A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

A Politikatörténeti Intézet február 1–2-án tudományos konferenciát rendezett a köztársaság 1946. évi kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából a Miniszterelnöki Hivatal és a Politikatörténeti Alapítvány támogatásával Köztársaság – a modern kori történelem fényében címmel. A házigazda intézet főigazgatója, Földes György elmondta: a rendezvény célja az, hogy az újabb kutatási eredmények segítségével újraértékeljék a történelmi eseményeket.

A bevezető előadást Gombár Csaba szociológus, politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos főmunkatársa tartotta Republikanizmus és demokrácia tegnap és ma címmel. A köztársaság eszméje ma is a demokráciával egyezik meg – fejtette ki. Mai államrendszerünkben a demokrácia bírálata mindennapos jelenség, de a köztársasági államformát nem kérdőjelezik meg. Szabadságelvű köztársaságra van szükségünk – hangsúlyozta Gombár.

A két nap során összesen harminc előadás hangzott el négy szekcióban. Az egyes szekciókban az előadók más-más megközelítésben szóltak a témáról: például vizsgálták a köztársaságok keletkezését és sorsát a 20. században, illetve a magyar köztársasági hagyomány feltáratlan elemeit.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora A köztársasági tradíció a magyar alkotmánytörténetben címmel egyebek között az evangélikus Kossuth Lajosról beszélt, aki az országgyűlésen is hitet tett a köztársasági államforma mellett. A ’48-as törvények biztosították a demokratikus köztársasági jogokat. Az előadó álláspontja szerint ez fejlődés eredménye, nem volt forradalom, hiszen nem folyt vér. Az államforma a Honvédelmi Bizottmány megalakításával sem változott meg. Kossuth Lajos kormányzó elnök lett; civil elnökként a miniszterelnökkel együtt kormányozhatott, és felelős volt az országgyűlésnek. Amerikai útján is a köztársaság elnökeként fogadták.

E sorok írója A magyar szabadkőművesség és a köztársasági eszme címmel jórészt eddig ismeretlen levéltári források alapján szemléltette, hogy a köztársasági államforma támogatása a szabadkőművesség lényegéből következik.

A konferencia első napján a Bibó István Közéleti Társaság rendezésében az Országházban ünnepséget rendeztek a jeles történelmi évforduló alkalmából.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

::Nyomtatható változat::