Cantate

»Ki­egé­szí­tő kö­tet«

Hozzászólás a cikkhez

Evan­gé­li­kus éne­kes­köny­vünk meg­je­le­né­se­kor (1982) kor­sze­rű­ség­re és sok­ol­da­lú­ság­ra tö­re­ke­dett. Azon túl, hogy meg­újí­tot­ta a gyü­le­ke­ze­ti ének­kin­cset, több te­rü­le­ten is új le­he­tő­sé­gek fe­lé in­dí­tot­ta el egy­há­zunk is­ten­tisz­te­le­ti éle­tét. Ne­gyed szá­zad el­múl­tá­val, a li­tur­gi­kus meg­úju­lás kap­csán vál­lal­koz­hat­tunk ar­ra, hogy az éne­kes­könyv kí­nál­ta le­he­tő­sé­gek kö­zül né­há­nyat gaz­da­gab­ban is ki­bont­sunk. Így állt össze az Evan­gé­li­kus is­ten­tisz­te­let – Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus könyv (GyLK) anya­ga: épít­ve az éne­kes­könyv alap­ja­i­ra és ki­egé­szít­ve azt bi­zo­nyos te­rü­le­tek gaz­da­gí­tá­sá­val.

Ta­lán nem szo­rul ma­gya­rá­zat­ra az a tény, hogy egy-egy éne­kes­könyv nem csu­pán ver­ses éne­kek tá­ra. A gyü­le­ke­ze­ti éne­ke­ken kí­vül tar­tal­maz is­ten­tisz­te­le­ti ren­de­ket, imád­sá­go­kat és olyan éne­ke­ket is, ame­lyek nem ver­ses szö­ve­gű­ek, ha­nem pon­to­san hor­doz­zák a Bib­lia és a li­tur­gia szö­ve­gét: eze­ket hív­juk li­tur­gi­kus éne­kek­nek. Te­kint­sük vé­gig, hogy a két kö­tet mennyi­re töl­ti be ezt a négy funk­ci­ót.

Is­ten­tisz­te­le­ti ren­dek. Az 1982-es éne­kes­könyv ele­jén is meg­ta­lál­juk az ak­ko­ri is­ten­tisz­te­le­ti for­mák váz­la­tos le­írá­sát, és a Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus könyv el­ső har­ma­da is is­ten­tisz­te­le­ti ren­de­ket tar­tal­maz. Új­don­ság az, hogy az ed­di­gi­nél jó­val bő­veb­ben, ma­gya­rá­za­tok­kal ki­egé­szít­ve ol­vas­hat­juk itt az is­ten­tisz­te­le­ti ren­de­ket, így min­den­ki pon­to­san kö­vet­he­ti a meg­vál­to­zott vagy tel­je­sen új is­ten­tisz­te­le­tek me­ne­tét. A rész­le­tes le­írás se­gít ab­ban is, hogy tu­da­to­sít­suk ma­gunk­ban a li­tur­gia egyes ele­me­i­nek je­len­té­sét, ér­tel­mét.

Li­tur­gi­kus éne­kek. Nagy újí­tás volt 1982-ben, hogy az éne­kes­könyv­be be­ke­rül­he­tett né­hány gre­go­ri­án té­tel és re­ci­tált zsol­tár is. Meg­is­mer­het­tük így a li­tur­gi­kus ének­lés ele­mi for­má­it. E rész­ben a szer­kesz­tők ak­kor el­ső­sor­ban né­met min­ták nyom­do­ka­in ha­lad­tak. Az­óta az egy­ház­ze­ne ku­ta­tói nagy­mér­ték­ben fel­dol­goz­ták és ki­ad­ták a ma­gyar evan­gé­li­kus­ság sa­ját li­tur­gi­kus ének­kin­csét.

Ter­mé­sze­tes, hogy a Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus könyv a ma­gyar anyag­ból vá­lo­gat­va gya­ra­pít­ja je­len­tő­sen a li­tur­gi­kus éne­kek szá­mát. A ki­vá­lasz­tás szem­pont­jai kö­zé tar­to­zott, hogy a dal­la­mok könnyen meg­ta­nul­ha­tó­ak le­gye­nek. Né­hány té­tel ugyan ze­ne­i­leg össze­tet­tebb, meg­szó­lal­ta­tá­sá­hoz kis ének­kar­ra van szük­ség, de a gyü­le­ke­zet­nek ilyen­kor is van mód­ja a be­kap­cso­ló­dás­ra: egy-egy vissza­té­rő rész­let­tel vagy is­mert ko­rál­lal fe­lel a kar éne­ké­re. A bő­sé­ges zsol­tár­vá­lo­ga­tás meg­ele­ve­nít­he­ti imád­sá­gos éle­tün­ket. Kö­zös­ség­ben éne­kel­het­jük vagy fenn­han­gon mond­hat­juk e zsol­tá­ro­kat, de al­kal­ma­sak ar­ra is, hogy egyé­ni el­csen­de­se­dés­kor, csen­des imád­ság­ként ol­vas­sunk be­lő­lük.

Ver­ses éne­kek. A kö­zel öt­száz ver­ses ének és még hat­van­négy bib­lia­órai ének ké­pe­zi az éne­kes­könyv leg­ter­je­del­me­sebb ré­szét. Bő­sé­ges anyag ez, mely­ben bi­zonnyal ta­lá­lunk éne­kel­ni­va­lót a leg­kü­lön­bö­zőbb té­má­jú is­ten­tisz­te­le­tek­re. Ép­pen ezért a GyLK csak jel­zés­sze­rű­en (har­minc­öt ko­rál­lal és har­minc ver­ses zsol­tár­ral) gya­ra­pít­ja a gyü­le­ke­ze­ti éne­kek szá­mát. Itt is el­sőd­le­ges szem­pont volt a ré­gi ma­gyar éne­kek új­ra­fel­fe­de­zé­se. Ezen­túl csak egy-egy ér­de­kes­ség, ed­dig kény­sze­rű­en mel­lő­zött ének és né­hány, a ma­gyar pro­tes­táns gon­dol­ko­dást (va­la­mint a ma­gyar nyel­vet) alap­ve­tő­en be­fo­lyá­so­ló gen­fi zsol­tár ke­rült a ki­egé­szí­tő kö­tet­be.

Ta­ní­tás és imád­sá­gok. Az éne­kes­köny­vet gaz­dag imád­sá­gos rész zár­ja. Lé­nyeg­re tö­rő rö­vid ta­ní­tá­sok ta­gol­ják az imád­sá­gos fe­je­ze­te­ket. A GyLK az Ágos­tai hit­val­lás ki­vo­na­tos köz­lé­sé­vel és a kö­zös­ség­ben mond­ha­tó sek­res­tye­imád­sá­gok­kal egé­szí­ti ki ezt a részt.

A Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus köny­vet ki­egé­szí­tő kö­tet­nek hív­juk, hi­szen nem vált­ja fel ed­di­gi éne­kes­köny­vün­ket, ha­nem az­zal együtt, a mel­lett hasz­nál­ha­tó. Ami­ben az éne­kes­könyv kel­lő­en bő­sé­ges anya­got kí­nál, az csak jel­zés­sze­rű­en je­le­nik meg a Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus könyv­ben, s ami­ben az éne­kes­könyv sze­gé­nye­sebb, ab­ból a ki­egé­szí­tő kö­tet tar­tal­maz töb­bet.

Ben­ce Gá­bor

::Nyomtatható változat::