Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 43
- Lehet-e profitorientált a gyógyítás?
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Lehet-e profitorientált a gyógyítás?
Dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának fõigazgatója volt a Lõrinci Érdeklõdõk Teaházának (LÉT) a vendége október 6-án.
„Jelmondatunk: »…tartozunk azzal, hogy az erõtlenek gyengeségeit hordozzuk.« (Róm 15,1)” Egy Simon András-grafikára utalva: „Mi vagyunk azok az egy vonalból rajzolt, arctalan emberek, akik együtt tartják a kötelet, amelynek segítségével a beteg és a gyógyító Jézus találkozik (Mk 2,1–12)” – mondta a fõigazgató.
A Bethesdát 1866-ban alapította a német ajkú protestáns gyülekezet, amely templomépítõ szándékát módosítva diakonissza-kórházat hozott létre; ezt 1953-ban államosították, és 1992-ben bezárásra ítélt közkórházként kapta vissza a református egyház. Mára az ország egyik legjobban felszerelt kórházává vált, s a gazdasági hanyatlás ellenére az utóbbi években teljesen megújult.
Évente nyolc-kilencezer fekvõ- és százhúsz-százharmincezer járóbeteget látnak el. Sok a rendkívül súlyos állapotú beteg, akiket máshol nem tudnak ellátni, illetve kezelésük nem költséghatékony. Az osztályokat nagyon elismerik, országos központként mûködik például az ideggyógyászat és az égésközpont. Az új profilok közé tartozik a pszichoszomatika (a beteg környezet, a sérült család okozza a gyermek betegségét) és a rehabilitáció (a súlyosan károsodott gyermekek visszaillesztése a társadalomba), vagy például tavaly egy egészségügyi szûréssel egybekötött cigánymissziós program és az iskolai égésprevenciós alkalmak.
A háromszázöt alkalmazott munkáját egyre több önkéntes segíti. Fiatal diplomások, egyetemisták segítenek például a számítógépes adatrögzítésben vagy azzal, hogy az ajtóban fogadják a beteget.
A Bethesda a református egyház intézménye, de sok evangélikus, katolikus, baptista kapcsolatuk van, és a munkatársak is a különbözõ felekezetekhez tartoznak.
A támogatók egyének és közösségek pénzzel vagy más módon segítenek. Egy gyülekezet például évente kétszer rendbe teszi a kórház kertjét, egy másik pedig éves krumplitermését hozza el.
A kórházban zajló munka fontos szempontjai: hit, közösség, cselekvõ szeretet, szakmai professzionalizmus. Az elsõ mindig a gyógyítás, az evangélium hirdetése csak a második lépés. A betegeknek évente hét-nyolc alkalommal szerveznek tábort, a dolgozók számára pedig vannak bibliaórák, csendesnapok, melyek segítik a hit közös megélését és a szeretetben való együtt munkálkodást.
Szót kellett ejteni az egészségügy mélyrepülésérõl is. Az alulfinanszírozás és az emberi erõforrás hanyatlása komoly problémát jelent. Mennyi idõ kell, hogy az egészségügy rendbe jöjjön? – kérdezte az egyik résztvevõ. A fõigazgató szerint, ha lenne világos kormányzati szándék, akkor néhány évtized elég lenne. Ilyenre volt már példa, ugyanis 1919–39 között Trianon, a gazdasági világválság, az egymillió menekült és a falvak elmaradottsága ellenére megújult a magyar egészségügy. Remény tehát van.
A beszélgetés után dr. Korányi András lelkész, a LÉT házigazdája adománygyûjtést hirdetett a kórház javára. Dr. Velkey György pedig hozzátette, hogy nagy szükség van az imádságra is, ezért kéri a jelenlévõket, hogy imádkozzanak a Bethesdában folyó munkáért! Ezután a katolikus fõorvos a gyülekezetébe indult, Békásmegyerre, hogy odaérjen a felnõttkatekézis alkalmára, melyet néhány testvérrel együtt õ vezet.
Hulej Enikõ
::Nyomtatható változat::
|