Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 12
- Jézus, boldogságom
ÉnekKincsTár
Hozzászólás a cikkhez
Jézus, boldogságom
Énekeskönyvünk Jézus-énekei között az első helyen áll Laetare vasárnap graduáléneke, Johann Franck verse, Johann Crüger dallamával: a Jézus, boldogságom (EÉ 357). A vasárnap elnevezése Ézsaiás 66,10-ből származik: „Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok!”
Nagyböjtben járunk, így az örömre való felszólítás bizony ellentmondásosnak tűnhet a hívek számára. Az ünnep igéire és mondanivalójára figyelve, azt kibontva kerülhetünk csak közel e vasárnap központi mondanivalójához: Krisztus áldozatával az élet kenyerévé lett. Így nyer jelentőséget és értelmet e napon az ünnep evangéliuma (Jn 6,1–15), Jézus kenyércsodája és az epistola (Gal 4,21–31), mely az Ótestamentumból vett példa alapján figyelmezteti Krisztus gyülekezetét: a Fiúban fiakká lettünk, Isten gyermekeiként az ő asztalánál, az ő közösségében van a helyünk.
Hogyan illeszkedik az igékhez énekünk? Olvassuk most a verssorokat figyelemmel! „Jézus, boldogságom, / Közeledbe vágyom, / Te vagy örömöm. / Lelkem üdvösségét, / Az életet, békét / Neked köszönöm. / Megváltóm, jó pásztorom, / Nálad nagyobb, drágább kincsem / Égen-földön nincsen. // Száz vihar ha támad, / Menedék vár nálad, / Biztos oltalom. / Bár megrendül minden, / Mellettem állsz híven, / Drága Jézusom. / Légy velem, s nincs félelem. / Bűn, pokol hatalma ellen / Karod megvéd engem. // Jézus, rád tekintek, / S múló földi kincset / Nem keresek én. / Hírnevet, nagyságot, / Sikert itt nem várok, / Csak te légy enyém! / Utamon ha fájdalom / És kereszt vár, hordom hittel: / Tőled nem szakít el. // Jézus, üdvösségem, / Örömöm, napfényem / Te vagy halálig. / Kik szeretik Istent, / Azoknak itt minden / Javára válik. / Borúban visz bár utam, / Te vagy fénylő napvilágom, / Jézus, boldogságom!”
Bizalom, menedék, oltalom: olyan kulcsszavak a versben, amelyeknek a jelentését csak Jézus közelségében, a belé vetett hitben, létezésének és valóságának örömében élheti át az ember. A böjti öröm nem kitörő öröm. Nem ujjongó öröm. De az egész földi élet alapját képező, nehézségek között is mindenkor megtartó, alapvető keresztény életszemlélet. Johann Franck (1618–1677) Gubenben született, s később itt is halt meg. Jogi tanulmányait Königsbergben végezte a harmincéves háború időszakában. Ezek mellett költészettel is foglalkozott. Példaképének tekintette Simon Dachot (Istenfélők, mily boldogok vagytok – EÉ 509). Visszatérve Gubenbe a városka polgármestere lett.
Összesen száztíz verséről van tudomásunk, melyek túlnyomó része vallásos tartalmú; gyülekezeti énekként bekerültek saját korának énekeskönyveibe is. A Jézus, boldogságom először 1653-ban jelent meg nyomtatásban Crüger híres énekeskönyvében, a Praxis pietatis melica című gyűjteményben. Franck másik igen jelentős verse a Készítsd magad, kedves lélek (EÉ 308) – szintén Crüger-dallammal. Költészete kapcsolatot mutat Paul Gerhardt költészetével.
Johann Crügerről (1598–1662) már sok szó esett az ÉnekKincsTár rovatban énekeskönyv-kiadásai és dallamai kapcsán. Johann Franckkal való lelki kapcsolatát mélyítette, hogy maga is Guben mellett született, és ott is járt iskolába. Berlini kántorként fordult érdeklődése régebbi korok énekei, saját dallamok komponálása és az énekeskönyv-szerkesztés felé.
Franck és Crüger énekének feldolgozásai közül most Dietrich Buxtehude Jesu, meine Freude kantátáját és Johann Sebastian Bach 1723-ban keletkezett, azonos című motettáját emelem ki elsősorban, de istentiszteleti szolgálatra készülve számos korálelőjátékot is találhatunk az orgonairodalomban.
Imádkozzuk közösen Laetare vasárnap kollekta imádságát! Istenünk, félelmeinkben te vagy életünk támasza. Kétségeink között te vagy a bizodalmunk. Szomorúságunkban közel vagy hozzánk. Tölts be minket örömöddel, amely Jézus Krisztusban, a mi testvérünkben rejlik! Övé a dicsőség most és mindörökké. Ámen.
W. Kinczler Zsuzsanna
::Nyomtatható változat::
|