Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületben a kerület megalakulását kimondó 1997. február 22-i zsinati döntésre emlékezve rendezik meg minden esztendőben az egyházkerületi napot. Idén február 26-án, szombaton Pápa várta a régió lutheránus gyülekezeteinek tagjait. A meghirdetett program délelőtt a város evangélikus templomába invitált, a százötven évvel ezelőtt Pápán született Payr Sándor egyháztörténészre való emlékezésre, délután pedig egy közeli általános iskola aulájába, a kerület püspökjelöltjeinek bemutatkozó fórumára. Az előadásokra és a fórumra mintegy félezren voltak kíváncsiak…

„Kétfókuszú ünnepre gyűlt össze a kerület népe” – mutatott rá áhítatában Ittzés János. A felettébb tartalmasnak ígérkező napot ApCsel 1,13 alapján intonáló püspök hangsúlyozta, hogy e hagyományos alkalom ezúttal az egyház és az apostoli szolgálat lényegének vizsgálatára kínál lehetőséget. Az egyház Jézus földön küzdő népe. Jézus arra kéri követőit: tegyenek tanúságot arról, hogy ő az egész világ ura. Van ígéretünk arra, hogy az egyház megmarad, de vajon mi megmaradunk-e benne? Nem az tehát a kérdés, hogy az Úr megtartja-e az ígéretét, hanem az, hogy mi hiszünk-e neki, hiszünk-e benne. Az egyháztörténet lényege, hogy újra és újra átéljük az evangélium csodáját: Isten tartja meg egyházát.

A program a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola tanulóinak zenés szolgálatával folytatódott, majd a Payr Sándorra emlékező előadások következtek.

A sort Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója kezdte, aki bemutatta az egyháztörténész születésének százötvenedik évfordulójára megjelentetett emlékkönyvet.

Dr. Hubert Gabriella tudományos munkatárs a 2017-ben esedékes jubileumi évre való előkészületekről tartott előadást, valamint az egyre több kötetet tartalmazó digitális könyvtárról, melynek segítségével a világhálón is fellelhető egyházunk irodalma. A projekt első szakaszában mintegy tizenhétezer oldalt digitalizáltak, elsőként éppen Payr Sándor kisebb-nagyobb műveit.

Pápa jeles szülöttének életrajzát az emlékkönyv szerkesztője, Polgárdi Sándor esperes vázolta, Payr Sándor bibliográfiájával pedig D. Keveházi László ismertette meg a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezetet. A nyugalmazott egyháztörténész kiemelte, hogy a szerény tudós lelkész szinte páratlan szolgálatot végzett, hiszen – például – szinte valamennyi dunántúli gyülekezet történetét feldolgozta. (Írásaiban ötszázharminc anya- és leánygyülekezet története szerepel – ezt az egyháztörténeti munkát azóta sem tudta senki túlszárnyalni.) D. Keveházi László előadásában hangsúlyozta, hogy az egyházkerületnek és jelenlegi gyülekezeteinek a történetét feldolgozó, hamarosan megjelenő könyv alapjául is – természetesen – Payr Sándor munkája szolgál.

A templomi megemlékezések végén a gyülekezet az „utcára vonult”, hogy egy további ünnepi aktus részese legyen: a gyülekezeti terem homlokzatán dr. Áldozó Tamás alpolgármester és Polgárdi Sándor esperes, helyi lelkész leplezte le Payr Sándor emléktábláját.

A Tarczy Lajos Általános Iskola aulájában az a fórumbeszélgetés volt az ebéd utáni egyetlen program, amelyen Bencze András és Szemerei János püspökjelöltek mutatkoztak be, és válaszoltak a feltett kérdésekre. A fórumot Szabó György moderálta.

Az egyházkerületi felügyelő – felvezetés gyanánt – hosszan idézett az Evangélikus templomok című, 1944-ben megjelent kötet liturgiával foglalkozó fejezetéből, ugyanakkor – erre való hivatkozással – az előzetesen írásban benyújtani kért kérdések sorából kihagyta a püspökjelöltek új liturgiához való viszonyulását firtató kérdéseket… A korábban már több egyházmegyei fórumon bemutatkozott püspökjelöltek mindazonáltal – a kissé vitatható moderátori eljárás ellenére is – meggyőző bizonyságát adták alkalmasságuknak. Annak, hogy nem magukat prédikálják, hanem az Úr Jézus Krisztust (vö. 1Kor 4,8a).

(A két püspökjelölt, a jelenleg Székesfehérváron szolgáló Bencze András püspökhelyettes, lelkész, illetőleg a Somogy-Zalai Egyházmegye esperesi tisztét is betöltő Szemerei János kaposvári lelkész 15-15 perces előadásának szövegét lapunk 8–9. oldalán közöljük. – A szerk.)

::Nyomtatható változat::