Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az Öku­me­ni­kus Ta­nul­má­nyi Köz­pont (ÖTK) jú­ni­us 11-én tar­tot­ta idei köz­gyű­lé­sét a Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csá­nak szék­há­zá­ban. A prog­ram Ste­in­bach Jó­zsef du­nán­tú­li re­for­má­tus püs­pök Zsolt 18 alap­ján tar­tott áhí­ta­tá­val kez­dő­dött. Meg­hí­vott­ként dr. Er­dé­lyi Gé­za, a Szlo­vá­ki­ai Re­for­má­tus Ke­resz­tyén Egy­ház nyu­gal­ma­zott püs­pö­ke tar­tott elő­adást A ke­resz­tyé­nek egy­sé­ge és a nem­ze­ti össze­tar­to­zás cím­mel.

Tri­a­non ki­lenc­ve­ne­dik év­for­du­ló­ja, a nem­ze­ti össze­tar­to­zás nap­ja után egy hét­tel és a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ról szó­ló tör­vény el­fo­ga­dá­sa után kü­lö­nö­sen nagy fi­gyel­met kap­tak az elő­adás­ban el­hang­zot­tak. A püs­pök el­mond­ta, hogy a szlo­vá­ki­ai re­for­má­tus egy­ház­ban for­dí­tot­tak az et­ni­kai ará­nyok, mint az or­szág­ban: ki­lenc­ven szá­za­lék ma­gyar és tíz szá­za­lék szlo­vák. Mi­vel a szlo­vák nyel­vű gyü­le­ke­ze­tek anya­nyelv­hasz­ná­la­ta kor­lá­to­zás nél­kül biz­to­sít­va van, a nyelv­tör­vénnyel kap­cso­lat­ban meg­ér­tet­ték a ma­gya­rok ag­go­dal­ma­it, és mel­lé­jük áll­tak.

Meg­rá­zó él­mé­nye volt – mond­ta az elő­adó –, ami­kor egy­szer a hor­vát ten­ger­par­ton egy anya­or­szá­gi ven­dég meg­kér­dez­te tő­le, hogy hol ta­nult meg ilyen jól ma­gya­rul. Ez az el­múlt év­ti­ze­dek ok­ta­tás­po­li­ti­ká­já­nak „gyü­möl­cse”, amely­től mi­nél előbb meg kell sza­ba­dul­ni. Er­dé­lyi Gé­za és a részt­ve­vők is ki­fe­jez­ték re­mé­nyü­ket, hogy a szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tá­sok után ja­vul­ni fog a ma­gyar–szlo­vák vi­szony. (Az­óta – az ered­mé­nyek is­me­re­té­ben – ez vár­ha­tó is.)

A ko­ráb­bi al­kal­mak­tól el­té­rő­en a ven­dég­elő­adás után ke­rült sor a köz­gyű­lés ügy­in­té­ző ré­szé­re. Dr. Tóth Ká­roly nyu­gal­ma­zott du­na­mel­lé­ki re­for­má­tus püs­pök el­nö­ki be­szá­mo­ló­já­ban ele­mez­te a száz év­vel ez­előtt Edin­burgh­ban tar­tott misszi­ói vi­lág­kon­fe­ren­cia ta­nul­sá­ga­it. Az ak­ko­ri nyu­gat-eu­ró­pai és észak-ame­ri­kai pro­tes­táns részt­ve­vők őszin­tén hit­tek az evan­gé­li­um, a ke­resz­tény­ség fel­sőbb­ren­dű­sé­gé­ben, to­váb­bá a nyu­ga­ti tu­do­mány és tech­ni­ka fel­tar­tóz­tat­ha­tat­lan di­a­da­lá­ban. Így szin­te el­vá­laszt­ha­tat­la­nul össze­füg­gés­ben lát­ták a gyar­ma­to­sí­tást és a ke­resz­tény­sé­get. Az öku­me­né ma is kény­te­len en­nek ter­hét hor­doz­ni.

„Van-e jö­vő­je az öku­me­niz­mus­nak?” – tet­te fel a kér­dést Tóth Ká­roly, a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház sok­szor el­lent­mon­dá­sos meg­nyi­lat­ko­zá­sa­i­ra utal­va. A vá­lasz csak „igen” le­het. Eh­hez azon­ban az egyes he­lyi kö­zös­sé­gek­ben, gyü­le­ke­ze­tek­ben tu­da­to­sí­ta­ni kell az ed­dig el­ér­te­ket. Ami pe­dig a val­lás­kö­zi pár­be­szé­det il­le­ti, a mo­dern de­mok­rá­ci­ák­ban a ke­resz­tény val­lá­si hát­tér­ről gyak­ran nem akar­nak tu­do­mást ven­ni. Ez­zel szem­ben a be­ván­dor­lók, kü­lö­nö­sen a musz­li­mok szá­má­ra an­nál fon­to­sabb val­lá­suk meg­őr­zé­se és sza­bad gya­kor­lá­sa. For­dít­va azon­ban gyak­ran nem így van. Ezért min­den le­het­sé­ges fó­ru­mon til­ta­koz­ni kell, ami­kor diszk­ri­mi­ná­ció vagy ül­dö­zés sújt­ja a ke­resz­tény ki­sebb­sé­ge­ket.

E so­rok író­ja az ÖTK tit­ká­ra­ként szá­molt be a né­met pro­tes­táns egy­há­zak bens­he­i­mi fe­le­ke­zet­tu­do­má­nyi in­té­ze­té­nek éves ülé­sé­ről (A teo­ló­gi­ai ka­rok he­lye az ál­la­mi egye­te­me­ken volt a cí­me), Gi­me­si Já­nos­né re­for­má­tus lel­kész, az ÖTK za­rán­dok­út­ja­i­nak szer­ve­ző­je pe­dig az el­múlt évi és az idén ter­ve­zett utak­ról, va­la­mint az Eu­ró­pai Pro­tes­táns Fe­le­ke­zet­tu­do­má­nyi Mun­ka­kö­zös­ség­nek a finn­or­szá­gi Tur­ku­ban tar­tott idei ülé­sé­ről (Egy­ház és tu­riz­mus cím­mel). Az ÖTK za­rán­dok­út­ja­in éven­te két-há­rom­szá­zan vesz­nek részt – im­már két év­ti­ze­de.

Vé­gül a részt­ve­vők el­fo­gad­ták az el­múlt évi pénz­ügyi be­szá­mo­lót és az idei költ­ség­ve­tést. Az al­ka­lom Pa­ta­ki Al­bert­nek, az Evan­gé­li­u­mi Pün­kös­di Kö­zös­ség el­nö­ké­nek imád­sá­gá­val ért vé­get.

Dr. Szent­pé­tery Pé­ter

::Nyomtatható változat::