Oratio oecumenica

Hozzászólás a cikkhez

Sze­re­tett Urunk, Atya, Fiú, Szent­lé­lek Is­ten!

Há­lá­sak va­gyunk a vá­ra­ko­zás örö­mé­ért – kö­szön­jük ne­ked, hogy nap­ja­ink nem a sem­mi­be hull­nak, ha­nem cél­juk van, hoz­zád ve­zet­nek. Kö­szön­jük, hogy a szür­ke, be­te­ges idők­ben is kö­zel lépsz hoz­zánk, nem hagysz ben­nün­ket ma­gunk­ra a két­sé­gek­kel, hű­ség­re és ki­tar­tás­ra erő­sí­tesz ben­nün­ket az ad­ven­ti vá­ra­ko­zás­ban.

Áldd meg köz­vet­len sze­ret­te­in­ket, azo­kat, aki­ket sze­re­tünk, és aki­ket olyan ne­héz sze­ret­ni. Adj de­rűt gyer­me­ke­ink­nek, hogy ne fél­je­nek az előt­tük ál­ló élet­től. Erő­sítsd a di­á­ko­kat, hogy rá­érez­ze­nek a tu­dás, a szel­le­mi és lel­ki nö­ve­ke­dés jó ízé­re. Adj erőt a mun­ká­ban ál­lók­nak, akik né­ha úgy ér­zik, túl sok az el­vá­rás, és túl ke­vés a biz­ta­tás. Állj azok mel­lé, akik em­be­ri­leg, anya­gi­lag rossz hely­zet­ben van­nak, akik úgy ér­zik, ki­csú­szik lá­buk alól a ta­laj – ne en­gedd, hogy az anya­gi ne­héz­sé­gek a lel­kün­ket öl­jék meg! Légy az öre­gek­kel, a meg­fá­rad­tak­kal, akik né­ha úgy ér­zik, már hi­á­ba­va­ló az éle­tük – mu­tasd meg ne­kik, hogy szá­mod­ra ők öreg­sé­gük ter­he­i­vel együtt fon­to­sak. És légy azok­kal is, akik utol­só per­ce­ik­kel har­col­nak, légy azok­kal, akik sze­re­t­tü­ket si­rat­ják. Éle­tünk kez­de­tén, de­re­kán és vé­gén ma­radj ve­lünk, Urunk!

Az egész te­rem­tett vi­lá­gért is ké­rünk: áldd meg jó rend­jét a ter­mé­szet­ben és az em­be­ri kö­zös­sé­gek­ben. Add, hogy bé­kes­ség le­gyen a szí­vek­ben és az em­be­rek kö­zött. Kü­lö­nö­sen is gon­do­lunk most a be­teg­sé­gek ál­do­za­ta­i­ra és el­szen­ve­dő­i­re: add, Urunk, hogy ez az új be­teg­ség ne ha­tal­ma­sod­jon el raj­tunk! Ké­rünk, adj min­den­ki­nek böl­cses­sé­get, hogy sa­ját ma­ga és má­sok egész­sé­gé­re és éle­té­re vi­gyáz­ni tud­jon.

Vé­gül kö­nyör­günk egy­há­za­dért: add, hogy tud­juk a cél és az esz­köz kö­zöt­ti kü­lönb­sé­get, hogy mi­köz­ben egy­há­zunk ke­re­te­i­nek meg­tar­tá­sá­ért har­co­lunk, el ne fe­led­kez­zünk a lé­nyeg­ről, Krisz­tus­ról, aki hoz­zád köt ben­nün­ket. Adj erőt a szol­gá­lat­ban ál­lók­nak, hogy meg ne fo­gyat­koz­zék a hi­tük, és ké­pe­sek le­gye­nek evan­gé­li­u­mod hir­de­té­sé­re. Add Szent­lel­ked cso­dá­ját a gyü­le­ke­ze­tek­nek, hogy olyan lel­ki kö­zös­ség­gé tud­ja­nak vál­ni, amely meg­tart­ja tag­ja­it, de meg­tart­ja hit­ben lel­ké­sze­it, szol­gá­lat­te­vő­it is. Biz­tass ben­nün­ket a re­mény­ség­gel, hogy új­ra el­jössz, és tel­jes­sé te­szed ben­nünk az örö­möt. Ámen.

::Nyomtatható változat::