomi áldást közös életükre. A férj a gyülekezet egyik presbitere lett, most pedig a Sárospataki Református Teológiai Akadémia katekéta– lelkipásztori munkatárs szakára jár levelezõ tagozaton.

A másik ilyen örömteli fejlemény az öt felnõttbõl álló konfirmanduscsoportunk. Zárójelben jegyzem meg: csak háromnégyévente van Vizsolyban konfirmáció, így külön is hálát kell adnunk, hogy most öt felnõtt kíván élni ezzel a lehetõséggel! A csoport egyik tagja az amúgy görög katolikus idegenvezetõnk fia.

– A templomban nem csak a négyszáztizennyolc éves Károli-Biblia látható…

– Az elmúlt századok alatt közel háromszáz kiadása jelent meg a Károli Gáspár által fordított Szentírásnak. Összegyûjtöttünk és kiállítottunk közülük néhányat; így látható itt például az 1608-as hanaui, az 1660–61-es nagyvárad–kolozsvári vagy az 1704-es kasseli Biblia egy-egy példánya is. Az idõrendi sorban a legutolsó pedig mindig a legutoljára kiadott Károli-Biblia, jelen pillanatban a 2007. évi, demonstrálva ezzel azt, hogy a Biblia nem egy – jól értsük – „porosodó múzeumi tárgy”, hanem Istennek ma is és minden korban élõ, ható, életeket formáló igéje.

– Mindent a szemnek, de semmit a kéznek, vagy esetleg vásárolni is lehet Önöknél Bibliát?

– Idén augusztustól újra áruljuk a Kálvin Kiadó által megjelentetett Szentírásköteteket. Nagy örömünkre már közel kétszáz fogyott el – több látogatónknak ez volt élete elsõ Bibliája! Hogy még különlegesebb legyen számukra a könyv, a kijáratnál kétféle emlékbélyegzõvel lehet megörökíteni a vásárlás helyét.

De hogy az elsõ teljes magyar nyelvû Bibliával kapcsolatban is elvihetõ legyen egy kis emlék, a könyv elsõ és utolsó lapjának, valamint Máté evangéliumából az egyik nyomdaívnek a reprintjét is meg lehet vásárolni. Emellett – több egyházi és világi szervezettel összefogva – ez év végére, jövõ év elejére tervezzük ezer példányban újra megjelentetni a vizsolyi Biblia teljes hasonmás kiadását. Körülbelül harmincezer forint lesz az ára; a vizsolyi gyülekezetnél is elõ lehet rá jegyezni a 46/587-512- es telefon-, illetve faxszámon vagy a vizsolyref@ t-online.hu e-mail címen.

Boda Zsuzsa

::Nyomtatható változat::