Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A II. világháború utáni időszak, 1956 és 1989 határozta meg a németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek múltját. A jövő azonban minden eddiginél fontosabb, hiszen fennmaradásuk a tét. Erről tárgyaltak háromoldalú egyeztetés keretében február 22-én Hannoverben az EKD (Evangelische Kirche in Deutschland – Németországi Protestáns Egyház), a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői.

A történelmi jelentőségű találkozón Thorsten Leißer és Michael Hübner egyházfőtanácsosok vázolták az EKD elképzeléseit elsősorban a finanszírozással kapcsolatban, mivel az EKD a tartományi egyházakkal együtt biztosította a magyar lelkészek szolgálatát számos német városban.

Az esemény történelmi jelentősége abban áll, hogy először ültek közös tárgyalóasztalhoz az EKD, a legkülönbözőbb jogi helyzetben élő magyar ajkú gyülekezetek és az anyaegyházak.

Az EKD fontosnak tartja a magyar ajkú gyülekezetek támogatását, amelyet akkor tud továbbra is biztosítani, ha a közösségek egyesületbe tömörülnek. Az egyesület maga rendelkezne arról, hogy milyen jellegű szolgálatot javasol a különböző gyülekezeteknek. Ez lehetővé tenné, hogy mind a hat régióban félállású lelkészt alkalmazzanak a gyülekezetek. Az egyesület ezenkívül szabadon használhatná fel a rendelkezésre álló forrásokat. További előnye az egyesületi formának, hogy mind a magyar kormány, mind az anyaegyházak számára jogilag egyszerűbbé válhat ezáltal a támogatás mikéntje.

Világossá vált a megbeszélések során, hogy a magyar gyülekezetek jövője csak összefogással biztosítható. Ezt mind az anyaegyházak, mind az EKD szívén viseli, hiszen mintegy huszonöt és negyvenezer közöttire becsülhető a Németországban élő magyar protestánsok száma.

Az anyaegyházak és az EKD között a kétezres évek elején elindult tárgyalássorozatnak lendületet adott a 2008-ban megrendezett diaszpóra-konferencia, amelyet a Magyar Református Egyház hívott össze, illetve az egy évvel későbbi, EKD-hoz írt közös levél, amelyet Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspökök írtak alá.

A találkozón Bölcskei Gusztáv képviseletében Ódor Balázs református külügyi irodavezető, valamint Fabiny Tamás evangélikus püspök és Cselovszkyné Tarr Klára, az evangélikus egyház ökumenikus és külügyi osztályának vezetője vett részt.

(For­rás: Evan­ge­li­kus.hu)

Tarr Klára – Ódor Balázs

::Nyomtatható változat::