A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Bibliodráma a gyakorlatban

Mit érezhetett Krisztus, amikor a Jordán folyónál galamb formájában leszállt rá a Szentlélek? Ki milyen kérdéseket tenne föl Jézusnak, ha egy időre Nikodémus helyébe képzelhetné magát? – ilyen jellegű felvetésekről gondolkodhattak el Dobogókőn a június 12–15. között megrendezett nemzetközi bibliodráma-találkozón mindazok, akik a bibliai történetek és önmaguk jobb megismerésére vágytak.

„A hazánkban egyelőre még kevéssé ismert bibliodráma-mozgalom a bibliai történetek, illetve önmagunk és saját hitünk intenzívebb megismerését szeretné elősegíteni. A hagyományos istentiszteleteken az agy, a fül, a szem és a szív »dolgozik«. A bibliodráma célja viszont az, hogy testünket, érzelem- és fantáziavilágunkat is megmozgassa, és kreatív módon hozzon bennünket párbeszédbe a bibliai üzenettel” – mondta lapunknak adott nyilatkozatában Muntag Ildikó, a 2002-ben alakult, a műfajt népszerűsíteni kívánó Magyar Bibliodráma Egyesület titkára.

„A szél ott fúj, ahol akar…” mottóval megtartott szimpózium megvalósulása annak volt köszönhető, hogy két civil szervezet, a katolikus Egyházfórum, valamint a Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány az ún. Socrates–Grundtvig-program keretében pályázati támogatáshoz jutott. A konferencia szervezői nemcsak a bibliodráma-csoportok vezetőinek találkozását kívánták lehetővé tenni, hanem nyitottak voltak az ilyen foglalkozásokon részt vevők, illetve az azokat még egyáltalán nem ismerő érdeklődők előtt is. Hatvan-hetven jelentkezőre számítottak, de végül is néhányan már csupán „bejárósként” csatlakozhattak a közel száz – magyar, német, erdélyi, svájci, osztrák és dán – jelenlévőhöz.

Az összejövetel egyik különlegessége volt három – a bibliodrámával kapcsolatos – könyv magyar kiadásának bemutatása, továbbá az, hogy Dobogókőn mindenki személyesen is találkozhatott a szerzőkkel: Else Natalie Warnsszal (Jerikó rózsája), dr. Gerhard Marcel Martinnal (Bibliodráma – gyakorlat és elmélet), valamint Klaus-Werner Stangier-val (Itt és most). (A „műfaj nagy öregjeinek” munkái Németországban több kiadást is megérő, elterjedt „alapműveknek” számítanak. A Jerikó rózsáját a Kálvin és a Luther Kiadó közösen adta ki, megvásárolható az Üllői úti evangélikus könyvesboltban. Ára: 2100 forint – A szerk.)

A tartalmas program előadásokat is magába foglalt. Gerhard Marcel Martin marburgi gyakorlati teológiai professzor a Szentlélek működéséről és uralhatatlanságáról szólt. Beszámolója kapcsán lapunknak elmondta, hogy az előadásban a Szentlélek kapcsán említett jelenségek – önmagunk kiürítése, a nevetés és a játék – a bibliodráma szempontjából is fontos fogalmak. „A foglalkozások során megnyitom magam, befelé figyelek, és egy olyan útra indulok, ahol a mozdulatoknak, hangoknak, szavaknak és játéknak nagy szerepe van. Természetes, hogy ez valamilyen szinten veszélyes is lehet, éppen ezért fontos a zárt tér, a csoport adta biztonság. Minden, ami itt történik, a tagok, és persze elsősorban a csoportvezető felelőssége. Ez a feladat pedig – fontosságából adódóan – hosszú és alapos képzést, egészséges lelkületet és jó önismeretet igényel” – hangsúlyozta.

A másik előadó, Csepregi András evangélikus lelkész „Spiritus ubi vult spirat” („A Lélek ott fúj, ahol akar”) címmel egyebek mellett arról szólt, hogy Jézus és a Lélek nem alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással, hanem kölcsönösen függnek egymástól. A Lélek reprezentálja Krisztust, új életet teremt, szabaddá tesz, közösséget épít, Isten ígéreteit elevenen tartja, és magajándékoz. Félhetünk tőle, örülhetünk és ellen is állhatunk neki.

A műhelymunkával is színesebbé tett programból kiemelkedtek a bibliai rögtönzések. Potzner Irén katolikus pszicho- és drámapedagógus, valamint Pásztor Antal református lelkész csapatának tagjai profizmussal és kiváló empátiával játszották el a közönség sorai- ból érkező kívánságokat, a különféle bibliai szereplők találkozásait, érzéseit. Az előadás végén beszélgetni lehetett arról, ki hogyan érezte magát az egyes szerepekben, illetve mit jelentettek számára a látottak. „A kezdeményezés új és egyedülálló. Túlmutat a színházakból ismert stílusgyakorlatokon, hiszen a – kérések, valamint a látottak által felmerült érzések és gondolatok megbeszélésén keresztül – a nézőket is egy folyamat aktív részeseivé teszi” – mondta Potzner Irén, a bibliai rögtönzések megálmodója.

A négynapos rendezvény a szintén egyedülálló, szimbólumokban gazdag bibliodramatikus ökumenikus istentisztelettel zárult, melynek keretében például elültették a „bibliodráma fáját”, remélve, hogy amiként ez a fácska, úgy a bibliodráma is gyökeret ereszt majd a résztvevők szívében, életében és szolgálatában.

A Magyar Bibliodráma Egyesülettel kapcsolatban bővebb információkhoz a szervezet címén (1038 Budapest, Mező u. 12. Tel.: 240-3771), valamint a www.hethars.hu internetes oldalon juthatnak az érdeklődők.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::