A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Várakozással, örömmel tölt el az a folyamat, ahogyan az Evangélikus Élet és a Misszió magazin új arculatának kialakításán fáradoznak. Mindkét újság olvashatóvá vált.

Bár nem túl régen vagyok rendszeres olvasója a fent említett lapoknak, úgy tűnik, hogy kevés beszélgetés, illetve állásfoglalás jelenik meg bennük a társadalmat feszítő erkölcsi kérdésekről. Mintha a témaválasztás és az állásfoglalás nagy körültekintést igényelne. Úgy látszik, a 40-50 év nem múlt el az agyakból, lelkekből nyomtalanul. Vagy éppen csak tovább folytatódik más formában? Sőt talán az egyházi kérdésekben is nehéz a megszólalás.

A 2003. febr. 23-i számban sikerült egy olyan írást elhelyezni, amelyik ellen senki nem tiltakozott. Mint egyszerű olvasó, mégis megteszem. Az írás címe: Egy húsvétig aktuális kérdés: Mihez kezdjünk ünnepek múltán a fenyőfával? Talán ott kezdeném, hogy ki sem volna szabad vágni ennyi fenyőt. Nagy része ráadásul eladatlan marad, részben az ára miatt. A karácsonyi fenyőfa állítása, feldíszítése 2-300 éves szokás, az ajándékozással együtt örömszerzés. Egyúttal bánat annak, aki már nem családban él, de biztosítja az örömet annak is, aki nem ismeri a karácsony igazi örömét, Isten ajándékát, mely aztán a húsvéti feltámadással lesz teljessé. Ezt az akkori tanítványok sem értették meg húsvétkor. Egy ideig szomorúak, elhagyatottak voltak. Pedig Jézus mindent előre megmondott, de nem akarták elfogadni. Ezeket bizonyára ugyanúgy tudják, mint én. Csak azt nem értem, hogy Jézus Krisztus születését, életét, halálát, feltámadását hogy lehet a fenyőfa sorsához hasonlítani. Az igehirdetést, ami mindennél fontosabb, ne hagyják el a száraz fenyő miatt. A tűzgyújtás meg pogány szokássá válhat. A világosságot és a békét Krisztusban találhatjuk meg.

Ha a karácsonyt nem tudjuk elképzelni fenyőfa nélkül, feltűnés nélkül akkor égessük el, mikor feleslegessé válik. Akkor még jó fenyőillatot áraszt. Persze ezt egy városi, netán központi fűtéses lakásban nem tudjuk megtenni. Kérem, mielőtt megvalósítanák a fenyőfa „méltó” halálát, gondolják végig még egyszer.

Bocsánatot kérek, ha levelem észrevételei valakit megsértenének – nem ez volt a szándékom. Főleg nem akarnám a jó szándékú lelkész házaspárt megbántani.

Szendrey Zsigmondné (Budapest)

::Nyomtatható változat::