Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Jótékonysági gálaestet rendez április 17-én, csütörtökön este 7 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban pártfogoltjai javára az Angyalfa Alapítvány. A szervezet működéséről korábban már beszámoltunk az Evangélikus Élet hasábjain: börtönben fogva tartott szülők gyermekeinek nyári táboroztatását végzik, évközben egy-egy felhőtlen hétvégét, karácsonykor – „a fa alá” – ajándékgyűjtő akciót szerveznek az alapítvány munkatársai. Az áprilisi gálaestre neves fellépők egész sorát sikerült megnyerniük.

Az est védnöke Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Bollók Csaba filmrendező (Iszka utazása című műve a 2007. évi magyar filmszemle díjnyertes alkotása). A Szabadságot a gyermekeknek cím pedig kétszeresen is találó, de erről hadd szóljon az est lelkes fő szervezője és „motorja”, Kadlecsik Zoltán evangélikus teológus, az Angyalfa Alapítvány kuratóriumának elnöke. Elsőként a jótékonysági est céljáról, az ötlet fogantatásáról kérdeztük.

– Korábban nem szerveztünk még ehhez hasonlóan nagyszabású rendezvényt. Az ötletet egy picit a kényszer szülte: alapítványunk évente huszonöt-harminc gyermeket tud nyáron egy hétre, tíz napra üdülni vinni. Azonban több tízezer (!) olyan gyermek él az országban, akinek egyik – vagy mindkét – szülője börtönben van.

Az érintettek nagy számához képest igen csekély a lehetőségünk segíteni, s ennek sajnos anyagi okai vannak. Ezért arra gondoltunk – tekintve, hogy a szállásköltség igen nagy terhet ró ránk –, jótékonysági gálaestet szervezünk, s a bevételéből vásárolunk egy ingatlant, egy olyan házat, ahová egész nyáron vihetünk gyermekeket, velünk lehetnek akár nyolc hétig, sőt a tavaszi-őszi hétvégéket is ott rendezhetjük meg. Hosszú távon ez megtérülő befektetés. Remélhetőleg a támogatói adományokból összegyűlik annyi pénz, hogy el tudjuk indítani az ingatlan megvásárlását. A fogva tartott szülők „szabad” gyermekeinek gondtalan „szabadságot” szeretnénk biztosítani a szó szoros és átvitt értelmében is.

– A belépőjegy tízezer forintba kerül, a művészvilág színe-java pedig „természetesen” ingyen lép fel. Gondolom, manapság számtalan jótékony célra keresnek támogatókat, és az, hogy igent mondtak Önnek neves, elfoglalt művészek, nagy szó… Hogyan fogadták a felkérést?

– Valóban neves fellépőket említhetek: Palya Bea, Csernus Mariann, Jordán Tamás, a Fonó zenekar, a Kaláka együttes, a Muzsikás és a Vujicsics együttes állt mellénk. A gálaműsort állófogadás követi, ahol személyes találkozásra is lesz lehetőség.

Elsőként Palya Beát kerestem meg, aki azonnal örömmel igent mondott. Innen a zenei vonal, a stílus már tulajdonképpen adva volt. Valamennyi művészt nagyon szeretem, ha szabad személyes okot is említeni. Valamennyien első kérésre vállalták, szívesen jönnek, amiért ezúton is köszönettel tartozom.

– Ideális esetben mekkora bevételre számít, elég lesz-e egy ház megvásárlására?

– Két lehetőséggel számolunk. Az egyik az, hogy a jegyek árából befolyó összegből – mivel az Uránia filmszínház négyszázhatvan fős, akár a négymilliót is elérheti, sőt reméljük, meghaladhatja a bevétel – vásárolunk. A másik az, hogy újabb támogatókat keresünk, akik kiegészítik az összegyűlt összeget.

– Terveik szerint hol vennének ingatlant?

– Mivel a gyermekek közül sokan még életükben nem voltak a Balatonon, illetve a többiek is csak tavaly először, velünk, s nagyon szeretnek, szeretnének ott nyaralni, legjobb lenne valahol a tó közelében. Ám ez nagyban függ a támogatás összegétől. Az is elképzelhető, hogy valahol a Pilis környékén vásárolunk.

– Egyébként a támogatott gyerekek közül is lesznek ott néhányan a gálaesten? Ez nyilván nekik is és az adományozóknak is fontos találkozás lehet…

– Igen, viszünk gyerekeket, fontos, hogy a szponzoraink, a vendégeink lássák „élőben” is, hogy kikről van szó. Arra is van lehetőség, hogy adományozók vásároljanak jegyet ezeknek a gyerekeknek; így többen is eljöhetnének.

– Hol lehet megvásárolni a jegyeket?

