A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Má­jus 15–17. – Al­só­sá­gi ta­va­szi na­pok A ha­gyo­má­nyos ta­va­szi ren­dez­vé­nyen ki­ál­lí­tás mu­tat­ta be az Al­só­sá­gi Evan­gé­li­kus Nő­egy­let ké­zi­mun­ká­it is. Va­sár­nap es­te a volt pan­non­hal­mi ben­cés di­á­kok­ból ala­kult bu­da­pes­ti Szent Már­ton ka­ma­ra­kó­rus hang­ver­se­nye zár­ta a prog­ram­so­ro­za­tot.

Má­jus 17. –

Va­si há­la­adó nap

Idén má­sod­szor ren­dez­te meg a Va­si Evan­gé­li­kus Egy­ház­me­gye ezt az egész na­pos, me­gyei szin­tű evan­gé­li­kus ta­lál­ko­zót. Két év­vel ez­előtt Kő­szeg volt a ven­dég­lá­tó, idén Cell­dö­mölk. A kö­zös is­ten­tisz­te­le­ten több mint nyolc­száz hí­vő vett részt. A per­sely­pénzt, amely meg­kö­ze­lí­tet­te a há­rom­száz­ezer fo­rin­tot (!), a Gusz­táv Adolf Se­gély­szol­gá­lat cél­ja­i­ra gyűj­töt­ték.

Az is­ten­tisz­te­let után sát­rak­ban mu­tat­koz­tak be a gyü­le­ke­ze­tek. Sü­töt­tek, főz­tek, in­ni­va­ló­val kí­nál­ták a lá­to­ga­tó­kat, il­let­ve be­mu­tat­ták jel­leg­ze­tes tár­gya­i­kat, az ál­ta­luk ké­szí­tett ké­zi­mun­ká­kat. Dél­után a ke­me­nes­al­jai ci­te­ra­ze­ne­kar, majd a rép­ce­la­ki Üm­mö­gő együt­tes szó­ra­koz­tat­ta a kö­zön­sé­get. A nap mél­tó be­fe­je­zé­se volt Ban­ka Nagy Gab­ri­el­la Vaj­da­ság­ból szár­ma­zó szín­mű­vész elő­adá­sa, aki – töb­bek kö­zött – Ba­bits Jó­nás köny­ve és Jó­nás imá­ja cí­mű köl­te­mé­nyét tol­má­csol­ta.

Má­jus 23. –

Ezer­éves me­gyék ün­ne­pe

1009-ben ké­szült az a do­ku­men­tum, amely sze­rint Szent Ist­ván ki­rály meg­ala­pí­tot­ta Za­la, Veszp­rém, Fej­ér és Pest me­gyét. En­nek mil­len­ni­u­má­ra gyűlt össze a négy me­gye né­pe. A nap prog­ram­ja öku­me­ni­kus is­ten­tisz­te­let­tel kez­dő­dött. A kez­dő li­tur­gi­át Ste­in­bach Jó­zsef du­nán­tú­li re­for­má­tus püs­pök vé­gez­te, igét hir­de­tett Bi­ká­di Lász­ló, Haj­más­kér és Sóly re­for­má­tus lel­ké­sze. A Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház kép­vi­se­le­té­ben Ve­tő Ist­ván püs­pök­he­lyet­tes mon­dott imád­sá­got. Az Apos­to­li hit­val­lást Kor­zensz­ky Ri­chárd ti­ha­nyi per­jel ve­zet­te, majd dr. Már­fi Gyu­la veszp­ré­mi ér­sek zár­ta az is­ten­tisz­te­le­tet.

Az ün­ne­pi köz­gyű­lé­sen dr. Mádl Fe­renc volt köz­tár­sa­sá­gi el­nök mon­dott be­szé­det. Az 1009-ben kelt só­lyi ok­le­ve­let Her­mann Ist­ván, a Veszp­rém Me­gyei Le­vél­tár igaz­ga­tó­ja mu­tat­ta be. Ez­után a négy me­gyei köz­gyű­lé­si el­nök – dr. Ba­logh Ibo­lya (Fej­ér), dr. Szűcs La­jos (Pest), Man­nin­ger Je­nő (Za­la) és Laszt­ovi­cza Je­nő (Veszp­rém) – mon­dott kö­szön­tőt. A köz­gyű­lés után a temp­lom­ban em­lék­do­bozt he­lyez­tek el, a li­get­ben pe­dig em­lék­fát ül­tet­tek.

