e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az utób­bi pár év­ti­zed ál­dá­sos (vagy in­kább ál­dat­lan) te­vé­keny­sé­gé­nek kö­vet­kez­té­ben si­ke­rült annyi­ra össze­me­le­ged­nünk Föl­dünk­kel, hogy las­san el­ve­szí­ti hó­sip­ká­ját. Az Észa­ki-sark je­ge ugyan­is ro­ha­mos ol­va­dás­nak in­dult. Új te­rü­le­tek ke­rül­tek ki a jég fog­sá­gá­ból, könnyeb­ben ha­józ­ha­tó­vá té­ve az Észa­ki-ten­gert. A ga­li­bát most leg­in­kább még­is az okoz­za, hogy hoz­zá­fér­he­tő­vé vá­lik (vagy ha­ma­ro­san az lesz) az Észa­ki-sark alatt meg­bú­vó tö­mény­te­len mennyi­sé­gű gáz- és kő­olaj­kész­let. A leg­újabb ku­ta­tá­sok sze­rint már akár 2020-ra meg­sza­ba­dul­ha­tunk a „za­va­ró” jég­táb­lák­tól és jég­he­gyek­től az Észa­ki-sar­kon. Ad­dig­ra pe­dig ren­dez­ni kel­le­ne az erő­for­rá­sok tu­laj­don­jo­gá­nak ügyét…

A te­rü­le­tért „harc­ba in­du­ló” ál­la­mok: Orosz­or­szág, Ka­na­da, Nor­vé­gia, Dá­nia és az Egye­sült Ál­la­mok. Az oro­szok az­zal ér­vel­nek, hogy a ne­ve­zett te­rü­let az eur­ázsiai kon­ti­nen­tá­lis tal­pa­zat­hoz tar­to­zik, ezért par­ti ál­lam­ként jog sze­rint az övék. A dá­nok ez­zel szem­ben azt han­goz­tat­ják, hogy Grön­land ré­sze a te­rü­let, ter­mé­sze­te­sen azért, mert Grön­land már hoz­zá­juk tar­to­zik. Az ér­té­kes te­rü­let­re Ka­na­da is igényt tart, hisz hoz­zá is oly kö­zel van, az USA pe­dig azért, mert ho­gyan is mond­hat­na le egy olyan vi­dék­ről, amely olaj­ban is, meg föld­gáz­ban is bő­vel­ke­dik. Arany­láz he­lyett itt van te­hát a gáz­láz. Min­den­ki pró­bál­ko­zik.

Az oro­szok sem a spájz­ban van­nak már, ha­nem a sar­kon: két éve (2007 nya­rán) ten­ger­alatt­já­ró­val úsz­tak az Észa­ki-sark alá, hogy zász­lót döf­hes­se­nek a fe­nék­be, ez­zel is de­monst­rál­va te­rü­le­ti igé­nyü­ket. Má­sok tu­dó­so­kat kül­de­nek ki, megint má­sok had­gya­kor­la­tot tar­tat­nak a jé­gen – ki-ki vér­mér­sék­le­te sze­rint. „Tu­do­má­nyos ala­pon” pe­dig már tér­ké­pek is szü­let­tek, hogy me­lyik ál­lam med­dig nyúj­tóz­kod­hat, mi­re te­he­ti rá a ke­zét, és mely te­rü­le­te­ken vi­tat­koz­hat még egy ki­csit a töb­bi­ek­kel.

Min­den­ki örül a jég ol­va­dá­sá­nak. A jég­hegy­ből ol­vasz­tott ás­vány­víz tíz dol­lárt is kós­tál­hat a gaz­dag ame­ri­kai ve­vők kö­ré­ben – hisz az egész­ség még­is­csak az el­ső. És ha nem ol­vad elég gyor­san, bár­mi­kor le­het rob­ban­ta­ni is egy kis je­get. Te­le van ás­vá­nyi anya­gok­kal, pár ezer éves tisz­ta ivó­víz. Csak azt a fel­ső kis szennye­zett ré­te­get kell le­va­kar­ni ró­la, amely va­la­hogy rá­ke­rült…

– pu­chard –

::Nyomtatható változat::