Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Még a teológiai, egyházi irodalmat rendszeresen és szívesen olvasók számára sem ismert teljes egészében ifj. dr. Fabiny Tibor teológiai munkássága: szerzőként, fordítóként, illetve szerkesztőként egyaránt tevékenykedik. Ez mennyiségileg és minőségileg is hatalmas, szorgalmas munkát jelent. Érdeklődési köre szinte végtelen, nyelvismerete Magyarországon ritkaságszámba megy.

Fabiny sorozatszerkesztőként, illetve egyes kötetek szerkesztőjeként is jegyzi a Hermeneutikai Kutatóközpont Hermeneutikai Füzetek című sorozatát, amely már a harmincadik kötetnél tart; a Magyar Luther Szövetség Magyar Luther Könyvek címet viselő sorozatában tizenegy, Magyar Luther Füzetek sorozatcímmel pedig kilenc kiadvány látott napvilágot az ő szerkesztésében. Ezenkívül gondozza az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület köteteit is. És akkor még nem is beszéltünk más jellegű irodalmi munkásságáról, jegyzeteiről és könyveiről, illetőleg az olyan kiadványokról, amelyeknek a megjelentetésében például szakmai lektorként vett részt (a legutóbbi ilyen Jonathan Edwards Értekezés a vallási indulatokról című művének magyar kiadása; Gondolat Kiadó, Budapest, 2007). Őszintén csodálkozom, hogy általában nem értékeljük kellő módon ezt a megfeszített és hasznos szolgálatot.

Minden publikációja azonos célú: a keresztény egység elősegítése a 21. században; nem a megszokott formákban, hanem új nézőpontból és más igénnyel. Azt a két kötetet, amelyekről az alábbiakban szólok, szintén csak összefüggéseiben szabad olvasni. Így tudjuk igazán megbecsülni mondandójukat. Az egyik az Egy testben a kereszt által – Princetoni javaslat a keresztények egységére címet viseli; a másiknak Egy házban élnek-e a keresztények? – Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra a címe.

Rátérve tulajdonképpeni feladatomra, a két összefüggő könyv ismertetésére, néhány megállapításomat rögzítem.

Az úgynevezett Princetoni javaslat hetvenegy tételből álló közös munka, jelentős mai teológusok, főleg amerikai, de legalábbis angol nyelvű szakemberek tollából. Princetoni javaslat szándéka nem az volt, hogy végleges, minden történelmi felekezet által elfogadott közös hitvallás vagy dogma legyen, megkérdőjelezhetetlen igazságokkal és tömör, mégis érthető kifejezésekkel – a szerzők ehelyett javaslatot tesznek: találjunk közös utat és irányt az eddigi, gyakran zsákutcába futott kísérletek után, hogy a feltétlenül szükséges egységtörekvés a 21. században is folytatódjék. A magyar kiadás szerkesztője, Fabiny Tibor a kötetet finom utalásként Vajta Vilmos, a hitvallásos ökumené teológusa emlékének ajánlotta, jelezvén saját alapállását.

Jó értelemben vett provokáció a princetoni nyilatkozat, ezért amikor 2005-ben a magyar fordítás szakmai ellenőrzésére kértek, örömmel vállaltam a feladatot, részben már ellenvéleményeket is ismerve. Nem bántam meg, mert a másodikként ismertetendő kötet igazolja, hogy a javaslat a teológiai és egyházi élet jelentős képviselőit véleményük megfogalmazására késztette – kommentárjaikat immár el is olvashatjuk.

A magyar reflexiókat tartalmazó kiadvány már nem füzetnek, hanem könyvnek tekinthető (165 lapnyi a terjedelme). Alapjában véve az előző kötet visszhangjának nevezhetjük. A szerkesztő előszava után nyolc felekezet – a református, római katolikus, evangélikus, baptista, metodista, adventista, ortodox, illetve a németországi Evangelische Freikirche – különböző alapállású képviselője (teológusa, püspöke) szólal meg benne. (Az egyik szerző, Szirtes András baptista lelkész, teológiai tanár a közelmúltban 31 évesen elhunyt. – A szerk.) A szerkesztő hat azonos kérdéssel fordult válaszadásra felkért testvéreinkhez. Valóban tanulságos, hogy az azonos kérdésekre hitvallási, tradicionális, gyakorlati vagy egyéni véleményként milyen különböző feleletek érkeztek. Az egyes válaszok mint mozaikkockák jelenlegi magyarországi történelmi egyházaink szinte teljes képét alkotják.

A vallomások még a paksi ötödik országos evangélikus találkozó előtt készültek, de az ott folytatandó kerekasztal-beszélgetésre tekintettel. Bárcsak sokan elolvasták volna a résztvevők közül, hogy ne kellett volna mindent elölről kezdeni!

E kötetnek erénye a teológiai szakszerűség éppen úgy, mint az, hogy mai gyülekezeti, gyakorlati kérdéseket vet föl, amelyekkel valamennyien szembekerülünk, és amelyekre őszinte, hiteles válaszokat várunk; nemcsak elvont tételeket, hanem megoldásokat. Minden mai elméleti munkának is úgy van értelme az egyházban, hogy a megbékélést (rekonciliáció) szolgálja, biztat, sőt pozitív cselekvésekre mozgósít.

A paksi találkozón néhány hallgató túlságosan is magas szintűnek tartotta a teológiai kérdésekről folytatott kerekasztal-beszélgetést. Még mindig van azonban időnk október 4-ig, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szervezésében tartandó konferenciáig, amelyen a fentebb ismertetett két munkát vitatják majd meg. Kívánom, hogy a könyvek ismeretében tartalmas hozzászólások szülessenek a tanácskozáson!

Így lesz valóban magyar közösségi véleménynyilvánítássá a két mű, egyszersmind használható eszközzé a jövőben egyházunk építéséhez és az ökumené erősítéséhez.

1. Egy testben a kereszt által – Princetoni javaslat a keresztények egységére. Szerkesztette Carl E. Braaten és Robert W. Jenson. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2005. (Hermeneutikai Füzetek 28.) Ára 735 forint.

2. Egy házban élnek-e a keresztények? – Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra. Szerkesztette Fabiny Tibor. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2007. (Hermeneutikai Füzetek 30.) Ára 1200 forint. A kiadványok a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kaphatók.

Dr. Hafenscher Károly

::Nyomtatható változat::