A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Úrvacsoraosztás

Gyógyulást a házasságnak címmel tartott az EBBE (Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület) sokakat megmozgató csendesnapot november 29-én Kelenföldön.

Győri János Sámuel bevezető áhítatában Ez 47,6–12 alapján a prófétai szó mai szükségességéről és időszerűségéről beszélt. Bizony szükség van Isten igéjére akkor, amikor manapság egy porszívót egy szopó csecsemővel lehet reklámozni…

A címben szereplő mondatot Pálhegyi Ferenc pszichológustól hallottuk. A házasságban nem az eroszra (az erotikus szeretetre), nem a fíliára (a hasonlóságon alapuló vonzalomra), hanem az agapéra, a mindent elfogadó, megbocsátó szeretetre van szükségünk. A magyar nyelvben a szeretet szó ezek között nem tud különbséget tenni.

Az ismert előadó a keresztény házasságot a Hegyi beszédből ismert, sziklára épült házhoz hasonlította, ahol a szikla alap az Isten szeretete, a falak pedig az önállósulás, a szülőkről való leválás és a házastársunkhoz való ragaszkodás. Mindezekre a tetőt a házasságban megélt szexualitás adja. Ha ezek a tartópillérek stabilak, akkor fújhatnak oldalról a szelek (a kísértések), megmarad a házasság. Ha az építkezést a tetővel kezdjük, akkor megbillen az épület. A keresztény házasságban mindig hárman vagyunk, a harmadik az Úr. Isten szeretete burokként véd minket, kegyelméből tudjuk szeretni a társunkat. Ne számolgassuk házastársunk mulasztásait, nekünk sokkal többet engedett el Urunk – hangsúlyozta Pálhegyi Ferenc.

Az ebéd utáni beszélgetésben több bizonyságtétel és gondolat elhangzott. Hallottunk nagy mélységből Isten segítségével visszahozott házasságról, a családoknak a párkereső fiatalokhoz való különböző hozzáállásáról, a (sokszor a szülők által támogatott) gyermekkori szexualitás veszélyeiről. Arról, hogy a Sátánnak sok ötlete van arra, hogy mivel rontson meg egy házasságot, de Istennek még a Sátánnál is több van arra, hogy miként mentse meg. Szóba került az egyedülállók helyzete, illetve az, hogy jó volna valamilyen fórumot létesíteni nekik. Ennek kapcsán beszélt egy diakonissza testvér a régi énekeskönyv „Szerelmes Jézus, vajon mit vétettél” című éneke segítségével történt elhívásáról. Azt is hallhattuk, hogy a házasság két alapvető sarokpontja a megbocsátás és a békességkeresés, de vajon mindig eleget tudunk-e tenni ennek? Sokszor nem is gondoljuk, hogy testi és lelki bajok esetén az ige gyógyítóbb hatású lehet, mint a szokásos terápiák – mondta egy orvos testvérünk.

Számomra nagyon frappáns megfogalmazás volt Pálhegyi Feri bácsitól, hogy a házasság nem az ígéret földje, hanem inkább a pusztai vándorláshoz hasonló. Boldogok lehetünk, ha 40 évig együtt vándorolhatunk társunkkal.

A csendesnap Zászkaliczky Péter bensőséges úrvacsorai istentiszteletével ért véget, ahol ismét a megbocsátás került elő. A nap „slágere” a 481. ének volt: „Mily boldog ház, hol befogadtak téged, mi Urunk Jézus, te legjobb barát...”

Mády Rezsőné

::Nyomtatható változat::