e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Már óvo­dás­kor­ban meg­kez­dik a tár­sa­da­lom tor­zí­tá­sát, és mind­ezt tör­vé­nyi szint­re is eme­lik itt­hon a gen­der ideo­ló­gia be­ve­ze­té­sé­vel – ag­gód­nak a ke­resz­té­nyek. Az em­ber­ről ed­dig mint fér­fi­ról és nő­ről be­szél­tünk. Ki­nyi­tot­tuk a Bib­li­át, és egy­ér­tel­mű volt, hogy mi a he­lyes. „Te­rem­té te­hát az Is­ten az em­bert az ő ké­pé­re, Is­ten ké­pé­re te­rem­té őt: fér­fi­ú­vá és asszonnyá te­rem­té őket.” (1Móz 1,27) Új idők dö­röm­böl­nek. Egyes ideo­ló­gi­ák már hat ne­met kü­lön­böz­tet­nek meg a bi­sze­xu­á­li­sok­tól kezd­ve a ho­mo­sze­xu­á­li­so­kon át a transz­vesz­ti­tá­kig. Va­jon ho­vá ve­zet az az út, ame­lyen gye­re­ke­ink, uno­ká­ink, akik Bor­bá­la­ként vagy Pé­ter­ként szü­let­tek, ké­sőbb ked­vük sze­rint dönt­het­nek majd ar­ról, hogy nő­ként, fér­fi­ként vagy egyéb ne­mi ka­te­gó­ri­á­ba ta­go­zód­va sze­ret­nék él­ni az éle­tü­ket? Ki­nek az ér­de­ke, hogy vad­haj­tá­sok nö­ve­ked­je­nek a tár­sa­da­lom­ban?

„Nem Ádá­mot és Bé­lát”

Mi­előtt a kér­dés­re vá­la­szol­nánk, néz­zünk be egy re­for­má­tus óvo­dá­ba! Az egyik kis­fiú büsz­kén mu­tat­ja, hogy ép­pen rend­őr­sé­get épí­te­nek le­gó­ból. A fi­úk leg­ked­ve­sebb já­té­ka most az épít­ke­zés. Mi­kor ar­ról ér­dek­lő­dünk, ho­gyan kell vi­sel­ked­ni a fi­úk­nak a lá­nyok­kal, azon­nal fúj­ják, mi­ként ad­ják meg a tisz­te­le­tet: „A lá­nyo­kat elő­re kell en­ged­ni az aj­tó­ban, és ud­va­rol­ni kell ne­kik!” – hang­zik az öt­éve­sek böl­cses­sé­ge. Köz­ben a lá­nyok meg­erő­sí­tik, hogy eb­ben az ovi­ban ud­va­ri­a­sak a fi­úk.

A Mis­kolc-Di­ós­győ­ri Re­for­má­tus Óvo­da Gör­gey úti in­téz­mé­nyé­ben Saj­tos Ist­ván­né óvo­da­ve­ze­tő ar­ról be­szél, hogy a ne­mi sze­re­pe­ket nem gyen­gí­te­ni, ha­nem el­len­ke­ző­leg, erő­sí­te­ni kell.

– Ak­kor va­gyunk iga­zán bol­do­gok, ha egy kis­fiú fiú­sze­re­pet és maj­dan apa­sze­re­pet ját­szik, egy kis­lány pe­dig lány­sze­re­pet, és ké­szül az anya­ság­ra. A mi óvo­dánk­ban és min­den egy­há­zi in­téz­mény­ben fon­tos a Szent­írás. Az Úr­is­ten meg­te­rem­tet­te Ádá­mot és Évát. Nem Ádá­mot és Bé­lát! Ez vi­lá­gos!

Az óvo­da­ve­ze­tő sze­rint kis­gyer­mek­kor­ban még nem ta­pasz­tal­ha­tó mar­kán­san, hogy lá­gyul­nak a fi­úk, és ke­mé­nyed­nek a lá­nyok.

