Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A Ma­gyar Ka­to­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia Fe­le­lős­sé­günk a te­rem­tett vi­lá­gért cí­mű kör­le­ve­lé­nek be­mu­ta­tá­sa és ér­té­ke­lé­se cél­já­ból ren­de­zett nyil­vá­nos ülést már­ci­us 30-án a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia (MTA) szék­há­zá­ban a Kör­nye­zet­tu­do­má­nyi El­nö­ki Bi­zott­ság. A kon­fe­ren­cia ki­fe­je­zet­ten a kör­nye­zet­vé­de­lem­mel, va­la­mint az ég­haj­lat­vál­to­zás­sal fog­lal­ko­zó ré­szek­re és az eh­hez kap­cso­ló­dó er­köl­csi, eti­kai vo­nat­ko­zá­sok­ra össz­pon­to­sí­tott.

Pá­lin­kás Jó­zsef, az Aka­dé­mia el­nö­ke meg­nyi­tó­be­szé­dé­ben hang­sú­lyoz­ta, hogy ugyan­az a tu­dás szük­sé­ges a kör­nye­ző vi­lág egyen­sú­lyá­nak hely­re­ál­lí­tá­sá­hoz, amely egy­ben hoz­zá­já­rult a fel­bom­lá­sá­hoz is. A tu­dás azon­ban ön­ma­gá­ban nem elég, mert hit és er­köl­csi vi­szo­nyu­lás is szük­sé­ges ah­hoz, hogy a kör­nye­zet­vé­de­lem min­den­na­pi éle­tünk ré­szé­vé vál­jon, és eb­ben az egy­ház­nak is fon­tos sze­re­pe van.

A kör­le­ve­let ket­ten mu­tat­ták be. Har­sá­nyi Pál Ot­tó OFM er­kölcs­teo­ló­gus, egye­te­mi ad­junk­tus a kör­nye­ze­ti krí­zis oka­it, fo­lya­ma­tát tár­ta fel, to­váb­bá rész­le­tes fi­lo­zó­fi­ai ref­le­xi­ót ad­va a ke­resz­tény kör­nye­zet­eti­ka alap­pil­lé­re­it, va­la­mint az egy­ház sze­rep­vál­la­lá­sá­nak le­he­tő­sé­ge­it vá­zol­ta. Ba­ritz Sa­rol­ta La­u­ra OP teo­ló­gus, köz­gaz­dász a gaz­da­ság fe­lől kö­ze­lí­tet­te meg a té­mát. A két­di­men­zi­ós, szol­gá­ló gaz­da­ság mo­dell­jé­nek be­mu­ta­tá­sá­val hang­sú­lyoz­ta, hogy gon­dol­ko­dás­be­li és eti­kai pa­ra­dig­ma­vál­tás szük­sé­ges a jó vi­lág­rend ki­tel­je­se­dé­sé­hez.

A kör­le­vél egyes ré­sze­i­nek is­mer­te­té­se után el­ső­ként Er­dő Pé­ter bí­bo­ros – aki egy­ben az MTA le­ve­le­ző tag­ja is – szólt hoz­zá az el­hang­zot­tak­hoz. Mint a hely­szín is mu­tat­ja, va­ló­ban szé­les össze­fo­gás­ra van szük­ség – hív­ta fel a fi­gyel­met. El­mond­ta, hogy bár le­het­nek, akik­ben ma­gá­nak a té­má­nak a fel­ve­té­se is bi­zal­mat­lan­sá­got éb­reszt, összes­sé­gé­ben még­is van rá igény, hogy er­ről be­szél­je­nek az egy­há­zon be­lül is. A kör­le­vél nem „meg­ren­de­lés­re” szü­le­tett, ha­nem va­ló­di mon­da­ni­va­lót köz­ve­tít a hí­vek fe­lé.

A Nem­ze­ti Fenn­tart­ha­tó Fej­lő­dé­si Ta­nács (NFFT) ne­vé­ben – mely­nek két egy­há­zi sze­mély is tag­ja – Schmuck Er­zsé­bet, a ta­nács tit­ká­ra mu­tat­ta be rö­vi­den a szer­ve­zet mű­kö­dé­sét, és ke­res­te meg a kö­zös pon­to­kat a ta­nács ál­lás­fog­la­lá­sa, va­la­mint a kör­le­vél kö­zött. Ilye­nek pél­dá­ul a szem­lé­let­vál­tás, az ér­ték­rend vagy az er­köl­csi rom­lás.

