Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

"Háztűznézőben" a gyülekezet...

Gyermekkorom egyik meghatározó személyisége volt Ruttkay Miklián Ödön, Ödi bácsi, édesanyám nagybátyja, akinek a lakásában mint albérlők éltünk. Kefebajuszos, szemüveges, csokornyakkendős, nadrágtartós, csendes öregúr volt ő, aki Sándy Gyula tervei alapján felépítette ezt a wittenbergi vártemplom formájú szép épületet Monoron. Mindez 64 éve történt. A monori evangélikus gyülekezet ezzel az évfordulóval együtt ünnepelte parókiájának felszentelését az elmúlt vasárnap.

Végignézek a sorokon. Csupa kedves ismerős és barát, közöttük sokan a monori gyülekezetből. Hány és hány találkozás, komoly megbeszélés, Isten ügyéért való aggódás köt össze minket. Nem olyan régen önállósodott két gyülekezet itt: Monor és Bénye. Több évtizedes kapcsolódás után most a két gyülekezet önállóan keresi a fejlődés lehetőségeit. Itt vannak a bényeiek is. A testvéri szeretet talán így érlelődik. Nem beszélünk róla, de összetartozunk.

Luther kedves zsoltára a 118. zsoltár. D. Szebik Imre püspök igehirdetésében három csoport felé fogalmazza meg az üzenetet. Egyház, örülj ebben az elégedetlen világban! Papok, legyetek áldássá, mert átkozott világban élünk! Egyháznak „drukkolók”, vállaljátok hiteteket, mert nyitott szívvel várunk benneteket!

A gyülekezők között a gyülekezet régi lelkészei is itt vannak. Dr. Muntagné Bartucz Judit, Cselovszky Ferenc, Selmeczi Lajos, akinek a fia lett a mostani monori lelkész, Szakács Tamás, Detre Lajos, a templomépítő lelkész családtagjai. Mennyi emlék. Nézem az arcokat. Mennyi súlyos, nehéz emlék, mennyi boldogító, felemelő emlék. Az egyik testvér fuvolájának magas szólama valami szépséges követésben rajzolódik a másik komoly, mély hangsorai fölé.

Miközben állunk az új parókia teraszán, liturgikus mondatokat mondunk, éneklünk, és áldó igéket olvasunk, arra gondolok, hogy ezen az ajtón keresztül majd hétköznapi találkozások jönnek létre. Gyerekek szaladnak be, hogy leüljenek a vacsorázóasztalhoz. Barátok és segítséget kérők kopognak be. Kutya heveredik a küszöbre.

Az oltárkép hatalmas festmény. Jézus középen. Körülötte betegek, szegények, nyomorultak. Az arcok mai, magyar arcok. Köztük a festőé az egyik. Bármelyikünké lehetne. Mind Jézus körül gyülekezünk. Ünneplünk. Gyógyulunk.

Koczor Tamás

Regionális hozzárendelés: Monori Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::