Ha túl so­kat ba­bá­zik a kis­lány

Va­jon be­tart­ják majd a re­for­má­tus óvo­dák­ban a ne­mi szte­reo­tí­pi­ák erő­sí­té­sét til­tó kor­mány­ren­de­le­tet? Rá­szól­nak a kis­lány­ra, ha túl so­kat ba­bá­zik, és ki­sze­dik a kis­fi­úk ke­zé­ből a döm­pert?

– Szó sincs ró­la. Ez egy kor­mány­ren­de­let, de nem sza­bad­na a po­li­ti­ka szín­te­ré­vé ten­ni az in­téz­mé­nye­ket. Az óvo­dák­nak fel kell vál­lal­ni­uk, hogy ne­met mon­da­nak a gen­der­re. Úgy gon­do­lom, hogy mi, re­for­má­tu­sok ezt meg­tesszük.

Saj­tos Ist­ván­né azt mond­ja, hogy a gye­re­kek­nek az óvo­da az utol­só tér, ahol még sza­ba­don, őszin­tén játsz­hat­nak. Sar­ko­san fo­gal­maz, ami­kor azt ál­lít­ja, hogy ci­vi­li­zá­ci­ónk­nak a gen­der kö­te­le­ző­vé té­te­le lesz a vé­ge. – En­nél mé­lyebb­re már nem süllyed­he­tünk. Gaz­da­sá­gi vál­ság van, de az er­köl­csi vál­ság érin­ti iga­zán mé­lyen az egyént, a csa­lá­dot és ez­ál­tal az egész tár­sa­dal­mat.

Egy mon­dat, ame­lyet egy­elő­re sen­ki nem vál­lal

A kon­zer­va­tív gon­dol­ko­dá­sú­ak sze­rint a kö­zel­múlt­ban meg­je­lent 255/2009. (XI. 20.) kor­mány­ren­de­let, amely mó­do­sí­tot­ta az óvo­dai ne­ve­lés or­szá­gos alap­prog­ram­já­nak ki­adá­sá­ról szó­ló ren­de­le­tet, jog­sza­bá­lyi szint­re emel­te a de­vi­an­ci­át.

A szö­veg­be utó­lag egy olyan mon­dat­rész ke­rült (dőlt be­tű­vel szed­ve), ame­lyet az­óta sem vál­lalt fel kor­mány­ol­dal­ról sen­ki, vagy­is nem tud­ni, ho­gyan ke­rült oda: „Az óvo­dai ne­ve­lés gyer­mek­köz­pon­tú, be­fo­ga­dó, en­nek meg­fe­le­lő­en a gyer­me­ki sze­mé­lyi­ség ki­bon­ta­koz­ta­tá­sá­ra tö­rek­szik, biz­to­sít­va min­den gyer­mek szá­má­ra az egyen­lő hoz­zá­fé­rést, tu­da­to­san ke­rü­li a ne­mi szte­reo­tí­pi­ák erő­sí­té­sét, elő­se­gí­ti a ne­mek tár­sa­dal­mi egyen­lő­sé­gé­vel kap­cso­la­tos elő­íté­le­tek le­bon­tá­sát.”

A re­for­má­tu­sok rá­kér­dez­tek az idé­zett mon­dat­ra a Köz­ok­ta­tás-po­li­ti­kai Ta­nács feb­ru­ár 9-i ülé­sén, azon­ban a kor­mány­zat nem tu­dott vá­laszt ad­ni. Ígé­re­tük sze­rint har­minc na­pon be­lül írás­ban re­a­gál­nak a kér­dés­re.

Két­ne­mű he­lyett hat­ne­mű

tár­sa­da­lom

El­ső ol­va­sat­ra ta­lán sem­mi kü­lö­nö­set nem fe­de­zünk fel a so­rok kö­zött, azon­ban Papp Kor­nél, a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Zsi­na­ta Ok­ta­tá­si Iro­dá­já­nak ve­ze­tő­je azt mond­ja:

– Ne­héz nem ész­re­ven­ni, hogy nem vé­let­len szö­veg­tol­dás­ról van szó, ha­nem a gen­der ideo­ló­gia ki­ter­jesz­té­sé­ről.

