e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az Ava­tar, James Ca­me­ron 2009 de­cem­be­ré­ben bemutatott film­je va­ló­szí­nű­leg még so­ká­ig büsz­kén vi­sel­he­ti a leg­drá­gább és leg­lát­vá­nyo­sabb film ti­tu­lust. A há­rom­di­men­zi­ós lát­vány so­ka­kat le­nyű­göz, a tör­té­net pe­dig sú­lyos tár­sa­da­lom­kri­ti­kát fo­gal­maz meg: az em­be­rek meg­tá­mad­ják a Pan­do­rán élő benn­szü­löt­te­ket, azért, hogy a föld­jük­ben ta­lál­ha­tó ér­té­kes kö­ve­ket meg­sze­rez­zék, és eb­ből ha­tal­mas va­gyon­ra te­gye­nek szert.

Az Ava­tar pa­ra­bo­la­sze­rű tör­té­ne­té­vel pár­hu­zam­ba ál­lít­ha­tunk akár a tör­té­ne­lem­ből is­mert, év­szá­za­dok­kal ez­előt­ti ese­mé­nye­ket, akár a je­len­ben zaj­ló tör­té­ne­te­ket az em­be­ri kap­zsi­ság­ról, há­bo­rúk­ról és a kör­nye­zet pusz­tí­tá­sá­ról. Írá­sunk­ban egy je­len­ben zaj­ló tör­té­net­ről szó­lunk.

Né­hány he­te az Ava­tar Er­dély­ben cí­mű, öt­per­ces vi­deó je­lent meg az in­ter­ne­ten, amely az Ava­tar film össze­fog­la­ló­ját a ve­res­pa­ta­ki arany­bá­nya ügyé­re ak­tu­a­li­zál­ja. Ve­res­pa­ta­kon a Ro­sia Mon­ta­na Gold Cor­pora­ti­on ne­vű ka­na­dai–ro­mán ve­gyes vál­la­lat ci­a­ni­dos tech­no­ló­gi­á­val ara­nyat akar ki­ter­mel­ni. Több mint tíz éve pró­bál­ják meg­sze­rez­ni az en­ge­dé­lye­ket a ro­mán ál­lam­tól, tíz éve fo­lyik a küz­de­lem a he­lyi la­kos­ság és a vál­la­lat kö­zött. Eu­ró­pa leg­na­gyobb kül­szí­ni arany­bá­nyá­ját akar­ják lét­re­hoz­ni, ki­de­rült ugyan­is, hogy a föld­ben 330 ton­na arany és 1600 ton­na ezüst van.

A vál­la­lat ci­án­tech­no­ló­gi­át al­kal­maz­na. Az el­já­rás ve­szé­lyes­sé­gét tíz év­vel ez­előtt Ma­gyar­or­szá­gon is meg­ta­pasz­tal­tuk, ami­kor a ti­szai ci­án­ka­taszt­ró­fa be­kö­vet­ke­zett. Ak­kor átsza­kadt egy nagy­bá­nyai bá­nya­vál­la­lat ci­án­tá­ro­zó­ja, és az élet­ve­szé­lyes szennye­ző anya­gok a Ti­szá­ba ke­rül­tek. Több száz ton­na hal és a fo­lyó tel­jes élő­vi­lá­ga pusz­tult el ak­kor. A nem anya­gi kár mel­lett az anya­gi kár is több mil­li­árd fo­rint­ra rú­gott. Kár­té­rí­tést azon­ban sem a ma­gyar ál­lam, sem a ká­ro­sul­tak nem kap­tak mind a mai na­pig. Saj­nos gya­ko­ri ta­pasz­ta­lat a gaz­da­sá­gi élet­ben, hogy a hasz­no­kat pri­va­ti­zál­ják, a ne­ga­tív (kör­nye­ze­ti vagy egyéb) ha­tá­so­kat vagy ká­ro­kat pe­dig a tár­sa­da­lom­ra, az em­be­rek­re há­rít­ják.

Ta­valy de­cem­ber­ben a ma­gyar par­la­ment meg­sza­vaz­ta a ci­án­ti­lal­mat Ma­gyar­or­szá­gon. Ro­má­ni­á­ban és az Eu­ró­pai Uni­ó­ban azon­ban egy­elő­re sem­mi­lyen tör­vény nem tilt­ja a ci­a­ni­dos bá­nyá­sza­ti tech­no­ló­gi­át. Így a kör­nye­ző or­szá­gok­ban mű­kö­dő arany­bá­nyák to­vább­ra is idő­zí­tett bom­ba­ként ke­tyeg­nek, és ve­szély­for­rást je­len­te­nek ha­zánk szá­má­ra is.

A ve­res­pa­ta­ki bá­nya­ter­vet több száz tu­dós, a ro­mán or­to­dox egy­ház, a ro­má­ni­ai ma­gyar tör­té­nel­mi egy­há­zak, a So­ros Ala­pít­vány, va­la­mint sok ro­má­ni­ai és kül­föl­di zöldszer­ve­zet el­len­zi.

Új El­do­rá­dó cím­mel 2004-ben Ko­csis Ti­bor ki­vá­ló do­ku­men­tum­fil­met ké­szí­tett a ve­res­pa­ta­ki küz­del­mek­ről. A tör­té­net, saj­nos, mint tud­juk, nem ért vé­get 2004-ben. Mi­vel az arany ára fo­lya­ma­to­san nö­vek­szik, úgy tű­nik, a bá­nya­vál­la­lat­nak meg­éri pe­res­ked­ni és az akár év­ti­ze­de­kig tar­tó en­ge­dé­lyez­te­té­si el­já­rás költ­sé­ge­it is ki­fi­zet­ni. A föld­ben rej­lő arany túl nagy ha­szon­nal ke­cseg­tet szá­muk­ra. 300 ton­na arany cím­mel már ké­szü­lő­ben van az Új El­do­rá­dó foly­ta­tá­sa is, az újabb küz­del­mek­ről a bá­nya­vál­la­lat és a „benn­szü­löt­tek” kö­zött. Ügyes rek­lám­fo­gá­sok­kal a ka­na­da­i­ak­nak si­ke­rült el­ér­ni­ük, hogy a he­lyi la­kos­ság egy ré­sze is tá­mo­gas­sa a bá­nya meg­nyi­tá­sát.

Hogy mi lesz a küz­de­lem vég­ső ki­me­ne­tele, az egy­elő­re még kér­dé­ses. Va­jon győz-e em­be­ri kap­zsi­ság, és négy óri­á­si bá­nya­gö­dör nyí­lik meg az élet­ve­szé­lyes ci­a­ni­dos el­já­rás­sal Ve­res­pa­tak­nál, vagy győz az ér­ték­men­tés és a jó­zan ész? Ez utób­bi­hoz ko­moly össze­fo­gás­ra van szük­ség ál­la­mok, ci­vil szer­ve­ze­tek és egy­há­zak kö­zött.

James Ca­me­ron Ava­tar­já­ban túl sok pusz­tí­tás tör­tént azo­kért a bi­zo­nyos föld­ben rej­lő kö­ve­kért. Re­mél­jük, hogy az er­dé­lyi Ava­tar-tör­té­net ke­ve­sebb pusz­tí­tás­sal és rom­bo­lás­sal vég­ző­dik. Te­rem­tett vi­lá­gunk és a ben­ne élő em­be­rek sor­sa a tét.

Göm­böcz El­vi­ra

::Nyomtatható változat::