Keresztutak

BIBLIAI KONFERENCIA A DOKTOROK KOLLÉGIUMA SZERVEZÉSÉBEN

Hozzászólás a cikkhez

FOTÓ: BARCZA JÁNOS

A Magyarországi Református Egyház 1972 óta mûködõ tudományos testülete a Doktorok Kollégiuma. A teológiában és más diszciplínákban tudományos fokozatot szerzett lelkészek, teológiai tanárok és világi tudósok közössége augusztus 25. és 29. között Sárospatakon a Biblia éve jegyében tartotta ez évi ülését.

Kádár Ferenc, a sárospataki teológia rektora nyitóáhítatában Jer 45,1–5 alapján azt hangsúlyozta, hogy a mai tudósoknak legalább Jeremiás titkárának, Bárúknak a szerepét be kellene tölteniük. Szûcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és a testület elnöke megnyitóbeszédében a Szentírást az egyetlen forrásnak nevezte, melyhez szüntelenül vissza kell térni. Kádár Zsolt, a Doktorok Kollégiumának fõtitkára köszöntõjében pedig azt emelte ki, hogy a konferencián elhangzó kétszáz elõadás azt jelzi, a református egyháznak gazdag tudományos élete és a társadalom számára szóló üzenete van.

Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a Biblia évéhez kapcsolódó gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. A tiszántúli püspök számos pozitív tapasztalatot említett, de a kezdeményezés nyilvánvaló sikere ellenére – egyházon belül és kívül egyaránt – megjelenõ félreértésekre és fanyalgásokra is kitért elõadásában. Hangsúlyozta, hogy a Biblia évének az ötlete a Magyar Bibliatársulattól származik; megvalósításához nemcsak a társulat tagegyházai csatlakoztak, hanem a katolikus egyház is.

Schöner Alfréd fõrabbinak, az Országos Rabbiképzõ – Zsidó Egyetem rektorának elõadása nemcsak a Biblia világába, de a mûvészettörténetbe is elkalauzolta a hallgatóságot. Azt vizsgálta, hogy a különféle korokban miként ábrázolták Mózes személyét. A korai századok katakombamûvészete például Krisztus prefigurációját láttatta benne, míg Michelangelo Mózes-szobrában a korabeli pápára, II. Gyulára, egy 19. századi németországi zsidó mûvész ábrázolásában pedig a cionizmus egyik vezéregyéniségére, Herzl Tivadarra ismerhetünk. A új Nemzeti Színház elõtti egyik szobor pedig – Madách drámájának címszereplõjeként – a Mózest alakító Sinkovits Imrét ábrázolja.

Székely János katolikus segédpüspök egyháza bibliaértelmezésébe vezette be a jelenlévõket. Az elõadó azt hangsúlyozta, hogy az üzenet megértésének három feltétele van. Elõször is személyes kapcsolatban kell lennünk Istennel, hiszen a Biblia elsõsorban nem betû, hanem lélek és élet. Másodszor ismernünk kell azt a kort, amelyben a bibliai szerzõk megpróbálták szavakba önteni a leírhatatlant. Harmadszor jó kapcsolatban kell lennünk a Bibliát megõrzõ egyházzal, az élõ hitû emberek közösségével, ahol az üzenetet megérthetjük.

Fabiny Tamás evangélikus püspök Hirdetjük is és ragozzuk is az igét címû elõadásában mindenekelõtt megjegyezte, hogy az írásmagyarázat nem öncélú tevékenység, hanem a hit építésének és mélyítésének eszköze lehet. Elõadásában a bibliai nyelvek ismeretének fontosságát hangsúlyozta: „A figyelmes olvasás és az alapos tudományosság a bibliai szövegek soha nem látott szépségeit tárhatja fel elõttünk, ami lehetõség a hitmélyítésre is.” Majd ó- és újszövetségi példákon keresztül bemutatta, hogy az eredeti kifejezések milyen, a fordításokban már eltûnõ teológiai tartalmakat hordozhatnak. Utalt arra is, hogy a bibliai gyökerû mondások miként élnek tovább – olykor az eredeti üzenettõl idegen formában – a szépirodalomban, szállóigékben és a közbeszédben.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelentette, hogy a Doktorok Kollégiumának tevékenysége a magyar tudományosság szerves része. Az elnök a Szentírást Európa, sõt a világ kultúrája forrásának nevezte, majd hozzátette: nem pusztán egy nagy hatású könyvrõl van szó, hanem ennél sokkal többrõl, hiszen a Biblia választ ad „a lét magasabb értelmére” is. Végül reményét fejezte ki, hogy a teológia Magyarországon is elfoglalhatja méltó helyét a tudományok sorában.

A nagy látogatottságnak örvendõ tanulmányi napot Vásárhelyi Juditnak, az Országos Széchényi Könyvtár fõmunkatársának a vizsolyi Biblia indexérõl tartott, a legújabb kutatási eredményeket is bemutató elõadása zárta.

A testület további üléseinek a magyar Biblia bölcsõjének számító Gönc és Vizsoly adott otthont. Itt egyebek mellett Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke tartott elõadást: a 17. században élt Torkos András evangélikus lelkész két kiadást is megért bibliafordításáról emlékezett meg.

Forrás: http://www.reformatus.hu/

::Nyomtatható változat::