Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Nagykövet a zongoránál

Már egy esztendeje zajlik nagy sikerrel a Heti Válasz című hetilap kulturális rendezvénysorozata. A fővárosi Ybl Palota Kristálytermében havonta egyszer jelentkező Heti Válasz pódium házigazdája, Rockenbauer Zoltán ezeken az alkalmakon vetítéssel, zenével színesített diskurzus keretében hozza közelebb a közönséghez a meghívott vendégeket. Május 28-án Prőhle Gergellyel, egyházunk országos felügyelőjével beszélgetett.

A volt kulturális miniszter a rendezvény kezdetén elmondta, hogy sorozatában sokoldalú személyiségeket igyekszik megszólaltatni. Prőhle Gergely múltját fényképek és egyéb dokumentumok idézték fel. Láthattunk például egy nyolcesztendős fiúcskát a zongoránál, bepillanthattunk a Magyar Televízió egyik műsoráról készített videofelvételbe, amelyet a büszke szülők rögzítettek arról a zenekarról, a Stúdium Dixielandről, amelyben fiuk is játszott, és amelyről nem sokan tudják, hogy 1983-ban a maga kategóriájában megnyerte a Ki mit tud?-ot. A zenekar egyébként többségében a kelenföldi gyülekezet ifjúságából alakult, s ha minden igaz, az ősz folyamán újra fellép néhány egyházi alkalmon is…

A muzsika iránti szeretet nem véletlen, hisz Prőhle Gergely zenész famíliából származik: édesanyja csellótanár, édesapja fuvolaművész, a Zeneakadémia professzora, húga a Nemzeti Filharmonikusok első hegedűse. Az est folyamán közösen is szerepeltek a Prőhle testvérek és édesanyjuk. Haydn G-dúr trióját adták elő, az egyik unoka, Janka itt még „csak” kottát lapozott (képünkön), később azonban ő maga is játszott egy rövid zongoradarabot.

A családi indíttatás ellenére Prőhle Gergely – mint köztudott – végül nem a zenei pályát választotta. A beszélgetés során a változatos életpálya felidézésekor szó esett többek között az 1999-es Frankfurti Könyvvásár magyar kiállításának létrehozása során kialakult ellentétekről, a magyar kultúra külföldi megjelenítésének lehetőségeiről. Megtudhattuk, hogy Prőhle Gergely kulturális államtitkárként egyház és állam viszonyában az érdekközösség megtalálásának lehetőségét kereste, mely az egyházunkkal megkötött alapszerződésben is megnyilvánult. Berlini nagyköveti tevékenységéről szólva beszámolt az új nagykövetségi épület 2001. szeptember 11-i avatási ünnepségéről, mely a New York-i kereskedelmi központ elleni merénylet miatt emlékezetesen megrendítő eseménnyé vált. A berni szolgálati évek kapcsán Svájc protestáns hagyományai, az ország sokszínűsége és lenyűgöző szépsége volt a beszélgetés témája, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy a hétköznapokban mennyi mindent vehetnénk át a sokak által túl szigorúnak vélt svájci gyakorlatból.

„Világi” helyszínről lévén szó, a beszélgetés lezárásaként esett szó országos felügyelői tevékenységéről, a család evangélikus gyökereiről és arról, hogy Prőhle Gergely szerint miképpen válhat a modern világ részévé a hívő ember, lehet korszerű, az elvilágiasodott többség számára is fontos szervezet az egyház.

Mint a Heti Válasz és – tegyük hozzá – az Evangélikus Élet állandó szerzője Prőhle Gergely szólt a nyilvánosság erejéről, mely a mindennapi életben hasznos, ám olykor mulatságos helyzeteket is teremt. Amint azt a kedélyes hangulatú eszmecsere során többször is hangsúlyozta, sokrétű tevékenysége során fontos erőforrás a hit, az evangélikussághoz s ezen belül a kelenföldi gyülekezethez való tartozás is.

GaZsu

::Nyomtatható változat::