Papp Kor­nél sze­rint az ideo­ló­gia be­ve­ze­té­sét a po­zi­tív ol­dal­lal szok­ták kez­de­ni. Azt hang­sú­lyoz­zák, hogy ne­met mon­dunk a tár­sa­dal­mi ki­re­kesz­tés­re, ami va­ló­ban min­den ke­resz­tény em­ber szá­má­ra egy­ér­tel­mű. Ne­met mon­dunk a ki­sebb­sé­gek, a nők hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­té­sé­re, ami szin­tén he­lyes.

– Igen ám, csak­hogy a gen­der ideo­ló­gia már a ne­mek kö­zöt­ti ha­tá­ro­kat is fe­sze­ge­ti. Vég­cél­ja­ként nem csu­pán fér­fi­ak­ra és nők­re oszt­ják fel a tár­sa­dal­mat, ha­nem akár öt kü­lön­bö­ző ne­met is meg­kü­lön­böz­tet­nek, úgy­mint a he­te­ro­sze­xu­á­lis nő­ket, a ho­mo­sze­xu­á­lis nő­ket, a he­te­ro­sze­xu­á­lis fér­fi­a­kat, a ho­mo­sze­xu­á­lis fér­fi­a­kat, ötö­dik­ként pe­dig a bi­sze­xu­á­li­so­kat. Van­nak, akik egy ha­to­dik nem­ként a transz­vesz­ti­tá­kat is el­kép­zel­he­tő­nek tart­ják kü­lön ne­ve­sí­te­ni. Ezt így nyil­ván egyet­len óvo­dai prog­ram­ba sem tud­nák be­épí­te­ni.

Azt sem tud­nák el­fo­gad­tat­ni a szü­lők­kel, hogy a kis­fi­úk­nak vál­tó­ru­ha­ként ne csak nad­rá­got, ha­nem szok­nyát is vi­gye­nek be az óvo­dá­ba. Jö­het te­hát a kö­dö­sí­tés.

Az el­ső vál­tó­ál­lí­tás

az óvo­dá­ban

Az ok­ta­tá­si szak­ér­tő egy vas­úti ha­son­la­tot hoz:

–Az el­ső vál­tó­ál­lí­tás az óvo­dá­ban tör­té­nik. A vál­tót át­ál­lít­ják, és ez­zel a vo­nat­sze­rel­vény el­in­dul egy má­sik irány­ba. Min­dig csak egy ki­csit tá­vo­lo­dik a fő irány­vo­nal­tól, és vé­gül tel­je­sen más­hol köt ki, mint ahol kel­le­ne. A gen­der ideo­ló­gia sze­rint az, hogy mi fér­fi­ak és nők va­gyunk, nem bio­ló­gi­ai adott­ság, ha­nem a ne­ve­lés­nek az ered­mé­nye, és ezen le­het fi­no­mí­ta­ni, vál­toz­tat­ni.

Vég­re­hajt­ha­tó a ren­de­let?

– Va­la­ki min­dig vég­re­hajt­ja a ba­dar­sá­go­kat is, ezt a gya­kor­la­ti élet­ből ta­pasz­tal­tuk – mond­ja Papp Kor­nél. – Va­ló­szí­nű­leg nem a gye­re­ke­ket fog­ják fi­gyel­ni, hogy mit ját­sza­nak, de az már szá­mon kér­he­tő, hogy mi­lyen me­sé­ket, tör­té­ne­te­ket hall­gat­nak. Na­gyon ve­szé­lyes a moz­ga­lom­nak ez az ol­da­la, hi­szen a lá­nyok sok eset­ben már most sem tud­nak anya­min­tát ta­lál­ni ott­hon, ugyan­is az édes­anya sok­szor csa­lád­fenn­tar­tó, éjt nap­pal­lá té­ve dol­go­zik. A cson­ka csa­lá­dok­ban a fér­fi sze­re­pét vet­te át az édes­anya. A gyer­mek­szü­lés­nek, az anyá­vá vá­lás­nak a po­zi­tív ké­pe nem biz­tos, hogy kis­gyer­mek­kor­ban ki­ala­kul. Ha azt su­gall­ják már az óvo­dá­ban is, hogy anyá­nak len­ni te­her, az anya­ság rab­szol­gá­vá te­szi a lá­nyo­kat, ak­kor ezek a kis­lá­nyok fel­nőtt­ko­ruk­ban ne­he­zeb­ben vá­laszt­ják az anya­sá­got.