Ha­bár na­gyon sok is­me­re­tünk van már, még sincs he­lyén min­den­na­pi éle­tünk­ben a kör­nye­zet­tu­da­tos gon­dol­ko­dás – ál­la­pí­tot­ta meg Csé­pe Va­lé­ria agy­ku­ta­tó, pszi­cho­ló­gus, az MTA fő­tit­kár­he­lyet­te­se, a Köz­ok­ta­tá­si El­nö­ki Bi­zott­ság ve­ze­tő­je. A gyer­me­kek szá­má­ra fon­tos a mo­dell­kö­ve­tés. Eb­ben el­ső­sor­ban a csa­lád­nak, a szü­lők­nek, ezen kí­vül az is­ko­lá­nak, a ta­ní­tók­nak és a tá­gabb fel­nőtt kör­nye­zet­nek jut meg­ha­tá­ro­zó sze­rep. Az at­ti­tűd­vál­tás­hoz ál­ta­lá­ban egy ge­ne­rá­ció szük­sé­ges. De je­len hely­zet­ben va­jon van-e er­re ennyi idő? Eb­ben a kér­dés­ben nem hagy­hat­juk fi­gyel­men kí­vül a tu­do­mány fe­le­lős­ség­égét sem – fej­tet­te ki.

Ke­re­kes Sán­dor köz­gaz­dász, az Or­szá­gos Kör­nye­zet­vé­del­mi Ta­nács el­nö­ke rész­le­te­sen fel­vá­zol­ta a fenn­tart­ha­tó tár­sa­dal­mi-öko­ló­gi­ai rend­szer jel­lem­ző­it. Hang­sú­lyoz­ta, hogy a ver­seny he­lyett vég­re az együtt­mű­kö­dést kel­le­ne elő­tér­be he­lyez­nünk, mely­hez el­en­ged­he­tet­len a re­gi­o­na­liz­mus szem­lé­le­te. Oly­kor ci­ni­kus, ám op­ti­mis­ta hang­vé­te­lű hoz­zá­szó­lá­sa vé­gül azt su­gall­ta: van re­mény! Hi­szen egy bol­ti vá­sár­lás is le­het vá­lasz­tás, el­kö­te­le­ző­dés a fenn­tart­ha­tó élet fe­lé…

Szin­tén köz­gaz­dász­ként szólt a té­má­hoz Halm Ta­más, a Gaz­da­sá­gi és Szo­ci­á­lis Ta­nács fő­tit­ká­ra. A tes­tü­let el­ké­szí­tet­te Vál­ság és ha­za­sze­re­tet cí­mű ta­nul­má­nyát, mely­ben olyan dol­gok­ra hív­ják fel a fi­gyel­met, mint a tu­da­tos fo­gyasz­tás, il­let­ve a fo­gyasz­tás vissza­fo­gá­sa, a bel­föl­di tu­riz­mus elő­tér­be he­lye­zé­se vagy a ma­gyar ter­mék vá­sár­lá­sa. Hoz­zá­szó­lá­sát Pál apos­tol sza­va­i­ra hi­vat­koz­va kezd­te, és Szé­che­nyi Hi­tel cí­mű mű­vé­nek rész­le­té­vel zár­ta.

Vé­ge­ze­tül Szar­ka Lász­ló, a Föld-év Magyar Nem­zet Bi­zott­sá­gá­nak tit­ká­ra ér­de­kes össze­ha­son­lí­tást tett a ka­to­li­kus kör­le­vél, a Föld-év do­ku­men­tu­ma és az EU fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés stra­té­gi­á­ja kö­zött. (A 2007–2009 kö­zöt­ti idő­szak vi­lág­szer­te a Föld éve. Ha­zánk­ban ti­zen­két fon­tos té­ma­kör­ben ké­szült rész­le­tes ta­nul­mány a Föld ál­la­po­tát il­le­tő­en, ta­valy pe­dig – mint az Evan­gé­li­kus Élet is tu­dó­sí­tott ró­la – Sop­ron­ban ren­dez­tek kon­fe­ren­ci­át Föld és Ég cím­mel. – A szerk.) Szar­ka Lász­ló föl­ve­tet­te, hogy eset­leg sort kel­le­ne ke­rí­te­ni a kör­le­vél je­len vál­ság­hely­zet­ben tör­té­nő ak­tu­a­li­zá­lá­sá­ra, akár öku­me­ni­kus szin­ten is.

Az ülést Né­meth Ta­más le­ve­ze­tő el­nök­nek, az MTA fő­tit­ká­rá­nak sza­vai zár­ták, aki vissza­utal­va egy ko­ráb­bi fel­szó­la­lás­ra út­ra­va­ló­ul olyan sza­va­kat he­lye­zett a je­len­le­vők szí­vé­re, mint ér­ték, ér­te­lem, ér­ze­lem.

Je­ra­bek-Cse­re­pes Csil­la

::Nyomtatható változat::