Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A II. világháború pusztítása, emberirtása, azt követően a bizalmatlanság mentén polarizálódó, igazságtalanságokban bővelkedő világ zűrzavara közepette keresték Isten kegyelmes rendjét az elkötelezett keresztények az Egyházak Világtanácsa alakuló ülésén 1948 augusztusában Amszterdamban. Az azóta eltelt közel hatvan esztendőben az immáron több mint félmilliárd keresztény hívőt magában foglaló ökumenikus világszervezet sokféle módon igyekezett hozzájárulni a sajgó sebek gyógyulásához, miközben természetesen sokféleképpen mutatkoztak rajta is az emberi gyarlóság jegyei.

A közelgő 9. nagygyűlés előtt emlékezünk és emlékeztetünk arra, hogy milyen nehézségek közepette és mégis milyen lelkesedéssel, elkötelezettséggel és reménységgel vettek részt az első gyűlésen a Magyarországi Református Egyháznak és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak mint alapító egyházaknak a küldöttei.

A nehézségekkel, az 1948-ban eluralkodó diktatúra tiltásaival elsősorban az evangélikus egyház szembesült. Erre Benczúr László evangélikus lelkész így emlékezik vissza: „A nagygyűlésre Magyarországi Evangélikus Egyházunk is meghívást kapott, delegátusunk azonban nem utazott el Amszterdamba. A küldöttség vezetője, Ordass Lajos püspök ugyanis nem kapta meg a kiutazási engedélyt. Helyette mást nem volt hajlandó megjelölni az akkori egyházi vezetőség, így a többiek kiutazását sem engedélyezték.” Sajátos, félhivatalos státusban azonban jelen voltak Vajta Vilmos és Jánosi Lajos evangélikus lelkészek, így a Magyarországi Evangélikus Egyház is. Benczúr Lászlónak pedig elévülhetetlen érdemei vannak a nagygyűlés után összeállított ökumenikus anyag szerkesztésében és megőrzésében, amelyet az 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyarországon című könyv (kiadta a MEÖT, Budapest, 1993) harmadik fejezete teljes terjedelmében közöl.

A Magyarországi Református Egyház delegációját Ravasz László püspök vezette, aki a világgyűlést világzsinatnak nevezte. Ez önmagában is jelzi a hozzá fűzött reményeket és elvárásokat. A gyűlés jelentőségéről később így ír: „Felejthetetlen az az egyetemes kilátás, amely az amszterdami zsinat csúcsáról tárul elénk.” Szabó Imréné, Szabó Éva mint ifjúsági küldött volt jelen a nagygyűlésen; negyvenöt évvel később, 1993-ban így emlékezett viszsza: „Az EVT 1948. évi amszterdami gyűlését teljesen áthatotta a nagy világégés utáni találkozás lehetősége és öröme. Bár bizonyos integrálódás megtörtént – döntések születtek –, de inkább egy ünnepe volt ez a világháború szörnyűségei után a világkeresztyénségnek.”

Azóta sok mindenben változott a világ. Sok seb begyógyult, sok megmaradt, és sok új sebünk is van. Ez utóbbiak gyógyulásra várnak. Ünnepre is szükségünk van. Isten kegyelmes jelenlétének és egymást elfogadó szeretetünknek a megünneplésére. Ennek lesz nagy és felemelő alkalma a brazíliai Porto Alegrében február 14. és 23. között tartandó 9. nagygyűlés.

A szervezők a világ ma is elesett állapotának és az ember bűnös állapotának tudatában imádságban fogalmazták meg a nagygyűlés mottóját és témáját: „Isten, kegyelmed szerint formáld át a világot!” Ehhez az imádsághoz való csatlakozásra hívja fel a tagegyházak, így gyülekezeteink híveit is alábbi üzenetében Samuel Kobia, a szervezet főtitkára.

Ehhez az imádsághoz csatlakoznak magyar nyelven és minket képviselve személyes jelenlétükkel is a magyarországi és szlovákiai református egyház, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház delegátusai: Tarr Zoltán zsinati tanácsos (Budapest), Balog Margit egyetemi adjunktus (Debrecen), Erdélyi Géza püspök (Rimaszombat), Gáncs Péter püspök és hitvese (Budapest). Segítő szolgálattevőként Fedor Mónika római katolikus diák vesz még részt Magyarországról a nagygyűlésen.

A mai vasárnapon hordozzuk különösen is imádságunkban a világkereszténység közös bizonyságtételét, azon belül a magyar kereszténység Isten kegyelmében való megújulását, s személy szerint imádkozzunk azokért a magyar testvéreinkért, akik az előttünk álló napokban Isten kegyelmének világot átformáló jelenlétéért imádkoznak, és annak hívő elfogadásáért fáradoznak a távoli Brazíliában.

Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára

::Nyomtatható változat::