Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Mintegy négyszázan keltek útra április 23-án az ország számos pontjáról – Nyíregyházától Budaörsig –, hogy Gödöllőn együtt töltsék az Északi Egyházkerület 2005. évi missziói napját. A körülbelül háromszáz aktív családból álló házigazda egyházközség a tágas belvárosi református templomot, iskolát és gyülekezeti termet kérte kölcsön, hogy a résztvevők kényelmesen elférjenek.

A missziói nap felelősének, Sándor Frigyes kerületi missziói lelkésznek a köszöntője után Albert Gábor gödöllői lelkész mondta el bevezető gondolatait. Ezt követően Gödöllő városának és az evangélikus gyülekezet történetének rövid ismertetését hallhatták a jelenlévők.

Az imádság témájában a csoportos beszélgetést előkészítő előadást Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese tartotta. Jézus a megmenthetőt látja bennünk, ezért ő a mi közbenjárónk, ugyanakkor mi is megszólíthatjuk az Atyát imádságainkban – hangzott a gondolat- és lélekébresztő. Az igehirdetésszerű előadás utáni kiscsoportos beszélgetéseket egy-egy lelkész moderálta, törekedve arra, hogy mindenki megoszthassa imatapasztalatait a többiekkel.

Az ebédet követően a Minden6ó című film részleteit láthatták a jelenlévők. A film főszereplője, Jim Carrey a vakációját töltő Isten helyét veszi át ideiglenesen. Számunkra talán bizarr ez az ötlet, de jól szemlélteti, hogy az imameghallgatás Isten dolga, viszont a hittel mondott egyszerű imádság minden ember számára lehetséges.

A bizonyságtételek sorában Roszík Gábor evangélikus lelkész a börtönökben és az elítéltek családtagjai körében végzett imaszolgálatáról és a tizenegy éve működő Tessedik Sámuel Anya- és Gyermekotthonban gondozott leányanyák imádságos neveléséről szólt. E két belmissziói szolgálati ág kevesek által ismert, ám az évek folyamán százak élete változott meg a börtönpasztorációnak köszönhetően, amelyből a teológushallgatók is kiveszik a részüket.

A felszólaló bizonyságtevők között volt Tóth Melinda ózdi lelkésznő is; elmondta, hogy váratlan betegségei következtében megtapasztalta a halál közelségét, és innen megszabadulva vall most az imádság erejéről. Ezt hallva a keresztény élet öröme, a meghallgatott imádságból fakadó bizonyosság járhatta át a templomban ülők szívét.

A záróáhítat szolgálatát a missziói napot jól összefoglalva D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke végezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sátán „csak az időt” akarja elvenni tőlünk. Azt az időt, amelyet az imádságra fordítunk. Pedig szükségünk van az imádságra, hogy átfogja az életünket.

Az alkalom végén mindenki házi feladatul kapta, hogy a következő héten számoljon be egy testvérének arról, ami őt a leginkább megérintette.

A missziói nap programjának több pontján a résztvevők örömére felcsendült a vanyarci gyülekezet kórusának éneke, melyet Szabó Andrásné, a közösség lelkészének felesége vezényelt.

Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Északi Evangélikus Egyházkerület

::Nyomtatható változat::