Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Rudolf Keller 1948-ban született, s 1982-ben szerzett teológiai doktorátust az erlangeni egyetemen Matthias Flacius hermeneutikájáról írott dolgozatával, majd 1992-ben habilitált Lipcsében David Chytraeus-monográfiájával. E két önálló kiadványként megjelent dolgozata s 2006-ban publikált tanulmánygyűjteménye (Luthertum in der Vielfalt seiner Geschichte) mellett számtalan kötet szerkesztőjeként és munkatársaként tűnt ki, csupán példaként említve két klasszikusnak számító művet, az Albrecht Peters-féle Luther-káté-kommentárt és az Andreas Osiander-összkiadást. Előbb Gerhard Müller és Berndt Hamm professzorok tanársegédeként működött az erlangeni egyetem egyháztörténeti intézetében, majd 1997-től a regensburgi egyetem teológiai intézetének magántanára, 2006-tól pedig rendkívüli professzora.

Rudolf Keller munkássága összeforrt a Martin-Luther-Bund (MLB) szórványszolgálatával. Már 1975–1977-ben az MLB erlangeni teológusotthonának tanulmányi vezetője, 1991 és 1997 között pedig az MLB irodáján szervezett lelkészi állást töltötte be, feladatai közé tartozott az évi két teológiai konferencia szervezése és az évkönyv szerkesztése is (Lutherische Kirche in der Welt JMLB 1991–1997). A fenti állás megszűntével hasonló munkakört látott el a bajor egyház szórványszolgálatának neuendettelsaui irodájában. A Martin-Luther-Bund 2009-ben alelnökévé választotta.

A Zeitschrift für Bayerische Kirchengeschichte című, nagy hagyományú, rangos folyóiratnak 1998 óta társszerkesztője, 2005-ben pedig megválasztották a kiadványt jegyző bajor egyháztörténeti egyesület elnökévé is.

Erlangenben tanuló ösztöndíjasaink 1975 óta élvezték Rudolf Keller segítségét, tanácsait és támogatását, míg az itthon maradottak a protestáns posztgraduális tanfolyamok hallgatóiként az 1990-es években ismerhették meg előadásait, vagy olvashatták a Lelkipásztor című folyóirat számára küldött írásait. Rudolf Keller legutóbb 2005 októberében tartott Budapesten nagy sikerű (azóta nyomtatásban kétszer is megjelent) előadást Mária királyné és Luther kapcsolatáról.

Ha Rudolf Keller munkamódszerét röviden jellemezni vagy tudományos eredményeit értékelni szeretném, úgy fogalmazhatok, hogy régóta ismert szövegek figyelmes újraolvasása mindig gyümölcsöző, különösen, ha ezeket a régóta ismert szövegeket már régóta senki sem vette a kezébe (ez a Flacius- és a Chytraeus-művekre egyaránt állt).

Csepregi Zoltán

::Nyomtatható változat::