Május 24. – Al­só­sá­gi fórum a li­tur­gi­á­ról

A meg­úju­ló li­tur­gia le­he­tő­sé­ge­i­ről tar­tott gyü­le­ke­ze­ti fó­ru­mot má­jus 24-én, va­sár­nap az Al­só­sá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség.

A több­nyi­re pres­bi­te­rek­ből ál­ló hall­ga­tó­ság előtt Vég­he­lyi An­tal lel­kész, teo­ló­gi­ai re­fe­rens, a Li­tur­gi­ai Bi­zott­ság tag­ja is­mer­tet­te az új Li­tur­gi­kus könyv el­ké­szí­té­sé­nek oka­it, előz­mé­nye­it és fo­lya­ma­tát. Az Evan­gé­likus Élet ro­vat­ve­ze­tője tör­té­nel­mi át­te­kin­tést adott a Raf­fay–Prőh­le-agen­da ki­ala­ku­lá­sá­nak egyes fá­zi­sa­i­ról, és rá­mu­ta­tott azok­ra az okok­ra, ame­lyek evan­gé­li­kus li­tur­gi­ánk el­szín­te­le­ne­dé­sé­hez ve­zet­tek.

Ki­emel­te az úr­va­cso­ra pe­ri­fé­ri­á­ra szo­ru­lá­sá­nak ve­szé­lye­it, és hang­sú­lyoz­ta: a Li­tur­gi­ai Bi­zott­ság el­ső­sor­ban ar­ra tö­re­ke­dett, hogy az úr­va­cso­ra új­ra szer­ves ré­sze le­gyen az ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let­nek. Fel­hív­ta a fi­gyel­met ar­ra, hogy az ősi li­tur­gi­kus ele­mek az el­len­re­for­má­ció ha­tá­sa­ként tűn­tek el is­ten­tisz­te­le­ti ren­dünk­ből, pe­dig Lu­ther el­ve az volt, hogy mind­azt meg kell tar­ta­ni az idők fo­lya­mán ki­ala­kult li­tur­gi­á­ból, ami nem el­len­ke­zik a Szent­írás­sal. Időközben azon­ban a pu­ri­tán ha­tás is je­len­tő­sen meg­nyir­bál­ta az egyéb­ként is na­gyon le­egy­sze­rű­sö­dött ren­det.

Az elő­adást kö­ve­tő be­szél­ge­tés so­rán a pres­bi­te­rek ar­ról szól­tak, hogy Ke­me­nes­al­ja tör­té­nel­mi hát­te­ré­vel ne­héz meg­sza­ba­dul­ni a „ka­to­li­kus” szó ki­re­kesz­tő ér­tel­mé­től, ezért okoz ne­héz­sé­get azok­nak az ele­mek­nek az el­fo­ga­dá­sa, ame­lyek a ró­mai ka­to­li­ku­sok­kal va­ló kö­zös örök­ség­ből ke­rül­tek vissza a meg­újí­tott li­tur­gi­kus rend­be.

A fe­hér asz­tal mel­lett kö­tet­le­nül foly­ta­tott be­szél­ge­tés al­kal­mat adott a sze­mé­lyes kér­dé­sek, vé­le­mé­nyek, ész­re­vé­te­lek meg­tár­gya­lá­sá­ra. A fó­rum cél­ja nem az volt, hogy a pres­bi­te­rek dön­tés­re jus­sa­nak a meg­újult li­tur­gi­kus rend hasz­ná­la­tá­ról, de min­den­kép­pen se­gí­tett ab­ban, hogy el­gon­dol­kod­junk je­len­le­gi is­ten­tisz­te­le­ti éle­tünk­ről, va­la­mint a fel­kí­nált le­he­tő­sé­gek­ről.

Össze­ál­lí­tot­ta: Ve­tő Ist­ván

::Nyomtatható változat::