Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 10
- Vendégségben Namikánál
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Vendégségben Namikánál
Namika – így becézik a finnek hazájuk legnagyobb keresztyény ifjúsági egyesületét (KIE). Az elnevezés az egyesület finn nevéből alkotott betűszóból ered: NMKY (ejtsd: en-em-kó-ü). A Namikával, a finn KIE-vel már többéves a kapcsolata a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek, de először nyílt lehetőségünk rá, hogy hivatalos meghívásukra – Marton Tamás nemzeti titkárunkkal – tanulmányi látogatást tegyünk északi testvéreinknél.
A finn KIE még a 19. század végén alakult meg, egy időben a többi európai KIE-szervezettel. A mai egyesület országosan hetvenegy helyi csoportban végzi a keresztény ifjúsági munkát, taglétszámuk sok tízezres. Munkájukat elsősorban a Finn Evangélikus Egyház mellett, vele szinkronban végzik – mintegy az egyházi ifjúsági munkát kiegészítve.
Sokszínű tevékenységet folytatnak, ifjúsági házakat és nyári táborhelyeket működtetnek, részt vesznek az egyház konfirmandusokat felkészítő munkájában. Szociális tevékenységük figyelemre méltó, kiscsoportos otthonaikba zilált családi háttérből kimenekített fiatalokat fogadnak be, a nagyobb városokban, az illetékes önkormányzatokkal és a helyi evangélikus gyülekezetekkel együtt végzett éjszakai utcai missziójuk pedig kifejezetten imponáló. Sok kórusuk van, és élen járnak a versenysportokban is. A finn élvonalban két kosárlabdacsapatuk is folyamatosan jelen van, a Lahden NMKY most éppen a 4. helyen áll a bajnokságban.
Utunkat Jaakko Koikkalainen lelkész, az NMKY nemzeti szövetségének titkára szervezte, s ahová tehette, el is kísért bennünket. Elsőként természetesen a hatezres taglétszámú helsinki KIE munkájába pillanthattunk be. Ezt követően a vantaa-i KIE vendégei voltunk. Irodájuk az egyik evangélikus gyülekezet helyiségében, Hakunila modern gyülekezeti központjában található. Majd Lahtiba utaztunk, ahol elsősorban az egyesület sportmunkájával ismerkedtünk. Megnéztük a világhírű síugró- és sífutóközpontot, a világon egyedülálló símúzeumot, majd este a lahti KIE kosármeccsét szurkoltuk végig. Vagy harminc ponttal lemosták az ellenfelet a pályáról…
Ezután Tampere, a nagy iparváros következett. Itt elsősorban az ottani KIE nagyvárosi munkájára, a város tizenegy evangélikus gyülekezetével meg az önkormányzat ifjúsági osztályával (mert ott ilyenre is van pénz) fennálló példamutató együttműködésre figyelhettünk.
Tamperéből Turkuba, a régi fővárosba utaztunk. Az ottani KIE-csoport több kórust, zenei együttest és zeneiskolát is működtet, természetesen hagyományos ifjúsági munkájuk kiegészítéseként. Cserkészeik úgynevezett vízicserkészek, hisz Turku előtt terül el a Balti-tenger legnagyobb szigetvilága, a Saaristo.
Turkuban fogadott bennünket Finnország evangélikus egyházfője, Jukka Paarma érsek is. Megtiszteltetés volt számunkra a mintegy másfél órás beszélgetés Finnország első számú egyházi méltóságával. (Paarma érsek a turkui KIE tiszteletbeli elnöke.)
Visszatérvén Helsinkibe még áthajóztunk a Finn-öböl túloldalára is, Észtország fővárosába, Tallinnba. Ene Roos észt nemzeti titkár várt minket. Az észt KIE (NMKÜ – a változatosság kedvéért) életébe való bepillantás számunkra különösen is érdekes volt, hiszen múltjuk nagyban hasonló a miénkhez.
Észtország a Szovjetunió felbomlása után kapta vissza függetlenségét, s ezzel együtt indulhatott útjára ott is a KIE-munka. A számunkra hatalmas finn KIE után tehát egy fiatal, mindössze öt helyi csoporttal bíró egyesület vendégei lehettünk.
Terveink közt szerepel táborozások szervezése finn és észt fiataloknak Balatongyörökön, magyar fiataljainknak pedig az északi nyári táborokban. És remélhetőleg nagy álmunk is megvalósulhat: egy finnek, észtek, erdélyi, illetve magyarországi magyarok részvételével zajló közös ifjúsági tábor a Sóvárban, a KIE balatongyöröki konferencia-központjában.
Lupták György, a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület elnöke
::Nyomtatható változat::
|