Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

„Népért kiáltó mélytüzű alkotó” – a százhuszonöt esztendeje született Bartók Béla életét, munkásságát legszebben, leghitelesebben – úgy érzem – Devecseri Gábor Bartók című megrázó költeményének e sora jellemzi. De igazolják, alátámasztják a négyszavas sor igazságát, a zene óriásának hangokkal kifejezett érzéseit, a „tiszta forrás” keresését Erdély művészei is. A szobor, festmény, grafika, kerámia művészei – miközben mentik a népi hagyományokat – a bartóki zene tisztaságát, mélységét viszik alkotásaikba, a csodálatos erdélyi tájakat megörökítő festményeikbe, szobraikba.

Mozart és Bartók! Meglepő, hogy a két zenei nagyságnak – jubileumuk alkalmából – együttes kiállítást szentelnek, hiszen Mozart életének magyar vonatkozása aligha található. Hogy mégis mi ennek az oka, azt Szokolay Sándor meggyőzően összefoglalta megnyitóbeszédében, amikor Mozart, Bartók és Erdély művészeinek találkozásával kapcsolatban a tárlat egyediségét, a mondanivaló különlegességét emelte ki. A zenéjében a szellemi szabadságot hirdető Mozart és a lélek szabadságát kiemelő Bartók megtalálta méltó helyét a szellem és a lélek szabadságáért küzdő Erdély művészetében is – egy értő, kitűnő rendező segítségével.

A két teremben a szobrok és a képek egymástól megfelelő távolságban vannak, így a nézőnek van lehetősége az elmélyedésre. Már belépéskor két csodálatos alkotás fogad. A jobb oldali falon Szervátiusz Jenő Cantata profana című színezett juharfa táblaképe. A csodaszarvas legendája kitűnően összhangban van a mellette elhelyezett szobrokkal, az erdélyi havasok világát elénk táró festményekkel (Xantus Géza), illetve a Metamorfózissal, Petrás Mária kerámiasorozatával. Meghökkentő – és nyilván tudatos – megoldás, hogy a második terembe vezető ajtó melletti falon elhelyezett Bartók-szobor fotója egy vonalba esik a terem végében levő nagyméretű Bartók-festménnyel. A Szervátiusz Tibor alkotta mészkő Bartók-fejet és a szinte eleven Bartók-fényképet mintegy „összefogja” a Fából faragott királyfi különböző színekben pompázó alakja.

De mindezek csak az összképből kiragadott részletek. Hasonlóképpen be lehetne mutatni a többi alkotó, Balázs Imre, Bálint Csaba, Bardócz Lajos, Ferencz S. Apor, Gaál András, Gálfy-Bódi Tamás, Haller József, Hunyadi Mária, Incze István Botond, Miholcsa József, Nagy Albert, Paulovics László, Péter László, Simon Endre, Székely János Jenő és Wilhelm Károly változatos és kiemelkedő alkotásait is, melyekkel Erdélynek a kiállításon megjelent neves művészei a világhírű zeneszerzőkre emlékeztek…

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::