Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 18
- Az énekeskönyv alapjaira építve
Cantate
»Kiegészítő kötet«
Hozzászólás a cikkhez
Az énekeskönyv alapjaira építve
Evangélikus énekeskönyvünk megjelenésekor (1982) korszerűségre és sokoldalúságra törekedett. Azon túl, hogy megújította a gyülekezeti énekkincset, több területen is új lehetőségek felé indította el egyházunk istentiszteleti életét. Negyed század elmúltával, a liturgikus megújulás kapcsán vállalkozhattunk arra, hogy az énekeskönyv kínálta lehetőségek közül néhányat gazdagabban is kibontsunk. Így állt össze az Evangélikus istentisztelet – Gyülekezeti liturgikus könyv (GyLK) anyaga: építve az énekeskönyv alapjaira és kiegészítve azt bizonyos területek gazdagításával.
Talán nem szorul magyarázatra az a tény, hogy egy-egy énekeskönyv nem csupán verses énekek tára. A gyülekezeti énekeken kívül tartalmaz istentiszteleti rendeket, imádságokat és olyan énekeket is, amelyek nem verses szövegűek, hanem pontosan hordozzák a Biblia és a liturgia szövegét: ezeket hívjuk liturgikus énekeknek. Tekintsük végig, hogy a két kötet mennyire tölti be ezt a négy funkciót.
Istentiszteleti rendek. Az 1982-es énekeskönyv elején is megtaláljuk az akkori istentiszteleti formák vázlatos leírását, és a Gyülekezeti liturgikus könyv első harmada is istentiszteleti rendeket tartalmaz. Újdonság az, hogy az eddiginél jóval bővebben, magyarázatokkal kiegészítve olvashatjuk itt az istentiszteleti rendeket, így mindenki pontosan követheti a megváltozott vagy teljesen új istentiszteletek menetét. A részletes leírás segít abban is, hogy tudatosítsuk magunkban a liturgia egyes elemeinek jelentését, értelmét.
Liturgikus énekek. Nagy újítás volt 1982-ben, hogy az énekeskönyvbe bekerülhetett néhány gregorián tétel és recitált zsoltár is. Megismerhettük így a liturgikus éneklés elemi formáit. E részben a szerkesztők akkor elsősorban német minták nyomdokain haladtak. Azóta az egyházzene kutatói nagymértékben feldolgozták és kiadták a magyar evangélikusság saját liturgikus énekkincsét.
Természetes, hogy a Gyülekezeti liturgikus könyv a magyar anyagból válogatva gyarapítja jelentősen a liturgikus énekek számát. A kiválasztás szempontjai közé tartozott, hogy a dallamok könnyen megtanulhatóak legyenek. Néhány tétel ugyan zeneileg összetettebb, megszólaltatásához kis énekkarra van szükség, de a gyülekezetnek ilyenkor is van módja a bekapcsolódásra: egy-egy visszatérő részlettel vagy ismert korállal felel a kar énekére. A bőséges zsoltárválogatás megelevenítheti imádságos életünket. Közösségben énekelhetjük vagy fennhangon mondhatjuk e zsoltárokat, de alkalmasak arra is, hogy egyéni elcsendesedéskor, csendes imádságként olvassunk belőlük.
Verses énekek. A közel ötszáz verses ének és még hatvannégy bibliaórai ének képezi az énekeskönyv legterjedelmesebb részét. Bőséges anyag ez, melyben bizonnyal találunk énekelnivalót a legkülönbözőbb témájú istentiszteletekre. Éppen ezért a GyLK csak jelzésszerűen (harmincöt korállal és harminc verses zsoltárral) gyarapítja a gyülekezeti énekek számát. Itt is elsődleges szempont volt a régi magyar énekek újrafelfedezése. Ezentúl csak egy-egy érdekesség, eddig kényszerűen mellőzött ének és néhány, a magyar protestáns gondolkodást (valamint a magyar nyelvet) alapvetően befolyásoló genfi zsoltár került a kiegészítő kötetbe.
Tanítás és imádságok. Az énekeskönyvet gazdag imádságos rész zárja. Lényegre törő rövid tanítások tagolják az imádságos fejezeteket. A GyLK az Ágostai hitvallás kivonatos közlésével és a közösségben mondható sekrestyeimádságokkal egészíti ki ezt a részt.
A Gyülekezeti liturgikus könyvet kiegészítő kötetnek hívjuk, hiszen nem váltja fel eddigi énekeskönyvünket, hanem azzal együtt, a mellett használható. Amiben az énekeskönyv kellően bőséges anyagot kínál, az csak jelzésszerűen jelenik meg a Gyülekezeti liturgikus könyvben, s amiben az énekeskönyv szegényesebb, abból a kiegészítő kötet tartalmaz többet.
Bence Gábor
::Nyomtatható változat::
|