Hozzászólás a cikkhez

Anyabolygónkhoz, a Földhöz legközelebbi csillag a Nap. Isten adta hő- és fénysugárzása az élet alapvető feltételeit biztosítja. A földi megfigyelő által észlelhető látszólagos égi mozgása a napok és évek folyását, időszámítási rendszerünket jelöli ki.

Mint minden csillag, hatalmas atomkohóként, termonukleáris reakciók révén maga termeli energiáját. Bonyolult folyamatok során több millió fokos magjában a hidrogén héliummá alakul, és ennek mintegy melléktermékeként szabadul fel a később kisugárzott energia.

Központi csillagunk működése tizenegy éves periodicitást mutat. Évmilliók óta naptevékenységi minimumok és maximumok követik egymást. Ennek legjellegzetesebb megjelenési formái a felszínén, a fotoszférában látható napfoltok számának változása, illetve légkörének, a koronának kiterjedése-összehúzódása, melyet az 1999-es napfogyatkozás során kiválóan megfigyelhettünk.

A számított értékhez képest hosszúra nyúlt előző minimumidőszakot követően a naptevékenység 2010-ben megindult a maximum felé. Ennek nyomán egyre több és több napfolt látható. A foltok a maximum kezdetén először az alacsony szélességi körök mentén jelennek meg, majd idővel a Nap egyenlítőjéhez közelítve bukkannak fel. A hatezer Celsius-fokos felszínhez képest „hűvösebb”, négyezer-ötszáz fokos területek születése mágneses tevékenységgel függ össze.

A foltok sötét központi résszel, umbrával és világosabb, szálas szerkezetű külső tartománnyal, penumbrával bírnak. Feltűnhetnek önállóan, de gyakran csoportokat alkotnak. A Nap „sebhelyei” kisméretű pórusként jönnek létre, majd nagyobb méretű foltokká fejlődnek, és hosszabb-rövidebb idő után, esetleg a Nap több fordulatát is megélve eltűnnek, a naptevékenységi maximum felé haladva átadva helyüket újabb és újabb foltoknak.

Sajnos a január 4-i részleges napfogyatkozás megfigyelését az országosan borult ég lehetetlenné tette, így csak egy-egy rövid pillanatra vált láthatóvá a természeti jelenség. De a napfoltok megfigyelésével nem kell várnunk a következő, 2015-ös fogyatkozásig. Derült időben, megfelelő védő- és hegesztőszemüveggel felszerelkezve (vagy védőfóliával ellátott távcsővel) magunk is megpróbálkozhatunk megpillantásukkal valamelyik bemutató obszervatóriumban vagy csillagászati népszerűsítést végző egyesület (Albireo Amatőr Csillagász Klub, Magyar Csillagászati Egyesület) szervezett programján.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::