Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Az élet egy­re na­gyobb és na­gyobb tem­pót dik­tál. Van olyan gyors­ét­te­rem, ahol már hi­tel­kár­tyá­val is fi­zet­hetsz, így tíz má­sod­perc­cel ko­ráb­ban jut­hatsz a ren­de­lé­sed­hez. Az au­tó­pá­lyá­kon lát­hatsz olyan em­be­re­ket, akik ké­pe­sek koc­ká­ra ten­ni az éle­tü­ket, csak azért, hogy né­hány per­ces előny­höz jus­sa­nak. Min­den­ki ro­han.

Ol­vas­tam egy új­ság­cik­ket ar­ról, hogy a mély­hű­tött na­rancs­lé el­ad­ha­tó­sá­ga csök­ken, mi­vel az em­be­rek nem akar­ják a fel­ol­vasz­tás­sal töl­te­ni az ide­jü­ket. Egy má­sik cikk­ben ez állt: „Az em­be­rek ma­nap­ság túl­pör­ge­tet­tek, túl­fe­szí­tet­tek és túl­zsú­fol­tak. Eb­ben a vi­lág­ban a csa­lád és a mun­ka kö­zöt­ti ha­tár­vo­nal meg­szű­nő­ben van. Min­den­ki mo­bil, és a nap min­den per­cét be­oszt­ják, óvo­dai, is­ko­lai vagy is­ko­la utá­ni prog­ra­mok­ra és tíz-ti­zen­két órás mun­ka­idő­re. Ez az élet­mód annyi­ra új, hogy az ant­ro­po­ló­gu­sok még csak most ta­nul­má­nyoz­zák, hogy mi­lyen ha­tást fog ránk gya­ko­rol­ni.”

De en­nek az ered­mé­nyét én elő­re meg tu­dom mon­da­ni. A Bib­lia na­gyon tisz­tán fo­gal­maz ar­ról, hogy az őrült tem­pó­nak mi­lyen ha­tá­sa lesz az éle­tünk­re. A túl­haj­szolt élet­stí­lus kö­vet­kez­mé­nyei: sok­kal fe­szül­tebb­nek ér­zem ma­gam; el­ve­szí­tem az örö­möt; rom­lik a tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gem; nem hal­lom Is­tent.

Ho­gyan fog­hatsz hoz­zá a las­sí­táshoz?

Hagyd ab­ba a min­dig töb­bet aka­rást. Légy őszin­te! Mi hajt vagy mo­ti­vál? Mi­ért kell, hogy min­dig több és több do­log legyen a tiéd? „Jobb egy ma­rok­ra va­lót sze­rez­ni nyu­god­tan, mint két ma­rok­ra va­lót haj­szol­tan és hasz­ta­lan eről­kö­dés­sel.” (Préd 4,6)

Az am­bí­ció hasz­nos, de kont­roll nél­kül vagy ha nin­csen össz­hang­ban az ér­ték­ren­ded­del, az egyik leg­pusz­tí­tóbb do­log. Sok ki­ma­gas­ló ered­ményt el­érő em­ber mo­ti­vá­ci­ó­ja a bi­zony­ta­lan­ság­ból fa­kad. Ered­mé­nye­ink­kel akar­juk iga­zol­ni ér­té­kün­ket. Mind­ad­dig, amíg így gon­dol­ko­zol, túl­haj­szolt le­szel, és nem ta­lálsz meg­elé­ge­dést. Légy elé­ge­dett az­zal, ami vagy, és akié vagy. Fe­jezd be a ha­son­lít­ga­tást.

Ta­nulj meg ne­met mon­da­ni. Ez egy tíz­ezer dol­lár ér­té­kű idő­me­nedzs­ment-sze­mi­ná­ri­um egy szó­ban: nem. So­kunk már tel­je­sen „se­bes­ség­füg­gő”. Egy­sze­rű­en csak mondj ne­met. „Csap­dá­ba esik, aki meg­gon­do­lat­la­nul oda­szen­tel, mert a fo­ga­da­lom­té­tel után hi­á­ba bán­kó­dik.” (Péld 20,25)

Van „el­vég­zen­dő dol­gok lis­tá­ja”. Azt hi­szem, nagy hasz­nunk­ra len­ne az „el nem vég­zen­dő dol­gok lis­tá­ja” is! A ket­tő ered­mé­nye „a leg­fon­to­sabb dol­gok lis­tá­ja”. Gya­ko­rold a las­sí­tást. Vedd le hu­szon­négy órá­ra a kar­órá­dat; hagyd az au­tót a leg­tá­vo­lab­bi par­ko­ló­ban, mi­kor vá­sá­rol­ni mégy; vagy állj be a leg­hosszabb sor­ba, mi­kor a szál­lo­dá­ból ki­je­lent­ke­zel! Las­síts le!

En­ge­del­mes­kedj a ne­gye­dik pa­ran­cso­lat­nak. A Bib­lia Al­ko­tónk hasz­ná­la­ti uta­sí­tá­sa az élet­hez. Te­le van nél­kü­löz­he­tet­len alap­el­vek­kel. Ezek azért van­nak, hogy véd­je­nek ben­nün­ket, hogy sok­kal könnyebb és ke­vés­bé fe­szült le­gyen az éle­tünk. „Hat na­pon át dol­gozz, és vé­gezd min­den­fé­le mun­ká­dat! De a he­te­dik nap a te Is­te­ned­nek, az Úr­nak nyu­ga­lom­nap­ja.” (2Móz 20,9–10)

A nyu­ga­lom és a pi­he­nés pa­ran­cso­la­ta ugyan­olyan alap­elv, mint a „ne ölj” vagy „ne lopj”. Végy ki egy na­pot min­den hé­ten ar­ra, hogy fel­töl­tődj. Hasz­náld ezt a na­pot pi­he­nés­re, ér­zel­mi re­ge­ne­rá­ló­dás­ra és ar­ra, hogy új­ra meg­ta­láld a lel­ki éle­ted kö­zép­pont­ját – vagy­is is­ten­tisz­te­let­re. Mi­nél több időt töl­tesz Is­ten­nel, an­nál nyu­god­tabb le­szel.

Várj Is­ten idő­zí­té­sé­re! Va­jon jobb-e min­dig a gyor­sabb? A tü­rel­met­len­ség egyen­lő az Is­ten irán­ti bi­zal­mat­lan­ság­gal. Is­ten tud­ja a leg­job­ban – vagy mi? Az er­re a kér­dés­re adott vá­lasz drá­mai ha­tás­sal van a fe­szült­ség­szint­re. Is­ten­nek van ter­ve és idő­be­osz­tá­sa a szá­mod­ra. „Szé­pen meg­al­ko­tott min­dent a ma­ga ide­jé­ben, az örök­ké­va­ló­sá­got is az em­be­ri ér­te­lem elé tár­ta, de az em­ber még­sem tud­ja fel­fog­ni Is­ten al­ko­tá­sa­it ele­jé­től vé­gig, ame­lye­ket meg­al­ko­tott.” (Préd 3,11)

Az élet több, mint a min­dig töb­bet aka­rás. Las­síts le!

Whit Cris­well (For­rás: Mon­day Man­na)

::Nyomtatható változat::