Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Van egy gyûrûm, mely nekem különösen is becses emlék. Ez a gyûrû annak a jegygyûrûnek a másolata, amelyet 1525- ben Bóra Katalin ajándékozott férjének, Luther Mártonnak. A másolat a néhai NDK-ban készült, 1967-ben, a reformáció négyszázötvenedik évfordulóján; ezt a bevésett felirat is tanúsítja. De a gyûrû elsõsorban nem ezért fontos a számomra, hanem amiatt, ahogyan kaptam.

A gyûrû Denke Gergely református lelkész tulajdona volt, õ személyesen részt vett Kelet-Németországban az akkori ünnepségeken. Denke tiszteletes úr a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) tagja és nagy barátja volt. Halála után felesége ajándékozta nekem a gyûrût azzal, hogy ahogyan a férje, úgy én is minden évben reformáció ünnepén húzzam az ujjamra.

Ez a gyûrû számomra a folytonosság jelképe. Egyrészt egyfajta kézzelfogható kapcsolat a reformáció örökségével és a reformáció egyházaival, másrészt jelképe a Keresztyén Ifjúsági Egyesületen belül meglévõ folytonosságnak is. Ugyanis Denke Gergely egyik leánya, Villõ most a KIE alelnöke.

Százhuszonöt évvel ezelõtt alakult meg Magyarországon a KIE. Kovács Bálint református lelkész (aki Isten kegyelmébõl november 3-án kilencvennyolcadik születésnapját éli meg – Isten éltesse!), a KIE történetének nagy kutatója és ismerõje leírja az indulás körülményeit: Szabó Aladár református teológus, késõbbi teológiai tanár kezdett el mozgolódni 1880 táján, majd 1883-ban Budapestre látogatott a KIE-világszövetség akkori elnöke, Fermaud Károly, aki Pesten több elõadást is tartott.

1. október 31-én alakult meg a KIE dr. Szilassy Aladár elnökletével. Elsõ titkára Szabó Aladár és az evangélikus Plichta Aladár volt. Az egyesületnek még sokáig nem volt önálló ingatlana. 1900-ig bibliaóráikat a református teológia Kálvin téri épületében tartották, ünnepségeik helyszíne pedig a Deák téri evangélikus és a Kálvin téri református templom volt.

A kezdetektõl missziói indíttatású egyesület elsõ tagjai egyetemisták voltak, de igen hamar elkezdõdött az iparostanoncok és a paraszti réteghez tartozó fiatalok közötti munka is. A KIE nevéhez fûzõdnek olyan kezdeményezések, mint a dán népfõiskolai mozgalom magyarországi meghonosítása – 1936-ban Sárospatakon nyílt meg az elsõ KIE-népfõiskola. 1910-ben a KIE alapította meg az elsõ magyar cserkészcsapatot, a budapesti 1. számú cserkészcsapatot.

A KIE-bõl nõtt ki a Soli Deo Gloria mozgalom, de a MEKDSZ (Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség) is a KIE egyik munkaágaként vált késõbb önállóvá. Nagy alakja, vezetõje volt az egyesületnek Szilassy Aladár, Megyercsy Béla, Töltéssy Zoltán, Pógyor István, Dobos Károly, Erõs Sándor, Bonnyai Sándor és gróf Teleki László.

Budapest-Józsefvárosban a Horánszky utca 26. számú ház volt az egyesület elsõ nagy beruházása, az épület székházként, majd keresztény tanoncotthonként mûködött. Dunavecsén a Duna egyik szigetén nemzetközi KIE-tábor mûködött a sokunk által ismert (fóti) Kis János vezetésével. Az Ódry Színpad épületét Budapesten a Vas utca 2/C-ben a KIE építtette a Protestáns Tábori Püspökséggel közösen. (A jelenlegi színházterem volt a kápolna, az épületben voltak az irodák és a vendégszobák.)

E rövid és korántsem teljes áttekintés is igazolja: a KIE Magyarország legnagyobb protestáns ifjúsági egyesülete lett református és evangélikus ággal; munkáját nemzeti szövetség koordinálta. Olyan egyesület volt, ahol reformátusok és evangélikusok jól tudtak együtt munkálkodni, mert közös volt a cél: a fiatalok közti misszió, fiatalokat fiatalok által Jézus Krisztushoz vezetni.

1950-ben a KIE-t is elérte a kommunizmus végzete: az egyesület politikai kényszerre kimondta önfeloszlatását, ingatlanainak nagy része az utolsó pillanatban – a megmentés céljával – református egyházi tulajdonba került. Gróf Teleki László elnök és Pógyor István fõtitkár ellen államellenes összeesküvés vádjával 1951- ben pert indítottak. Pógyor István az Államrendõrség Államvédelmi Osztályának (ÁVO) Kozma utcai börtönében 1953. november 7-én máig tisztázatlan körülmények között meghalt. Ismereteink szerint agyonverték. Sírjánál, a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén, a 293. parcellában minden év november 7-én megemlékezést tart az utódegyesület.

Sokan nem tudják, de Magyarországon az utolsó úgynevezett koncepciós per is KIE-vezetõk ellen irányult: 1967-ben (!) perbe fogták és elítélték Kovács Bálint református lelkészt és másokat titkos – és akkor tiltott – KIE ifjúsági munka miatt! A vád persze ekkor is az államhatalom megdöntésére irányuló szervezkedés volt…

Isten kegyelmébõl 1991-ben újraindult a KIE-munka hazánkban. Régi nagyságát még messze nem érte el az egyesület, de élünk és szolgálunk a mindenható Isten dicsõségére. Sajnálatos, hogy a korábbi formában nincs meg a szervezeten belül a református–evangélikus paritás – ez nem az egyesület jelenlegi vezetésén múlott. Céljaink nem változtak: misszió a fiatalok között a mai társadalmi viszonyok között. Erre kötelez bennünket mindenekelõtt a missziói parancs, kötelez elhívásunk, kötelez az elõdök szolgálata és áldozata.

No és az a gyûrû, Luther gyûrûje, rajta a megfeszített Krisztus – több mint jelkép…

Lupták György

::Nyomtatható változat::