– A helyszínen, azaz az Uránia Nemzeti Filmszínház pénztárában, valamint elővételben a www.jegymester.hu weboldalon.

A fellépők egyikét is megkérdeztük. Miután a Kaláka együttes is elvállalta a felkérést, egyik tagjával, Gryllus Dániellel először arról beszélgettünk, miként fogadta Kadlecsik Zoltán hívását:

– Nagy meglepetéssel, hiszen korábban nem is tudtam, hogy egyáltalán létezik ilyen alapítvány, ilyen kezdeményezés. De nagyon örülök neki, hogy van! Arról, hogy mi lesz a gálaest, a gyűjtés utóélete, így előre természetesen még nem tudok szólni, de ha csak egy kicsit is, ha legalább két-három téglával hozzájárulhatunk, akkor az nekünk is öröm. És talán az is fontos, azaz nem mindegy, hogy szellemiségében milyen erőfeszítés eredményét fordítjuk erre a nemes célra. A muzsikánk, a verseink, amelyeket énekelünk, remélem, legalábbis örömet szereznek a rászorulóknak – s talán ez is lendít a dolgon.

– Bizonyára nem ez az első jótékony célú fellépésük…

– Nagyon sok alapítvány keres meg bennünket, szinte naponta hívnak, kérnek jótékonyságra, adakozásra; ha tehetjük, eleget teszünk a megkereséseknek. Nyilván nem tudunk minden mögé odaállni. Sok alapítvánnyal vagyunk kapcsolatban, Zoltánékkal most először dolgozunk majd együtt, de meg kell mondanom: ritkaság, amikor ennyire komoly hátterű kezdeményezéssel találkozunk.

– Hívő, vallását gyakorló evangélikusként mit gondol ezeknek a gyerekeknek a sorsáról?

– Azt hiszem, tulajdonképpen nem különböztethető meg egy átlagos, humánus gondolkodású embernek és egy hívő embernek az e kérdésről alkotott véleménye. Itt olyan gyerekekről van szó, akiknek a jövője még egyáltalán nincsen „kinyitva”, nem tudjuk, hogy merrefelé tudnának elindulni, ha segítséget kapnak. Azt viszont tudjuk, hogyha ilyen segítség nem érkezik, akkor bizony nagyon nehéz számukra a kitörés ebből a körből. Egy életpálya induló szakaszában érkező segítség nagyon hasznos lehet.

– Milyen műsorral készülnek? S mi történik még a húsvéti, a tavaszi szezonban a Kaláka együttes háza táján?

– A húsvét általában közel esik a költészet napjához, ez idén sincs másképp. Így ez az időszak nagyon „forgalmas” számunkra. Húsvétkor mi nem nagyon szoktunk muzsikálni, az családi ünnep, a költészet napján és annak táján viszont annál többet. Idén Kányádi Sándor bácsival leszünk színpadon, fellépünk például a Bakáts téri templomban, költészet napi gyermekkoncerten a Klebelsberg Kunó Művelődési Házban és a XII. Kerületi Művelődési Házban. A gálaesten is a költészet napjához kapcsolódó kis keresztmetszetet szeretnénk adni a repertoárunkból. Biztos, hogy lesz műsoron Arany János-vers is, hiszen nemrég jelent meg az Arany János-albumunk a Hangzó Helikon sorozatban. De megszólaltatunk Kányádi Sándor- és Weöres Sándor-verset is.

– A jótékonysági est egyik védnökével, Böjte Csaba ferences szerzetessel többször találkozott már…

– Igen, volt már koncertünkön, mi pedig játszottunk Déván, az árva gyerekek menhelyén. Böjte Csaba személyisége rásugárzik erre a rendezvényre is. Tény, hogy egészen más, amikor olyan helyen lépünk fel, ahol tízezer forintért meg tudnak vásárolni egy jegyet, mint amikor Déván a művelődési házban játszottunk zsúfolt ház előtt azoknak a gyerekeknek, akiknek ez unikum volt. Mert ők nemhogy az Uránia moziig, de a városuk határán túlra sem jutnak el…

Döbbenetes volt látni azokat a lakótelepeket, ahol se ajtó, se ablak, se fűtés, se víz vagy világítás, mégis lakják őket. Az, hogy az árva gyerekek egy kis családi melegséget kaphatnak, fantasztikus. Koncert után bementünk még egy kicsit énekelgetni az otthonaikba; van, ahol nyolcan-tízen élnek nevelőszülőkkel. Nagyon megragadó és emlékezetes volt, ahogy kikísértek: nem tudtuk, ki van jobban meghatódva, ők vagy mi…

Kőháti Dóra

::Nyomtatható változat::