A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

A csodálatos módon megmenekült Szentírás, egy szék üszkös támlamaradványa és a részben elégett úrasztali terítő

Tizenegy évvel ezelõtt, december 4-én Miskolcon szörnyen indult a nap: hajnali három óra körül a református deszkatemplom környékén lakók arra riadtak, hogy ég a templom. Egy elborult elméjû férfi a nyugati oldalfalnál több liter hígítót és benzint öntött ki és gyújtott meg – percek alatt lángba borult a barnára pácolt gerendákból és deszkából épült, zsindelytetõs istenháza.

„Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban idõrõl-idõre mindaddig, míg Miskolcz városában helvéthitvallású protestáns egyházi tagok és egyház leendenek (…), ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel” – hagyta meg végrendeletében 1882-ben Bató István kereskedõ és neje, akik jelentõs pénzösszeget adományoztak az 1698-ban épült fatemplom karbantartására.

Százötven év múlva a tetõ és a számtalanszor beázott faszerkezetek már nem bírtak sokat, összeomlással fenyegettek. A gyülekezet 1937-ben úgy döntött, hogy elbontják, és – a régi templom eredeti jellegét megõrizve – újat építenek. Ezt a következõ év szeptemberében szentelték fel.

A Szeghalmi Bálint fõépítész tervezte épület tizenkét méter hosszú fõ tartóelemeit a Kárpátok havasain nõtt lucfenyõkbõl vágták. A belsõ iparmûvészeti munkákban erdélyi fafaragók is részt vettek. Mindez másfél óra alatt vált üszkös rommá és hamuvá 1997-ben azon a decemberi hajnalon.

A lángra kapott és lehulló zsindelydarabok és gerendák a templomtérben is szörnyû pusztítást végeztek: megsemmisültek a díszesen faragott padok, szétégett a szószék, tönkrement az orgona. A nagy hõtõl felforrósodott harang ugyan nem szakadt le a helyérõl, de az oltás során megrepedt, használhatatlanná vált. A füst és a megmaradt gerendaszerkezet életveszélyes állapota miatt a templomba napokig senkit sem engedtek be a tûzoltók.

Az üszkös romhalmaz alatt azonban csoda lapult. A leégett úrasztalában a Biblia szinte sértetlen maradt. Megfeketedett ugyan a borítója, lapjainak a széle megpörkölõdött, ám ezt leszámítva nagyobb kár nem érte.

Biztosan lehet erre a csodára is magyarázatot találni, de a hívõ ember nem szorul rá. Elég, ha csak felnyitja a Bibliát az evangéliumokban található jézusi szavaknál: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” (Mt 24,35; Mk 13,31; Lk 21,33)

B. Zs.

::Nyomtatható változat::