A fi­úk ese­té­ben is je­len­tős tor­zu­lást okoz­hat a gen­der ideo­ló­gia. Már most az a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­lat, hogy is­ko­lás gyer­me­ke­ink­nek mint­egy a fe­le cson­ka csa­lád­ból ke­rül ki. Nincs apa­ké­pük. Sok eset­ben az édes­anya part­ne­rei gyak­ran vál­toz­nak. Az anya az egyet­len biz­tos pont, de a gyer­mek­ben nem ala­kul ki az, hogy mi­lyen apá­nak len­ni, mi­lyen fe­le­lős­sé­get vál­lal­ni az egész csa­lád anya­gi és lel­ki gya­ra­po­dá­sá­ért. Eb­ben az óvo­da nagy­mér­ték­ben se­gít­he­ti a csa­lá­dot, a fi­út, hogy ké­sőbb, ami­kor fel­nőtt lesz, re­pro­du­kál­ni tud­jon egy ide­á­lis csa­lá­dot. Ha az óvo­da ke­zé­ből ki­ve­szik eze­ket az esz­kö­zö­ket, meg­tilt­ják jog­sza­bá­lyi­lag, hogy ezt a kom­pen­zá­ci­ót el­vé­gez­ze, ak­kor elég sú­lyos tár­sa­dal­mi prob­lé­mák jelentkezhet­nek – vall­ja Papp Kor­nél.

Gaz­da­sá­gi kér­dés a gen­der?

Egyen­ként töb­bet fo­gyasz­tunk, mint csa­lá­don­ként. Csa­nády Már­ton szo­cio­ló­gus, fő­is­ko­lai ta­nár sze­rint fel kell ten­ni a kér­dést, hogy mi fe­lel meg job­ban a mul­ti­na­ci­o­ná­lis cé­gek­nek. Az egy­sze­mé­lyes ház­tar­tás vagy a csa­lád?

–Az egy­sze­mé­lyes ház­tar­tás­ban sok­kal több a fo­gyasz­tás. Ha két em­ber együtt él, csak egy mo­só­gép kell és egy mik­ro­hul­lá­mú sü­tő. Egye­dül pe­dig min­den­re kü­lön-kü­lön szük­ség van – ad­ja meg a vá­laszt a szo­cio­ló­gus. – A gen­der szem­lé­let­mód­ból és a fe­mi­niz­mus­ból, mely ere­de­ti­leg a fér­fi-női egyen­jo­gú­ság kér­dé­sé­re fo­ku­szált, ki­ala­kult egy sa­já­tos irány­zat, amely be­hoz­za a ho­mo­sze­xu­a­li­tás kér­dé­sét.

A hat­va­nas évek­től ideo­ló­gi­ai szin­ten je­le­nik meg a ho­mo­sze­xu­a­li­tás, ami nem azt je­len­ti, hogy egyes em­be­rek­nek ho­mo­sze­xu­á­lis haj­la­maik van­nak, ha­nem azt, hogy ez egy vá­laszt­ha­tó ma­ga­tar­tás­mód. Több gaz­da­sá­gi ér­dek­cso­port is pre­fe­rál­ja a ho­mo­sze­xu­a­li­tást. A me­le­gek jö­ve­del­me ma­ga­sabb, na­gyobb vá­sár­ló­erőt kép­vi­sel­nek, és fon­tos vá­sár­ló­ré­teg­gé vál­nak. Csa­nády Már­ton sze­rint nem sza­bad ítél­kez­ni a ho­mo­sze­xu­á­li­sok fe­lett, de fon­tos szem előtt tar­ta­ni, hogy egy adott tár­sa­da­lom­nak, kö­zös­ség­nek a cél­ja ma­ga a lé­te.

– A lé­te­zés pe­dig nem megy más­ként, mint re­pro­duk­ci­ó­val.

Eh­hez pe­dig fér­fi és nő szük­sé­gel­te­tik.

Fe­ke­te Zsu­zsa For­rás: re­for­matus.hu

::Nyomtatható változat::